Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-25 / 148. szám, szombat

2 | KÖZÉLET 2016. június 25.1 www.ujszo.com A brexitről fog szólni a szlovák elnökség SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Szlovákia rendkívül nehéz időszakban veszi át az Európai Unió soros elnöki tisztót. Nagy-Britannia kilépése az EU-bél segíthet Robert Kaliňáknak is a helyón maradni. Felerősödhetnek az euroszkepti- kus hangok a szlovák belpolitiká­ban is a brit népszavazás miatt, ami az unióval szemben a legélesebben fogalmazó politikusoknak kedvez. Bár Robert Fico sem üt meg mindig pozitív hangot Brüsszellel szem­ben, a harmadik Fico-kormány po­litikáját uniós szempontból az in­tegrációpárti Híd és Sieť jelenléte is befolyásolja. Az események a leg­inkább az erőteljesen euroszkepti- kus ellenzéki vezérnek (és fő­képviselőnek), Richard Suliknak és a határozottan EU-ellenes Marian Kotleba szélsőséges pártjának ked­vezhetnek. Sulik tegnap úgy rea­gált, a britek kiállították a számlát Brüsszelnek, és azzal ijesztgetett, Nagy-Britannia példáját további uniós országok követhetik. „A höl­gyek és az urak Brüsszelben tartó­san ignorálják az állampolgárok akaratát, így a britek döntöttek. Nem akarják, hogy valakik Brüsszelből, kellő demokratikus felhatalmazás nélkül korlátozza őket” - írta Facebook-oldalán a Szabadság és Szolidaritás (SaS) el­nöke. Ennél sokkal mérsékeltebben fogalmazott Martin Poliaéik, az SaS képviselője, aki szerint mindent Robert Fico kormányfőnek jól jött a brexit, szerinte most teljes erőbevetéssel a kialakult helyzetre, az ország uniós elnökségére kell koncentrálni, az ellen­zéknek pedig be kellene fejeznie „destrukciós" tevékenységét ijasr felvétel) meg kell tenni azért, hogy hasonló forgatókönyv ne váljon valóra más országokban is. Erősödő szélsőség Várhatóan erősödnek azok a szél­sőséges mozgalmak is, amelyek ra­dikálisan EU-ellenesek, elsősorban az erre a retorikára építő Marian Kotleba. Pártja, az ĽSNS tegnap örömtelinek nevezte a brit népsza­vazás eredményét. A szélsőségesek mai pozsonyi felvonulásának témá­ja is a „brüsszeli diktátum” elleni harc, Kotleba beszédet akar monda­ni a rendezvényen. Szlovákiában ugyanakkor to­vábbra is kisebbségben vannak azok, akik az EU-n kívül lámák az orszá­got, a Focus közvélemény-kutató ügynökség felmérése szerint ará­nyuk alig több mint 22%. Kaliňák fellélegezhet Robert Fico miniszterelnök teg­nap a kormány rimaszombati ülése előtti nyilatkozatában arra figyel­meztetett, az EU alapvető politikáit kell megváltoztatni a brit döntés következtében, ugyanakkor nem feledkezett meg a helyzetet saját politikai szempontjából is értékel­ni. Fico azt kérte az ellenzéktől, fe­jezze be „destrukciós” tevékenysé­gét a brexit miatt. Andrej Danko házelnök (SNS) szintén kihasználta a helyzetet, hogy nyugalomra intse az ellenzéket. Korábban a sajtóban megjelent latolgatások arra utaltak, brexit esetén biztosan megtarthatja székét Robert Kaliňák belügymi­niszter is: legalább a szlovák EU- elnökség, azaz 2016 végéig. A brexit hazai hatásai ► Egyetlen domináns témája lesz a szlovák EU-elnökségnek ► Megerősödhetnek azeuroszkeptikusés EU-ellenes erők ► Kaliňák a helyérrmaradhat A szlovák kormánynak ugyanis egy tapasztalt miniszterrel egyszerűbb lesz levezényelni a féléves elnök­séget, amelynek kulcskérdése mostantól a brit kilépés menedzse­lése. Kaliňák legvalószínűbb utódja­ként eddigi államtitkárát, Denisa Sakovát emlegették, valószínűtlen azonban, hogy egy, a nagypolitiká­ban járatlan jelöltet neveznek ki a kulcsfontosságú belügyminiszteri posztra ebben a válságos időszak­ban. Kaliňák tegnap már jelezte, a brexitnek a biztonsági feltételekre is komoly hatása lesz. A szlovák elnökségnek nagyobb lesz a tétje az eddigieknél, bár a brit döntés árnyékában fog lezajlani. Ján Baránek politológus a TASR hír- ügynökségnek adott nyilatkozatá­ban ezzel kapcsolatban arra figyel­meztetett, a szlovák EU elnökség akár „adminisztratív intézkedések végrehajtásává is silányulhat” a brexit következtében. Most már elkerülhetetlen az unió reformja ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai politikusok és politológusok többsége sajnálatosnak nevezte, hogy a britek úgy döntöttek, Nagy-Britannia kiláp az Európai Unióból (EU). A vélemények abban is megegyeznek, hogy ennek a döntésnek a legtöbb negatív hatását épp a britek fogják Andrej Kiska államfő szerint tiszteletben kell tartani Nagy- Britannia állam­polgárainak dön­tését. „Sajnálom, hogy ezt az utat választották, ám a történelem nem áll meg, megy tovább. Igyekeznünk kell, hogy a jövőben jobb kondíció­ba kerüljünk, ugyanis az EU Szlo­vákia számára is a szolidaritás, a gazdasági fellendülés és a biztonság garanciája” - nyilatkozta az államfő. Robert Fico kormányfő sze­rint a brexit nem tragédia, hanem realitást. „S erre a realitásra a ma­radék 27 tagál­lamnak gyorsan kell reagálnia. Nagy hiba lenne, ha a 27 tagállam reakciója olyan len­megérezni. ne, mint az EU eddigi politikája. Az unió lakosainak jelentős része eluta­sítja a migrációs politikát, elégedet­len az unió gazdaságpolitikájával is. Az EU alapvető politikáinak alap­vető változásokra van szüksége” - hangoztatta a kormányfő. Andrej Danko házelnök szerint az uniónak ko­moly reformra van szüksége. „Ha látjuk a való­ságtól elszakadt hivatalnokokat, az európai képvi­selőket, akik már elfelejtették, hogyan élnek az embe­rek szülőhazájukban, az assziszten­sek ezreit, az őrült fizetéseket, az unió vezetőinek hatalmas jövedelemét, majd azt, hogy az unió képtelen rea­gálni a menekültválságra, akkor fel­merül a kérdés, mennyire veszítették el ezek az emberek a józan ítélőké­pességüket?” - kérdezte Danko. A Híd a népsza­vazásra sajtó- nyilatkozatban reagált. „Ez a lé­pés azért is saj­nálatos, mert Európa-szerte a radikális és szél­sőséges politikai erők megerősö­déséhez vezet. A kilépést támoga­tók a kampány során nem használ­tak észérveket, valójában végig csak az érzelmekre hatottak, és ugyanezt teszik a szélsőségesek és A J. •mg a radikálisok is a többi EU- tagállamban. A brit népszavazás eredménye egyben figyelmeztetés a brüsszeli adminisztrációnak is, hogy jobban figyeljenek oda az egyes tagállamok hangjára, és gyorsítsák fel a reformokat” - áll a sajtónyilatkozatban. Az MKP szerint a britek döntésé­nek különös je­lentősége van, mert egy erős és befolyásos tag­államhagyja el az EU-t, ráadásul olyan időszak­ban, amely egész Európa számára gazdasági, politi­kai, biztonságpolitikai problémák­kal terhelt. „A következő időszak­ban az MKP európai partnereivel azon dolgozik majd, hogy a brit ki­válás a lehető legkisebb károkkal járjon, és az Európai Unió új hely­zetét felmérve, arra megfelelő vála­szokat adva, megerősödve kerüljön ki a jelenlegi helyzetből” — közölte a párt sajtónyilatkozatban azzal, hogy az uniót meg kell reformálni. Iveta Radičová volt miniszterel­nök szerint a brit népszavazásra lehetne alapozni az unió reformjá­ról folytatott vitát. „Ha valaki elhagy bennünket, valószínűleg ko­moly oka van rá. Ha az EU és az in­tézményei erre nem fognak reagálni, és nem teszik meg a szükséges re­formlépéseket, komolyan az fenye­get, hogy nem Nagy-Britannia lesz az egyedüli, aki erre a lépésre szánja el magát” - fejtette ki a volt kormányfő. Ján Baránek politológus sze­rint a brexit csak azt igazolja, hogy az unióban egy­szer s minden­korra fel kell hagyni az utasí- tásos politikai rendszerrel. „A brexit precedens, Európát káosz fe­nyegeti. Ma nem tudjuk megítélni, pontosan milyen hatása lesz a kilé­pésnek, egy viszont biztos, az EU- nak, abban a formában, ahogy meg­ismertük, vége” - mondta Baránek. Grigorij Mesežnikov politológus szerint a brexit a briteknek és az EU-naksemhoz semmi jót; a ki­lépésért folyta­tott kampányt „pszichotikus ellenállásnak” nevezte. „Pánikra viszont nincs ok. Kidolgozzák az ország távozásának pontos mecha­nizmusát, s miután kiléptek, az unió többi tagállama még szorosabb együttműködésbe kezdhet. A poli­tikai tisztségviselőknek viszont ezt kihívásként kell kezelniük” — mondta Mesežnikov. Miroslav Lajčák külügyminiszter sajnálattal fogadta a brit népszavazás eredményének hírét. „Tudomásul vesszük ezt a döntést, de hang­súlyoznám, hogy az egész folyamat befejezéséig Nagy-Britannia az Eu­rópai Unió teljes értékű tagja marad minden joggal és kötelességgel együtt. A brexit nem csak brit szava­zásról szólt, az eredmény üzenet az unió többi tagállamának. Nem hagy­hatjuk figyelmen kívül, hogy az eu- roszkeptikusok tábora egyre bővül. Közelebb kell hoznia az emberekhez az európai politikát” - állítja Lajčák. Mikuláš Dzurinda volt kormányfő szerint Európa vezető politiku­sainak reakcióján múlik, milyen ha­tása lesz a brexit­nek. „David Ca- meron brit kor­mányfő az utóbbi parlamenti válasz­tások előtt megijedt a populista Nigel Faragé népszerűségétől, amelyet az európai intézmények értelmetlen és fejetlen kritikájára épített, s átvállalta retorikájának egy részét, hogy meg- nyeije a választásokat. Ez sikerült is, ám a döntésért az EU, Nagy-Britannia és maga Cameron is túl magas árat fi­zetett. Cameron egy csatát ugyan megnyert, ám a háborút elvesztette” - közölte Dzurinda. (dp, SITA, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents