Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-24 / 147. szám, péntek
2 I KÖZÉLET 2016. június 24. I www.ujszo.com Nyilvános az orvosok támogatása Eurók százezreit költik a gyógyszercégek orvosok képzésére (TASR-feivétei) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Még néhány hét, és pontosabb képet alkothatunk a gyógyszercégek és az orvosok közti marketingkapcsolatról. Az új szabályozás szerint a gyógyszercégeknek július végéig nyilvánosságra kell hozni, hogy kinek milyen szponzori támogatást adtak. Az egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai jelenleg 2014- esek, ezek azt mutatják, hogy a gyógyszercégek összesen több mint 32 millió eurót fordítottak marketingkiadásokra. Az összeget az egyes gyógyszercégek jelentései alapján állították össze. „Sajnos az egyes jelentésekből nem lehet egyértelműen azonosítani a kiadásokat - magyarázta lapunknak adott válaszaiban az egészségügyi minisztérium. - Az új szabályok azonban egyértelműek, lehetővé teszik a pontosabb azonosítást.” A tavalyi támogatások esetében a cégek még nem hozhatták nyilvánosságra a szponzortámogatásban részesített orvosoknak vagy intézményeknek a nevét, ha ehhez nem járultak hozzá. Az idén januártól érvényes szabályok szerint azonban már nincs szükség beleegyezésre a támogatottak nevének nyilvánosságra hozatalához. Több gyógyszercég azonban már idén nyilvánosságra hozta a tavaly támogatottak nevét, de csak azokét, akik ebbe beleegyezésüket adták. Az Innovatív Gyógyszeripari Cégek Szövetsége (AIFP) 26 tagszervezetének adatait hozta nyilvánosságra. Ők 2015-ben összesen 26,4 millió eurót költöttek kutatásra, fejlesztésre, képzésre és tanácsadásra. A legnagyobb összeg ebből a kutatás és a fejlesztés, amely csaknem 17,5 millióba került, a képzések támogatására 4,4 millió eurót fordítottak, és ugyanennyit költöttek tanácsadásra is. Az AIFP képviselői szerint az adatok nyilvánosságra hozatalával a cégek és az orvosok iránti bizalmat akarják erősíteni. „Az egészségügyi dolgozók és a gyógyszeripar régóta dolgozik azon, hogy a betegek modem és biztonságos gyógyszereket kapjanak. A támogatások nyilvánosságra hozatalával akarjuk erősíteni az emberek bizalmát” - állítja Branislav Budke, az AIFP felügyelőtanácsának az elnöke. A velük kapcsolatban álló orvosok 70 százaléka egyezett bele abba, hogy nyilvánosságra hozzák, mekkora értékben kaptak nem pénz jellegű támogatást, tehát például részvételt szakmai kongresszusokon. A pénzbeli támogatásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalával azonban csak az orvosok 30 százaléka értett egyet. Az adatbázis hátránya, hogy csak az egyes gyógyszergyárak jelentéseiben lehet keresni, nincs egységes adatbázis. Nehézkes például annak összehasonlítása, hogy egy orvos vagy intézmény kapott-e támogatást több cégtől is. Az orvosszervezetek képviselői szerint azonban szükség van az orvosok képzésére, amely például a gyártók által szervezett konferenciákon történik. Az orvosoknak ugyanis 5 év alatt 250 kreditpontot kell képzésből összegyűjteni, ám ennek a költségét senki sem fedezi nekik. Egy óra képzésért kapnak egy kreditet. Az orvosoknak nyújtott támogatások gyakorlatilag a nullától a több ezer eurós tételekig terjednek. A Bayer gyógyszergyár például közel 200 ezer eurót költött erre a célra, az orvosok jellemzően néhány száz eu- rótól egészen néhány ezer euróig terjedő összeget kaptak. A konferenciák mellett a gyógyszergyárak fizetnek azért is, hogy az orvosok információkkal szolgálnak az általuk gyártott gyógyszerek alkalmazásáról. Néhány kórház több tízezer eurós szponzori támogatást kapott. Nem csak a fociról szól a siker SZALAY ZOLTÁN A magyar válogatott csoportelsőkánt jutott a legjobb tizenhat közá a futball-Eb-n: sokak szerint ez az esemény jelentőságáben felér a rendszerváltással. Mi minden változhat a magyar társadalomban? Pozsony. A társadalmi közhangulat a magyar szurkolói kultúra változásával is jár. A korábbiakkal ellentétben például egyáltalán nem örvendenek széles körű népszerűségnek a gyűlöletkeltésen alapuló szurkolói rigmusok, véli Hegedűs Henrik sportújságíró. „A szurkolóknál is megfigyelhető az önreflexió. Egy-egy meccsre körülbelül harmincezer magyar megy ki, ebből 200-500 olyan szurkoló, akiknek a viselkedése megkérdőjelezhető” — állítja Hegedűs, hozzátéve, egy ekkora csoportban mindig megtalálhatunk egy ilyen méretű szélsőséges kisebbséget. A pozitív szurkolói hozzáállás egyik példája volt az a mackónadrágos kezdeményezés, amelynek keretén belül Király Gábor kapus előtt tisztelegve mackónadrágban mentek a szurkolók munkába, iskolába. Kérdés, mennyi marad meg ebből az örömből a nemzeti bajnokságban, mondja Hegedűs, aki szerint van rá esély, hogy a magyar klubfutball népszerűsége is nőhet. A társadalmi-szociológiai hatáson túl gazdasági vetületekkel is számolnunk kell. „Számos kimutatás készült arról, hogy az emberek ilyesfajta jóérzése, önbecsülése pozitív hatással van a termelékenységre, fogyasztásra, ami a GDP növekedésében is megjelenik - állítja Szabados Gábor sportközgazdász. - Ami azonban gazdaságilag egyértelműen nyomon követhető lesz, hogy a futball mint iparág mennyit tud profitálni a sikerből, hogyan tudják növelni piaci bevételeiket a klubok, fog-e nőni a nézőszám vagy a valódi üzleti alapú szponzorációs megállapodásaik mértéke.” A válogatott sikerének jelentős hatása lehet az ország- imázsra is, például a magyar szurkolói lelkesedés kapcsán, tette hozzá Szabados, ennél azonban fontosabb, hogy a magyar futball visszakerült a térképre. Mennyire lesz hosszú távú ez az eufória? „A lényeg az lenne, hogy sikerüljön megtartani és hasznosítani ezt az érzést. A magyar futball körül mindig volt egy negatív közhangulat az elmúlt időszakban, ezt most meg lehet fordítani. A válogatott ilyen szempontból eddig sem volt rossz helyzetben, a kérdés, hogy a magyar klubfutball megítélésén hogyan lehet javítani” - mondta Szabados. A reakciók persze ezúttal sem teljesen egyöntetűek, az eredmények fogadtatása gyakran ellentmondásos: a magyar kormánnyal szembe- helyezkedők egy része kivonja magát az össznépi mámorból. „A fő gond, hogy a futball annyira átpolitizálódott az Orbán-kormány politikája miatt, hogy sokak szerint most sem lehet csak a futballról beszélni” - véli Kiss Tibor Noé sportújságíró, publicista, aki szerint viszont az alapvető társadalmi megosztottságot a mostani eufória sem fogja semlegesíteni, az alapvető ellentétek megjelennek ebben a kérdésben is. „Akik számára például ijesztő tud lenni ez a tömegpszichózisként is értelmezhető eufória, azok is indokolhatják a véleményüket például a szurkolói szélsőségességről megjelenő videókkal” — mondja Kiss Tibor Noé, hozzátéve, ez az eredmény segíthet túllépni a magyar sport eddigi hibáin. „Az elmúlt harminc évben visszatérő tapasztalatom, hogy a magyar futballal nincs mit kezdeni, mert olyan szinten áthatja a hazugság és a korrupció, hogy nem lehet komolyan venni. Ez is a sikertelenség oka volt. Most bebizonyosodott, egy másfajta szemlélettel sikert érhetünk el, ez példaértékű lehet” - mondta Kiss, aki szerint ugyanakkor a helyén kell kezelni az eseményeket. „Egyszerre felszabadító és szokatlan is ez az élmény, szerintem a lényeg, hogy sikert értünk el, örülhetünk a magyar góloknak, és a feladatunk az lesz, hogy az Eb után megvizsgáljuk, mitől lett sikeres a fociválogatott, és ezt a mintát lemásoljuk más területeken is”-véli Kiss. Kaliňák újabb jövedelmező biznisze Pozsony. A cégben már korábban is társtulajdonos volt mind Kaliňák, mint Počiatek. Nem a gyanúsan alacsony ár az egész üzlet egyetlen pikantériája. A következő, hogy Robert Pintér, aki a tulajdonrészét a két miniszternek két euróért eladta, az üzlet lebonyolítása után a belügyminisztériumban kapott vezetői funkciót egy olyan osztályon, amely addig nem létezett, tehát szándékosan miatta hozták létre. „A két miniszter egy-egy euróért vásárolt részvényeket 37 ezer euró értékben. Ez azt jelenti, hogy egy befektetett euró értéke a 18 500-szeresére ugrott. A különbséget az adófizető polgárokkal fizettették ki úgy, hogy Pintérnek vezető funkciót adtak a belügyminisztériumban” - állítja Jozef Rajtár, az SaS képviselője. A belügyminisztérium ingó és ingatlan tulajdonát kezelő osztály önállóan soha nem létezett, ez a szekció a gazdasági osztály alá tartozott. „Am mivel a bizniszpartnert meg kellett jutalmazni, roppant gyorsan létrehoztak egy teljesen új osztályt” - állítja Daniel Lipšic, a NOVA elnöke. Igor Matovič, az OLaNO elnöke szerint a cégjegyzékből kiderül, hogy az egész üzletet 2012. június 5-én bonyolították le. „Ezen a napon, reggel kilenc órakor Pozsonyban találkozik Kaliňák, Počiatek, Pintér és Marek Turčan jogász, hogy aláírja a részvények felvásárlását 99,99 százalékos árengedménnyel. Kaliňák viszont június 4-én és 5-én Horvátország és Montenegró hivatalos látogatásán volt, amiről a belügyminisztérium, fényképekkel kiegészített sajtóhíre is tanúskodik” - közölte Matovič. A belügyminiszter szerinte azon túl, hogy ilyen előnyös üzleteket képes lebonyolítani, még egy másik varázslatos tulajdonsággal is rendelkezik, két helyen tud lenni egyszerre. „Hogyan létezik, hogy június 4- én Horvátországban van, ahonnan közvetlen Montenegróba utazik, ahol egész napos program vár rá, ám ő reggel egy cég közgyűlésén is ott van Pozsonyban?” — kérdezte az OĽaNO elnöke. Az ellenzék ma adja le a parlamentben a belügyminiszterrel szembeni bizalmatlansági indítványhoz összegyűjtött aláírásokat, így a honatyák újabb rendkívüli ülést fognak összehívni Kaliňák menesztésére, egy hónap leforgása alatt ez lesz a második ilyen ülés. Az ellenzék ugyanakkor szervezi a második tüntetést Robert Fico kormányfő állandó lakhelye, a Bonaparte komplexum előtt, amelyet az adócsalás gyanújába keveredett Ladislav Baštemák vállalkozó épített. A tiltakozás, ugyanúgy mint az első, hétfőn lesz, délután öt órai kezdettel, s Matovič ismét minden állampolgárt meghívott. A múlt hétfői tüntetésen több ezer ember gyűlt össze. A pozsonyi vár felett található Bonaparte komplexumhoz vezető utak megteltek emberekkel, jövő héten még több résztvevőt várnak. (dem, sita) Kérdés, mennyi marad meg a szurkolók öröméből a nemzeti bajnokságban, a magyar klubfutball népszerűsége is nőhet (Somogyi Tibor felvétele)
