Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-02 / 128. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA www.ujszo.com I 2016. június 2 125 • • Okosan élnek Sajó Károly Kárpát-medencei természetvédelmi csapatverseny Domin Henriett, Fehér Fruzsina Anna, Szabó Csilla, a gútai Corvin Mátyás Alapiskola csapata Amikor a víz (volt) az úr címmel az 1965-ös dunai árvízről tartott beszámolót (A szerző felvétele) Budapesti és milánói szakmai gyakorlaton BORKA ROLAND Az élettér alakulásáról és a környezet-, a természetvéde­lem fontosságáról szóló elő­adásokat tártak az érdek­lődők elé a gútai II. Rákóczi Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola szervezésében folyt Sajó Károly Kárpát­medencei Természetvédelmi Csapatverseny felvidéki döntőjén. A megmérettetésre 16 csapat ne­vezett be, a döntőn 13 csapat vett részt Tornaijától Dunaszerdahelyig. A Gútán tizedik (országosan tizen­egyedik) évfolyamába lépő verseny szlovákiai kiírója a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége volt, a fővédnökséget Magyarországról a Természetbúvár magazin és a Ma­gyar Földrajzi Társaság, valamint a Mezőgazdasági Minisztérium vál­lalta. „Fekete Irén, az SZMPSZ ko­máromi kirendeltségének vezetője a megnyitón kiemelte, a verseny szín­vonala évről évre emelkedik. A fel­készítő tanárok, diákok egymástól tanulnak, az ötleteket továbbgon­dolva, fejlesztve szebbet, jobbat al­kotnak. Megállapította, hogy a fel­vidéki magyar diákok, tanárok ter­mészetszeretete, kömyezettudatos- sága vitathatatlan” - fogalmazott Bagita Judit iskolaigazgató, a ver­seny koordinátora. A háromtagú csapatok három kü­lönálló feladatban bizonyították tu­dásukat: az írásbeli teszten a környe­zetvédelmi alapfogalmakról, folya­matokról és az összefüggések isme­retéről adtak számot, a szóbeli rész­ben az életterük környezetvédelmi problémáinak feltárását, kutatásaikat ismertették. A harmadik részben sa­ját maguk készítette plakátokkal pró­bálták meg kortársaik figyelmét fel­hívni az éghajlatváltozás negatív ha­tásaira, ami minden földlakót egy­aránt érint. Kreatív és ötletes plaká­tok születtek. „A verseny célja a komplex környezettudatos szemlélet kialakítása és elmélyítése, a fenntart­ható fejlődés iránti elkötelezettség kialakítása, a környezetünkért érzett közös felelősség felébresztése, vala­mint a tehetségfejlesztés. A felsorol­takból is látszik, hogy a felkészítő ta­nárok méltán tarthatják magukat te­hetséggondozónak. A felkészülés komoly energiabefektetést igényel mind a tanártól, mind a diáktól” - mondta Bagita Judit. A csapatok munkáit négytagú szakmai zsűri bírálta el. A Garancsy Mihály (a Természetbúvár magazin főszerkesztő-helyettese), Peimli Pi­roska (a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársa), Szilágyi Annamária (a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. közön­ségkapcsolati megbízottja) és Hajbá­né Csuta Ildikó (a verseny magyar- országi főszervezője) alkotta zsűri döntése alapján idén a búcsi Katona Mihály Alapiskola csapata (Remes Sándor Mátyás, Marcsa Dóra, Tár­nok Emese, felkészítő tanár: Csákvá- ri Zoltán), valamint a dunaszerdahe- lyi Vámbéry Armin Alapiskola csa­pata (Pápay Anna, Pintes Orsolya, Szabó Emma, felkészítő tanár: György Judit) vehet részt a rendsze­resen Győrben megrendezett Kárpát­medencei döntőn. A legjobb előadó a gútai Corvin Mátyás magyar alapis­kola tanulója, Szabó Csilla (felkészí­tő tanár: Csépi Andrea) lett, aki Hor­váth Árpád, Gúta polgármestere kü- löndíját kapta. A környezetvédelmi megmérettetés Kárpát-medencei döntőjét épp e napokban, június 1-3- án tartják Győrben. Iskolánk, az ógyallai Szakkö­zépiskola az Erasmus+ program keretében sikeresen pályázott, és így 22 iskolatársunkkal áprilisban három hétre külföldre mehettünk szakmai tudásunkat bővíteni. Az uniós támogatásból ingyen utaz­hattunk, lakhattunk és étkezhet­tünk a célországban. 12 autószerelő-tanuló Buda­pesten gyakorolhatta a szakmát. A Nissan márkaszerviz üzemeiben együtt dolgoztunk az ottani szak­emberekkel. Munka közben ellát­tak tanácsokkal, és segítőkészek voltak, ha gondunk akadt. Néha mi is meglepődtünk, hogy egészen komoly feladatokkal is megbíztak bennünket. Sok újdonságot, érde­kességet láttunk és tapasztaltunk. A hétvégeken a város érdekessé­geivel ismerkedtünk, és kulturális programokon vettünk részt kísé­rőpedagógusaink oltalma alatt. A másik csoportunk, a 12 agrárgépesítő-tanuló Olaszország­ba látogathatott. Milánó külváro­sában elterülő biofarmon dolgoz­tunk. Több érdekes termelési mód­szerrel ismerkedtünk meg, emellett az angol nyelvet is gyakorolhattuk. Ottlétünk alatt néhány olasz kife­jezést is megtanultunk. Kicsit tar­tottunk az olasz konyhától, de ag­godalmunk felesleges volt, mert íz­letesek voltak a tésztás, zöldséges ételek, no és persze a pizza, amit gyakran kaptunk. Milánó neveze­tességeit a szabad hétvégeken néz­tük meg. A Leonardo da Vinci Mú­zeum, a Sforza-kastély, az AC Mi­lan stadion, a sok csodálatos temp­lom és katedrális, a Dóm tér a ren­geteg turistával felejthetetlen lát­vány volt. Nagyon jól éreztük ma­gunkat ez alatt a 22 nap alatt, és ma már tudjuk, hogy jövőre ismét ki­utazhat két csoportunk. Beke Krisztián, 2. B Nagy Dániel, 3. A A háromhetes milánói szakmai gyakorlaton résztvevő ógyallai diákok hét­végeken a város és a környék látnivalóival ismerkedtek, felejthetetlen él­ményeket szerezve (Fotó: ŐSZ) Határtalanul Szegeden: csallóközi-hansági kooperáció A nagymegyeri diákok a Hagymatikum fürdő bejárata előtt (Fotó: nmsz) BESZÁMOLÓ Május 5-8-án a Magán Szakközépiskola nagymegyeri tanulói a Határtalanul program keretében egy csodaszép városba. Szegedre látogathattak. A pályázatnak szegedi testvéris­kolánk, a Hansági Ferenc Vendég­látóipari és Idegenforgalmi Szakis­kola és Szakközépiskola a hangza­tos Szeged és Csallóköz turisztikai és gasztronómiai értékeinek kutatása címet adta. A szakképző iskolák együttműködése révén megvalósult program rendkívül érdekes és sok energiát igénylő pályázat volt, mely értékes eredményekkel zárult. A pá­lyázat során a tanulók nemcsak egy­mással ismerkedtek, hanem felké­szültek saját környezetük jellemző idegenforgalmi nevezetességeiből, valamint kutatómunkát végeztek az adott tájegység jellemző ételeiről és hagyományairól. A 60 diákot és ta­nárt megmozgató pályázat négy csallóközi és négy szegedi látogatási napot ölelt fel. A szegedi „hansági­sok” megismerkedtek Nagymegyer történelmével és kultúrájával, a nagymegyeri Corvinus termálfür­dővel, majd Dunaszerdahelyre, Bősre és Pozsonyba látogattak el. Két héttel a szegediek látogatása után a nagymegyeri csapat utazha­tott. A 27 diák és 3 tanár izgatottan vágott neki a hosszú útnak. A tanu­lók élményeiket útinaplóban je­gyezték fel. A nagymegyeri diákok tapasztalatairól szóljon Veres Alexandra, II. G osztályos tanuló útinaplójának részlete: 2016. május 5. Reggel 8 órakor indultunk el az is­kolától. A hosszú út a kora délutáni órákban ért véget. Vendéglátóink körbevezettek bennünket az iskola területén, majd az ebéd befejeztével videók segítségével betekinthettünk az iskola mindennapjaiba. Ebéd után jöhetett a városnézés. Szeged gyönyörű város rengeteg látnivaló­val. Az árvíz sújtotta időkről nagyon sokat megtudtunk. A város több pontján is ehhez kapcsolódó műemlékeket néztünk meg. Meg­néztük a múzeumot, az oroszlános millennium díszkutat, a Kossuth Lajos-szobrot, a Sárkányölő Szent György-szobrot, Szent István és Boldog Gizella szobrát. A Dóm té­ren megnéztük a dómot, kívül-belül gyönyörű. Innen utunk Domaszékre vezetett, hogy elfoglaljuk a szállá­sunkat. 2016. május 6. A rakparttól nem messze egy ha­lászcsárdába vezetett az utunk. Itt megtudhattuk, hogyan működik egy étterem. Beengedtek minket az ét­terem konyhájába is, megnézhettük, hogy egy jól összedolgozó csapat miként fér el kis helyen úgy, hogy kifogástalan ételt készítenek. El­mondták, mennyire fontos, hogy megfelelők legyenek a szakmai ké­pességeink. Ezután a Somogyi Könyvtárba látogattunk el, amely a sportra és a szakácskönyvekre spe­cializálódott. Ki is készítettek ne­künk érdekesebbnél érdekesebb szakácskönyveket, melyek egy ré­szét félve lapoztunk át. Megküsz­ködtünk a régi receptekkel és írás­módokkal. Ezután az Anna fürdőbe mentünk. Megismerkedhettük a fürdő történelmével. Megtudtuk, hogy egy egyszerű tisztasági fürdő­ből hogyan lett valódi gyógyfürdő a város szívében. Nagyon érdekes körkialakítása van, sok olyan me­dencével, amely az egészségünkre nagyon jó hatással van. Innen Ma­kóra vitt az utunk, a József Attila Múzeumban sok érdekességet meg­tudhattunk a költőről. Majd meg­néztük, hogy régen a hagymater­mesztők milyen házban éltek, ho­gyan termesztették a hagymát. El­látogattunk a Hagymatikum fürdő­be, amely jellegzetes hagyma alak­járól kapta a nevét. Az út mellett vi­rágzó hagymákba botlottunk, ami emlékeztetett minket Makó hagy­matermesztő múltjára. 2016. május 7. Elindultunk Opusztaszerre. A Feszty-körképnél sorba is álltunk, hogy minél hamarabb láthassuk ezt a remekművet. Megérte a várako­zás, mert a körkép gyönyörű. A ké­pet élethűen követte a díszlet, olyan volt, mintha mi is ott lettünk volna a magyarok bejövetelénél. Ezután két csoportra oszlottunk és elindultunk régészkedni. Egy gazdag lovast ás­hattunk elő a lovával és a mellé el­temetett ereklyéivel. Körbejártuk az emlékparkot, megnézhettünk egy régi falut, egy nomád falut, egy szo­borparkot és még sok mindent. 2016. május 8. Reggeli után összecsomagoltunk és elbúcsúztunk a vendégül látó is­kola igazgatóhelyettesétől, és meg­köszöntük, hogy ilyen jó élményben lehetett részünk. (NMSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents