Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-23 / 146. szám, csütörtök

I IVI Növényvédelem 2016. június • www.ujszo.com ÚJ SZÓ KERT ÉS UDVARI Vegyszeres védekezés a kártevők, a betegségek és a gyomok ellen Bármennyire is szeretnénk, vegyszerek nélkül nem lehet biztonságosan szép, jó minőségű zöldséget, gyümölcsöt termelni. Vannak betegségek, kártevők, amelyek évente szinte állandóan jelen vannak, és vannak olyanok is, ame­lyek ritkán, váratlanul jelennek meg. Kártételük nagysága különböző, és akár száz százalékos is lehet. A zoknak, akik gyümölcsöt, szőlőt, többféle zöldséget ter­melnek, számolniuk kell a vegyszerek használatával. A kiskerttulajdonosok kö­zött sajnos sokan vannak a növényvédelem szempont­jából szélsőséges termelők - akik soha nem perme­teznek, vagy ellenkezőleg, mindig permeteznek. Arra kellene törekednünk, hogy a vegyszer használata min­dig megalapozott legyen. A károkozóra hatékony szer a megfelelő tömény­ségben és csak a károsított növényre kerüljön. A vegyszerekről nemcsak azt kell tudni, hogy károsak az egészségre, a háziálla­tokra, a hasznos rovarokra, de nagyon fontos tudnivaló, hogy rezisztencia alakulhat ki a célszervezetben a ható­anyaggal szemben. A hasz­nálati utasításon fel is van tüntetve, hányszor lehet a vegetáció alatt egy bizonyos szert használni. A vegyszer­rezisztencia már beigazoló­dott a kártevők, betegségek és a gyomok között is. Amikor tehát a vegyszer nem hozza a megszokott hatást, leggyakrabban ez okozza a problémát. Az Európai Unióban az integrált növénytermesztés az ajánlott, és támogatott módszer. Ennek az a lé­nyege, hogy minimálisra csökkentsük a vegyszerek használatát a növényvéde­lemben. Nagytermelőknél ez bizony nehéz, komoly odafigyelést és nagy szak­értelmet igénylő feladat. Kistermelésben, kiskertben, ahol a termény nem a piac­ra kerül, és nem a külalakja a legfontosabb, ezt az integrált növényvédelmet nagyon jól lehet alkalmazni. A INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELEM ALAPELVEI • mindig ismerni kell a károkozót, amely ellen védekezünk; • ismerni kell a vegyszer­használat legideálisabb időpontját; • tudni, mikor kell hasz­nálni a megelőző és mikor a célzott védekezést; • ismerni az időjárás hatá­sát a károkozó megjelené­sére, terjedésére; • ismemi azokat az agro­technikai módszereket, amelyekkel csökkenteni, gá­tolni lehet a károkozó meg­jelenését, szaporodását, továbbterjedését. Felismerni a károkozót nem mindig egyszerű feladat, sokszor a kártevő okozta tünetet gomba- betegség­nek vélik. A vírusok, fitoplazmák okozta betegsé­gek gyógyítására nincs mód, nincs vegyszer, ezért fontos beazonosítani és eltá­volítani ezeket. Fontos a baktériumok megkülön­böztetése a gombáktól, és ugyanilyen az egyes gom­babetegségek felismerése, azonosítása is. Az időpont ismerete azért lényeges, mert a korán végzett permetezés fölösle­ges, a későn végzetté pedig hatástalan lehet. eltávolítása és ezek helyes megsemmisítése, a használt szerszámok fertőtlenítése, tisztántartása, a talajmun­kák helyes, szakszerű elvégzése, a szakszerű táp­anyag-utánpótlás, a helyes öntözés stb. AZ IDŐJÁRÁS FÜGGVÉNYÉBEN A nyári hónapok alatt a vegyszeres növényvédelem­ben elsősorban az időjárás­ra kell odafigyelni. A meteo­rológia már 10 napra egész pontos előrejelzést ad, tehát kísérjük ezt figyelem­mel. Az esős, nedves, fülledt időben a peronoszpórafé- lék terjednek, szőlőn a sző- lőperonoszpóra, uborkán az uborkaperonoszpóra, Betegségek ellen a várható időjárás szerint kell megelő­ző permetezést végezni, a kártevőket pedig a megjele­nésükkor, a legérzékenyebb stádiumban kell leperme­tezni. AGROTECHNIKAI MÓDSZEREK Sok minden tartozik ide: ellenálló fajták ültetése, megfe­lelő tőtávolság betartása, zöldmunkák időbeni, gyakori elvégzése, a már be­teg tövek, növényi részek

Next

/
Thumbnails
Contents