Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-22 / 145. szám, szerda

DUNA, VAG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2016. június 22., szerda 12. oldal Szombaton, a Múzeumok Éjszakáján számtalan program várja az érdeklődőket (Gulyás Zsuzsanna felvétele) FÓKUSZBAN Izgalmas séta a Várhegyen Esztergom. Az esztergomi vár a bazilika szomszédságában, a Várhegyen magasodik. 2008-ban elnyerte az Európai örökség helyszíne címet, és felkerült az UNESCO világörökségi javaslati listájára is. Déli részén működik a Várszínház és a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúze­uma. A királyi palota építését Géza fejedelem kezdte és fia, István fejezte be, akit itt koro­náztak meg. Esztergom all. század végére a király legfonto­sabb székhelye, a Magyar Ki­rályság fővárosa lett. A ma is lát­ható épületeket III. Béla kezdte építtetni. A királyi székhelyet Esztergomból Budára IV. Béla helyezte át. Az Árpád-ház kiha­lása utáni trónutódlási harcokban a vár sorsa hányatott volt. A nagy felújítások Telegdi Csanád és Szécsi Dénes érsek, Vitéz János, Bakócz Tamás és Szathmáry György érsek nevéhez köthetők. A török és kuruc is többször be­vette. 1971-től tartozik a Magyar Nemzeti Múzeumhoz. (guzsu) Történelmi konferencia a nemzeti egység jegyében Angyal Béla a húszas évek történéseit elemezte; az asztalnál Molnár Imre (A szerző felvétele) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Lopások a komáromi temetőben Komárom. Egy héten belül két pénztárcalopás is történt a komáromi temetőben. A múlt héten egy 76 éves nyugdíjas asszony táskájából lopták el a pénztárcáját és az iratait, a kár 380 euró. Ezen a héten egy 62 éves asszony tás­kájából emelte el a tolvaj a pénztárcát, okmányaival, bankkártyájával együtt. A sértettnek 120 euró kára ke­letkezett. Elég volt egy kis fi­gyelmetlenség, az, hogy a ká­rosultak letették a táskájukat a padra vagy a földre. Az első esetben lopás miatt indított nyomozást a rendőrség, a má­sodikban a bankkártya illeték­telen használata ügyében, (vkm) AJÁNLÓ Június 23. (csütörtök) Ipolyság -17.00: Albert Sándor Áz Ipari több, mint egy iskola című könyvének bemutatója a városi könyvtárban. A kötet a kassai Ipariskolának és legendás tanárainak állít emléket. Komárom -18.00: Csáky Pál A pacsirta éneke című könyvé­nek bemutatója a Selye János Gimnázium dísztermében. Közreműködik Boráros Imre színművész. Az est házigazdája Tarics Péter, a Széchenyi István Polgári Társulás elnöke. V. KRASZNICA MELITTA Az Egyesült Magyar Párt megalakulásának 80. ávfordulójára emlékeztek Komáromban. A nemzeti egység jegyében cím­mel rendezett konferenciát az Egye­sült Magyar Párt (teljes nevén az Egyesült Országos Keresztényszo­cialista és Magyar Nemzeti Párt) megalakulásának 80. évfordulója alkalmából a Csemadok Komáromi Területi Választmánya és a Fórum Kisebbségkutató Intézet. A két világháború közti felvidéki magyar politizálás mozzanatait és eredményeit a szocializmus évei alatt megpróbálták kitörölni az itt élők emlékezetéből, napjainkban viszont csak rajtunk múlik, mennyire válnak ismertté szélesebb körben - mutatott rá a bevezetőben a konferenciát ve­zénylő Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója. A kon­ferencia első felében az Egyesült Magyar Párt (EMP) megalakulásá­nak előzményeiről, a folyamatban fontos szerepet játszó politikusokról hangzottak el előadások, a második felében pedig az EMP megítélését boncolgatták az előadók. Egy vagy több párt? Az elhangzottakból egyértelműen kiderült, a felvidéki magyar politi­kusokat már akkor megosztotta a kérdés, hogy etnikai alapon vagy a szlovákokkal együtt kell-e politizál­ni, valamint az is, hogy Budapest szerepvállalása, illetve érdekei min­dig is meghatározóak voltak. Óha­tatlanul rengeteg párhuzam felvető­dött az akkori és a mai felvidéki ma­gyar politizálás között, ezért bizo­nyára hasznos lett volna, ha a vezető politikusaink is ott ülnek a hallga­tóság körében. Angyal Béla helytör­ténész rámutatott, már a húszas évek elejétől, azaz kisebbségi létbe kény­szerülésünk kezdetekor felmerült a dilemma: egy vagy több pártra van- e szükség. Majd miután több párt alakult, néhány év elteltével már az egyesülésről tárgyaltak. Ami vi­szont nem jött össze a húszas évek közepén, az a Felvidéken élő ma­gyarság igényeiből fakadóan, vala­mint Budapest nyomására 1936-ban valósággá vált. Á két jelentős jobb­oldali tömörülés, a Magyar Nemzeti Párt (MNP) és az Országos Keresz­tényszocialista Párt (OKSZP), amely a felvidéki magyarok 60 szá­zalékának támogatását élvezte, 1936. június 21-én Érsekújvárban megtartotta közös kongresszusát. A politikai egység kevés Popély Gyula történész az egye­sülést megelőző időszakot, az egyes pártvezetők, valamint Budapest hozzáállását, lépéseit taglalta. Elő­adását Jaross Andor, az EMP ügy­vezető elnökének a párt egyesülése­kor elmondott programbeszédéből vett gondolattal zárta. A politikus akkor úgy fogalmazott: megvan a felvidéki magyar politikai egység, de ez kevés, a gondolkodásban is egy­ségre van szükség. Erre kell nevelni a felvidéki magyar közösséget. Közös értékek, közös célok „Sok párhuzam felvetődik a két háború közti magyar politizálás és napjaink politikai kultúrája között - mondta lapunknak Simon Attila, a Selye János Egyetem tanára, a Fó­rum Kisebbségkutató Intézet igazga­tója. - Akkor is többpártrendszer volt, ami az itteni magyar társadalom strukturáltságából, sokszínűségéből adódik. Éppen ezért különböző érde­keket kellett és kell ma is megjelení­teniük a pártoknak. A két világhábo­rú között ezeket az eltérő érdekeket személyes konfliktusok is tetézték. Az akkori időszak egyik tanulsága az lehet, hogy nem a többpártrendszert kell legyőzni, nem feltétlenül az összeolvasást kell erőltetni, hanem közös értékek, közös célok mentén kell egységesen fellépni. Hiszen az MNP és az OKSZP már az egyesülés előtt, 1929-ben és 193 5-ben külön, de közös listával indult a választásokon. Az együttműködés ma is járható út, és a parlamenti választásokon való kö­zös indulás nem jelenti a pártstruk­túrák összeolvadását.” „A Magyar Nemzeti Párt és az Or­szágos Keresztényszocialista Párt 1936-os egyesülésének eddigi kerek évfordulóiról egyáltalán nem emlé­kezett meg a felvidéki magyarság, ezért tartom jelentősnek ezt a kon­ferenciát. Az elhangzott előadások­ból kiadványt szeretnénk összeállí­tani” - mondta Petheő Attila, a Cse- madokjárási elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents