Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-20 / 143. szám, hétfő
8 I AUTÓ-MOTOR 2016. június 20. | www.ujszo.com Rolls-Royce Wraithot vezettünk Prágáig DEMECS PÉTER Ahogy múlt héten megígértem, íme a rövid élménybeszámoló arról, milyen vezetni a világ leggazdagabb embereinek autóját. A Rolls-Royce Wraith modellt a hírhedt, tragikusan széttört csehországi sztrádán teszteltem, útban Prágába. Először is ejtsünk néhány szót az autóról, hogy mindenki tisztában legyen azzal, mihez volt szerencsém. A Rolls-Royce egyik csodaszép kupéjának, a Wraithnak a motorházában 12 hengeres, 6,6 literes motor van, figyelem: 632 lóerővel. Az autó ára valamivel 300 ezer euró felett kezdődik, a felső határ viszont valóban a csillagos ég. A bika és a bárány A járgány nemcsak kívül, hanem belül is abszolút luxust kínál. Az ellenirányban nyíló ajtók mindegyikében van egy több száz euró értékű teflon bevonatú esernyő. Az utastérben a tető a Rolls-Royce good- woodi gyáránál látható csillagos eget idézi. Számtalan apró kis izzót integráltak a tetőbe, ezek fényét egy gombbal lehet erősíteni vagy tompítani. Ez a kis baromság egyébként hihetetlen élményt varázsol az utastérbe, amelyben háromszínű bőrt, fehéret, feketét és pirosat használtak fel. A bőr minősége állítólag olyan kiváló, hogy soha nem repedezik meg és soha nem fakul ki. Nem véletlenül nevelnek hozzá speciális bikákat, bár a hivatalos állásfoglalás szerint nem a Rolls bőrigényeinek kielégítése miatt vágják le az állatokat, hanem a húsukért; így a Rolls csak a megmaradt bőrt veszi el. A padlót speciális szőnyeg borítja, amely szintén - ki hitte volna - speciálisan erre a célra nevelt bárányok bundájából készül. Nem véletlenül állítják, hogy egy Rolls- Royce-t vezetni pontosan olyan, mint repülőszőnyegen utazni. Az A Wraithhoz nem kell sofőr, igazi élmény vezetni (A szerző felvételei) igazság az, hogy repülőszőnyeghez még nem volt szerencsém, ám azt be kell ismerni, hogy a Wraithban tapasztalt vezetési élmény állhat a legközelebb a szőnyegen való repüléshez. Leírni sem lehet, mennyire kényelmes. A legnagyobb egyenetlenségeken és be- tonutakon is úgy száguld végig, mintha repülne, mintha a kerekek nem is érintkeznének az út felületével. Az élményt tovább fokozza az autóban uralkodó csend, a hangszigetelés tökéletes. Docens erő Ami igazán meglepett, hogy bár a motorban 632 lóerő van, ez a hihetetlen energia nagyon egyenletesen van elosztva. Erezni ugyan, hogy eszméletlen erő rejlik az autóban, mégis elegánsan, visszafogottan gyorsul. Nem véletlenül, hiszen nem sportautó, elegáns luxuskupé, amelynek célja észrevehetetlen, nem agresszív gyorsaságot és kényelmet kínálni utasainak. Pozsonyból Prágába végül 13 literes átlagfogyasztást értem el, ami egy literrel jobb, mint a gyári adatként meghatározott átlag. Persze nem probléma gyorsulásnál a 30 litert is megközelíteni, a városi átlagfogyasztás gyárilag 21 liter 100 kilométeren - ezt az értéket egyszerűen meg sem tudtam közelíteni. A négy-öt órás ismerkedés során nincs sok mindenre lehetőség, ez az idő épp arra elég, hogy a sofőr belekóstoljon abba, milyen vezetni a dúsgazdagok autóját. A Wraith egyébként nem az a típusú autó, amelyhez sofőr kell, a kliensek ezt azért veszik, mert vezetni akaiják, s ehhez van igazítva az utastér. Bár a hátsó üléseken is elegendő hely van, azok is kényelmesek, az igazi élményt és luxust a volán mögött ülve kapja meg az ember. Előfordulhat, hogy az önjáró autó feláldozza saját sofőrjét Állítólag a Google áll a legközelebb az önjáró autó gyártáshoz (SiTA-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Az autonóm, sofőrtől mentes autókat már hónapokon át tesztelik világszerte a reális forgalomban, a legjobb modellek kát óven belül akár sorozatgyártásba is kerülhetnek. Ezt állítja Elon Musk, a Tesla Motors főnöke. Az autók jelentős része már most is képes néhány másodpercig önállóan vezetni autópályán, néhány járgány a sofőr beavatkozása nélkül be is tud parkolni. Természetesen nem könnyű feladat olyan gépkocsit gyártani, amelynek mesterséges intelligenciája, leegyszerűsítve az agya, a sűrű forgalomban felmerülő minden egyes helyzetre tud reagálni. Itt nemcsak arról van szó, hogy az autó lelassul vagy megakadályozza az ütközést - erre elvégre már most is képes az adaptív sebességtartó -, hanem inkább a váratlanul vagy nagyon ritkán előforduló helyzetekre való reakcióról van szó. Jó hír, hogy nem minden lesz a technikusok feladata. Az önjáró autók mesterséges intelligenciája ugyanis képes lesz menet közben tanulni, s az így szerzett ismereteket továbbítani a többi önjáró gépkocsinak. így aztán minél több autonóm autó közlekedik majd az utakon, s minél tovább, annál „okosabb” lesz a járgányok működését irányító rendszer. Ezt hasonlóképpen kell elképzelni, mint egy kezdő sofőr oktatását, csak épp azzal a különbséggel, hogy a vezető nélküli autó elejétől fogva rendelkezik majd egy szoftverrel, amely már tartalmazni fogja a tesztelés közben megtett több tízmillió kilométer során szerzett tapasztalatokat. Az etika kórdóse Egyes szakértők szerint viszont az önjáró autók üzemeltetése nagyon sok etikai, morális kérdést is felvet. Mindez az úgynevezett „villamos dilemmán” magyarázható meg. Ez egy villamosról szól, melynek sofőrje nem képes leállítani a szerelvényt, legfeljebb eldöntheti, hogy az elágazásnál jobbra vagy balra menjen tovább a villamos. A jobb oldalon viszont öt ember áll a sínen, a bal oldalon pedig csak egy. Mit tegyen ilyen helyzetben egy autonóm autó? A kisebb rosszat válassza, s csak egy embert öljön meg öt helyett? Mit tegyen olyankor, ha biztos, hogy már nem tud lefékezni s elkerülni az ütközést? Képes egy autó felmérni az emberi élet értékét? S mi történik olyankor, amikor az autó mesterséges intelligenciája úgymond tanulás közben, menet közben fogja megtalálni a választ ezekre a kérdésekre? A felvetett kérdések többségére nehéz megtalálni a választ. A Google épp ezért dolgozik egy biztosítékon, melynek köszönhetően szükség esetén ki lehet majd kapcsolni a mesterséges intelligenciát - tájékoztatott a Wired magazin. Nem véletlenül, hiszen előfordulhat, hogy bizonyos esetekben az autó rendszere arra a következtetésre jut, hogy a keletkezett kár vagy fenyegető halálesetek miatt racionálisabb feláldozni saját sofőrjét. S ki akarna olyan autót, amelynél fennáll a veszély, hogy vészhelyzetben feláldozza a sofőrt? Senki. Épp ellenkezőleg, a lehető legbiztonságosabb gépkocsikat keressük a piacon. A statisztikai biztonság Az már más lapra tartozik, hogy egyetlen számítógépes rendszer sem lehet 100 százalékosan pontos, mint ahogy a legtapasztaltabb sofőr is követhet el hibát. Míg egy sofőrnek vészhelyzetben elég letaposnia a fékpedált vagy elfordítani a volánt és felgyorsulni, addig az önjáró autónak mindehhez szoftverre van szüksége. Nincs mit csodálkozni azon, hogy az egyedül sofőröző autók fejlesztése és tesztelése olyan sokáig tart, s még néhány évre szükség lesz, míg eljutunk a sorozat- gyártásig. Yann LeCun, a Facebook mesterséges intelligenciájának fejlesztője szerint viszont csak idő kérdése, míg az emberek ezekkel a technológiákkal is megbarátkoznak. „Előbb vagy utóbb elterjednek az önjáró autók az utakon, ugyanis biztos vagyok benne, hogy statisztikailag sokkal biztonságosabbak lesznek, mint az emberek által vezetett gépkocsik”-állítja LeCun. (dp)
