Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-18 / 142. szám, szombat
o N Mindenáron elnök akar lenni 14-15. oldal Csinos pincérnők a müncheni Oktoberfesten. A dekoltázsuk elég mély... 2016. június 18., szombat, 10. évfolyam, 25. szám Megfelelő banán? (Fotók: SITA/AP) Tudj ák-e a britek, hogy mire szavaznak? Az áruházak polcaira csak meghatározott görbületű banán kerülhet, a bárpincérnők pedig nem hordhatnak mélyen kivágott munkaruhát az Európai Unió előírásai miatt - egyebek mellett ilyen közkeletű tévhiteket tárt fel az Ipsos MÓRI közvélemény-kutató cég, amely annak igyekezett utánajárni, hogy tudják-e pontosan a brit választók, mire is voksolnak az EU-tagság- ról csütörtökre kiírt népszavazáson. A híres amerikai fotográfus, Annié Leibovitz felvétele a brit királynőről és négy corgi kutyájáról. A monarchista britek számára a corgi kutya téma érzékeny téma, hiszen köztudomású, hogy a 90 esztendős II. Erzsébet királynő kedvenc kutyája a corgi. A tévhit szerint az EU előírásai tiltják a corgi kutyák további tenyésztését. A Financial Times című londoni gazdasági napilap megbízásából elvégzett országos felmérés kimutatta, hogy a brit mindennapokat meghatározó komolyabb ügyekben is jelentősen eltér a közhiedelem a valóságtól. Az Ipsos MÓRI vizsgálata szerint a brit választók 15 százaléka legalább egy EU-tévhitben szilárdan hisz. Ezek közé tartozik a banán előírt görbülete és a bárpincérnők megengedett maximális dekoltázsa mellett az, hogy az Európai Unió betiltotta a brit turistalátványosságokról készített fotók feltöltését a közösségi portálokra, és nem engedélyezi a corgi kutyák további tenyésztését. A nagy többségükben monarchista britek számára ez utóbbi különösen érzékeny téma (lenne, ha igaz lenne), hiszen köztudomású, hogy a 90 esztendős II. Erzsébet királynő kedvenc kutyája a corgi. A 10. század óta tenyésztett, apró termetű walesi terelőkutyákból folyamatosan egész íálkányi ugrál az uralkodó körül, bár - tekintettel saját hajlott korára - most már nem pótolja újakkal az élők sorából távozó kedvenceket. Erzsébet még hercegnőként, 18. születésnapjára, 1944-ben kapta szüleitől az első corgit, Susant. A „dinasztiaalapító” olyan megbecsülésnek örvendett, hogy 1947- ben kötött frigyük után még nászújukra is elkísérhette a későbbi uralkodót és férjét, Fülöp edinburghi herceget. A bevándorlásról - a jövő heti népszavazást meghatározó egyik legfőbb kérdéskörről - a közvélekedés szintén meglehetősen mesz- sze áll a valóságtól. A vizsgálat adatai szerint a brit választók háromszorosan becsülik túl a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok számát: a válaszok ádaga alapján úgy tartják, hogy a brit lakosság 15 százalékát az uniós társállamokból betelepültek alkotják. Ez - ha igaz lenne - azt jelentené, hogy több mint 10 millió külföldi EU-polgár él NagyBritanniában, jóllehet a valós arány 5 százalék, és ennek alapján a tényleges szám 3,5 millió. Az Ipsos MÓRI szakértőinek magyarázata szerint az emberek rendszerint túlbecsülik az olyan jelenségeket, amelyektől tartanak. A banán előírt görbületéről, a ruhakivágás maximális mértékéről és a corgik tenyésztésének betiltásáról terjengő hiedelmek háttere is hasonló: a „színes sztorikra” az emberek jobban emlékeznek, mint a száraz statisztikákra - hangsúlyozzák a közvélemény-kutató cég elemzői. Nem jobb a brit közvélemény érte- sültsége az EU-tagság gazdasági té- nyeiről sem. A vizsgálat kimutatása szerint a brit választók 84 százaléka úgy tudja, hogy Nagy-Britannia az EU-költségvetés három legnagyobb befizető országa között van, jóllehet az első hármas mezőnyt Németország, Franciaország és Olaszország alkotja. A britek ugyanakkor meredeken alábecsülik az EU-ból érkező befektetések értékét: a válaszok átlaga alapján a megkérdezettek szerint a brit gazdaságban végrehajtott működőtőke-beruházásoknak kevesebb mint a harmada érkezik az uniós társállamokból, jóllehet a valós arány csaknem 50 százalék. A referendum kampányában rendre visszatérő téma az EU demokratikus elszámoltathatósága. A felmérés szerint azonban a briteket jórészt hidegen hagyja, hogy ki képviseli őket a választott uniós törvényhozásban: a megkérdezetteknek mindössze 5 százaléka tudta megnevezni választókörzetének európai parlamenti képviselőjét, 18 százalékuk pedig nem tudta, hogy az EP-képviselőket az EU-tagálla- mok polgárai választják. (MTI)
