Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-18 / 142. szám, szombat
2 KÖZÉLET 2016. június 18. | www.ujszo.com Új miniszter és új rendszer kellene Kaliňákés Gašpar: még akár helyet is cserélhetnek? (Jozef Jakubčofelvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Kaliňák egyelőre nem készül távozni a BaSternák-ügy miatt, miközben személye a rendszer jelképévé vált. Mindenképp át kell alakítani a rendőrség működését és felügyeletét, vélik politológusok. Kaliňák utódjának személyén is sok múlhat, hiszen lehetséges, hogy a belügyminiszter távozása nem jár a rendszer átalakításával. Kaliňák menesztése csak az első lépés lenne a megtisztulás útján, véli Pavol Babos, a pozsonyi Komenký Egyetem politológusa. „Ha Kaliňákot leváltják, a továbbiak nagyban függnek attól, ki lesz az utódja, és hogy rendszerszintű változtatásokra is sor kerül-e - állítja Babos. - Például hogy a rendőrség felügyeletét leválasztják-e a belügyminisztériumról, és hogy változik-e a rendőrség vezetőig kinevezésének módja.” Kaliňák menesztését a kormány kisebb kompromisszumként is felfoghatja. „Ha Kaliňák lemondana, ám utódja valamelyik eddigi jobbkeze lenne, ez egy olyan jelzés lenne a nyilvánosság felé, hogy elfogadjuk ezt a nyomást, hogy Kaliňák arca és neve a nyilvánosság számára már elviselhetetlen, de megtartjuk azt a rendszert, amely nekünk megfelel” - nyilatkozta lapunknak a szakértő. Eddig olyan nevek merültek jel Kaliňák lehetséges utódjának személye kapcsán, akik valóban a jelenlegi belügyminiszter környezetét képviselik: Denisa Saková belügyi államtitkár, aki közel áll Kaliňákhoz, illetve Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány, aki szintén a Smer jelöltje volt. Gyökeres átalakítások Gál Zsolt szerint szintén gyökeres átalakításokra van szükség. „Kaliňák menesztése sem oldaná meg a problémát, ugyanis itt nem egy vezető politikus hibájáról, hanem rendszer- szintű korrupcióról van szó, amely lassan a maffiaállamhoz hasonlít” - mondta az Új Szónak a politológus. A héten többen is hangsúlyozták a rendszerszintű változások szükségességét. Miroslav Beblavý öt pontban foglalta össze, milyen intézkedésekre lenne szükség Kaliňák menesztése után. Az első pont a rendőrség függetlenítése a politikától, azaz a belügyminiszter azon jogkörének megváltoztatása, miszerint indoklás nélkül válthatja le a rendőrség vezetőit. Az ügyészségen is szükség lenne az egyes ügyészek függetlenségének megerősítésére Beblavý szerint. Fontos lenne továbbá a bűnüldöző szerveknél és az igazságszolgáltatásban dolgozók személyes anyagi felelősségvállalását fokozni. A negyedik intézkedés a kivételesen nagy áfa-vissza-igénylések nyilvánossá tétele, az ötödik pedig szigorítani a köztisztviselők vagyonbevallásának szabályozását. Beblavý az SaS-szel és az OĽaNO-NOVA-val dolgozná ki a vonatkozó jogszabályokat. „Nem zárkózom el az együttműködéstől az SNS-szel, a Híddal és a Siet’tyel sem, hiszen e javaslatok közül többet az ő programjuk is tartalmazott - a kormányprogram előkészítésénél azonban erről lemondtak” - közölte a független képviselő. Az intézkedések fontosságát a héten a Sieť vezetői is hangsúlyozták. A kormányprogram a rendőrség függetlenségével kapcsolatban azt az intézkedést tartalmazza, mely szerint „a kormány megteremti az országos rendőrfőkapitány kinevezése ellenőrzésének megerősítésének feltételeit, parlamenti kihallgatás által, és . leváltása lehetőségének korlátozását a törvényben lefektetett indokok alapján”. A Smer veszít Hiába távozik azonban Kaliňák, a Smer már aligha keveredik ki ebből az ügyből pozitív mérleggel, vélik a szakértők. „Nem valószínű, hogy Kaliňák »feláldozása« segítene a Smemek, ugyanis most már túl későn jönne. Ebből a botrányból már nem lehet jól kijönni” - véli Gál, aki szerint a belügyminiszter távozása esetén joggal merülne fel a kérdés, hogy akkor mi van a miniszterelnökkel, aki ugyanettől a személytől bérli a lakását. Milyen lesz a Bastemák-ügy hatása a Smer támogatottságára? Ezen „Kaliňák menesztése sem oldaná meg a problémát, itt rendszerszintű korrupcióról van szó, amely lassan a maffiaállamhoz hasonlít." Gál Zsolt politológus gyökeresen Kaliňák távozása sem változtatna, véli a politológus. Ami a Híd támogatottságát illeti, Gál Zsolt szerint a Bastemák-ügy leginkább a párt szlovák választóit fordíthatja el. „Természetesen a magyar választókat is érdekli az ügy, de azt gondolom, hogy itt fontosabbak az olyan témák, mint a régiók felzárkóztatása, a gazdasági kérdések és a nemzetiségi politika” - mondta az Új Szónak Gál Zsolt, (szaizo, czk) Jól mutat a törvény, de nem segíti a korrupcióellenes harcot DEMECS PÉTER Jogszabály van, de csaknem hatástalan, és szinte senki nem tud a létezéséről. A korrupt politikusok nyugodtak lehetnek. Pozsony. Másfél évvel ezelőtt lépett hatályba az a korrupcióellenes intézkedéscsomagot tartalmazó törvény, melynek értelmében akár 20 250 eurós jutalmat és jogi védelmet kaphat az országban az, aki veszi a bátorságot, és korrupciógyanús ügyekről tájékoztatja a hatóságot. Szakértők szerint a jogszabály csak papíron működik jól, reális védelmet már nem biztosít. A vonatkozó jogszabály szerint azok a személyek, akik tudomást szereznek valamilyen korrupciós esetről vagy más törvényszegésről, a minimálbér 50-szeresét is megkaphatják jutalomként. A minimálbér januártól 405 euró, ennek 50-szerese 20 250 ezer euró. A normaszöveg alapján a bejelentés nem gyors kereseti lehetőség. A jutalom ugyanis nem jár automatikusan, megítéléséről és nagyságáról az igazságügyi minisztérium illetékes hivatalnokai döntenek, miután a feljelentett személyről a bíróság kimondja, hogy törvényt sértett. A bejelentőknek jogi védelem is j ár, elsősorban akkor, ha egy vállalat alkalmazottja tudomást szerez a cég törvényellenes lépéseiről, és feljelentést tesz. A törvény meggátolja, hogy a munkáltató bosszút álljon az alkalmazotton, és szerződést bontson vele. A bejelentés fontos A Transparency International Slovensko (TIS) állítása szerint 2015 januárjától 2016. május végéig csupán 11 embert soroltak a védett bejelentő intézményébe. „Van egy törvény, amely jól mutat, ám sajnos csak papíron, a gyakorlatban nem igazán működik. Ezzel a normával is az a helyzet, mint más szlovákiai korrupcióellenes intézkedésekkel, az emberek többsége nem is sejti,, hogy egyáltalán létezik” - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Gabriel Šípoš, a TIS igazgatója. A TIS és a Fair-play Szövetség is többször figyelmeztetett a múltban, hogy az országban még van mit tenni a korrupcióellenes harc terén, hiszen az elmúlt évtizedekben egyetlen befolyásos politikust vagy vállalkozót sem ítéltek el korrupcióért, az ügyek jelentős részét ki sem vizsgálták. „Az embereket semmi nem motiválja. Vannak törvényeink, de ez csak az első lépés. Amíg nem lesz működőképes a pénzügyőrség, az ügyészség, nem lesz nyilvánvaló, hogy a jogszabályok mindenkire egyaránt vonatkoznak, addig a whistleblowing, tehát a korrupciós tevékenység bejelentése sem lesz hatékony az országban” - állítja Šípoš. Több országban sikerült igazolni, hogy a legnagyobb korrupciós esetek leleplezése mögött épp whistle- blowerek állnak, ám csak olyan országokban, amelyekben kellő védelmet kapnak. A TIS szerint legalább az jó hír, hogy az elmúlt években jelentősen javult az emberek véleménye a korrupciót jelentőkről. A Focus ügynökség felmérése szerint a whistleblowerekről az emberek 72 százaléka pozitívan vélekedik, s 37 százalékra nőtt azoknak a száma is, akik hajlandóak lennének bejelenteni a korrupciós tevékenységet - ez kétszer több annál, amit a tavalyi felmérésben mértek. Barbora Tholtová, a TIS munkatársa szerint most már csak azt kell megvárni, hogy egyszeri emelkedésről van- e szó, vagy hosszú távú folyamatról. A leaker és a whistleblower A korrupciót bejelentő személyeket az angol szakzsargonban kétféleképpen hívják. A whistleblower olyan személy, aki a korrupciót törvényes módon hozza nyilvánosságra, tehát azokat a hatóságokat értesíti, amelyeknek hatáskörébe tartozik az ilyen ügyek kivizsgálása. A másik kifejezés a leaker. Ez olyan bejelentőt jelent, aki pontosan az ellentettjét teszi, tehát a törvényes lehetőségeket megkerülve hozza nyilvánosságra a korrupciós ügyről szóló információkat. (dp) Valószínűnek tartja, hogy a közvélekedés változása annak tudható be, hogy a médiában is egyre nagyobb teret kapnak a politikusok megoldatlan vagy feledésbe merült ügyei. Nem ismerjük a jogainkat Az idén májusban végzett közvélemény-kutatásból egyébként az is kiderült, hogy a megkérdezettek csupán negyede (26%) tudott a korrupciót bejelentők védelméről szóló törvényről. Az emberek 80 százaléka nem is sejtette, hogy ha egy korrupciós eset jelentése miatt valaki elveszíti állását, az segítséget kérhet a munkafelügyelettől, amely rákényszerítheti a munkáltatót az illető ismételt alkalmazására. Pavel Nechala jogász szerint az állam több hibát is elkövetett a korrupcióellenes törvények kidolgozása során. Az egyik, hogy a törvényhozók nem akartak beleegyezni egy olyan széles körű jogszabály kidolgozásába, amely minden korrupciót bejelentő személynek védelmet biztosítana. Például hogy egy olyan ember is, mint Filip Rybanič, akinek köszönhetően fény derült a belügyminiszter számláján levő gyanús átutalásokra, védelmet kapjon az ügy tisztázásáig, s ne úgy tekintsenek rá automatikusan, mint egy bűnözőre. „A másik sajnálatos mulasztás, hogy az állam semmilyen információs kampányt nem folytatott, így nincs mit csodálkozni azon, hogy az emberek alig ismerik jogaikat, a korrupcióellenes törvényeket” - állítja Nechala.
