Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-02 / 128. szám, csütörtök
8 I KULTÚRA 2016. június 2.1 www.ujszo.com Meséről, zenéről és titokról Beszámoló a 41. Duna Menti Tavasz második versenynapjáról, amely a gyereknap jegyében zajlott A nyárasdiTekergőcök Csoport (CsémyTihamér felvétele) A mai verseny műsora 8.30-t6l ► A rátóti csikótojás (színjáték), előadja a Jánosi Alapiskola és a Csemadok Csicsóka Színjátszó Csoportja, rendezte: Miien Gabriella ► Bálos-Ok, Bálo-Sokk (szerkesztett játék), előadja a Tornaijai Kazinczy Ferenc Alapiskola Galiba gyermekcsoportja, rendezte: Pierzchala Mária, Szászi Edina, Székely Zsuzsa ► Ludas Matyi (mesefeldolgozás), előadja a Tornaijai Kazinczy Ferenc MagyarTanítási Nyelvű Alapiskola Kincskeresők Színjátszó Csoportja, rendezte: Mészáros Piroska és Okos Zsuzsanna 11.00- tól ► A kiskakas gyémánt fálkrajcárja (mesefeldolgozás), előadja a Királyhelmeci Speciális Alapiskola Varázskerék Színjátszó Csoportja, rendezte: Pirigyi Mária, Szabó Alica ► Várról várra zeng az ének... (színjáték), előadja a Füleki Gimnázium és a Csemadok Alapszervezet Zsibongó Kisszínpada, rendezte: Szvorák Zsuzsa ► Atökása csikó (színdarab), előadja a Bélyi Alapiskola Csicsergő Színjátszó Csoportja, rendezte: Szakszón Anna ► József ás testvérei (színdarab),előadjaaHetényiReformátus GyülekezetTábita Színpada, rendezte: Écsi Gyöngyi, jelmeztervező: Kotiers Éva 13.00- tól ► Ateremtós (színjáték bábokkal), előadja a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportja, rendezte: Mészáros Andrea ► Völgyhíd (színpadi játék), előadja a Nyárasdi Tekergők Polgári Társulás és a helyi alapiskola Tekergők Csoportja, rendezte: Magyar Gaál Lívia, Nagy Irén LAKATOS KRISZTINA Dunaszerdahely. Remek bábjátékokat, szerkesztett népi játékokat és persze dramatikus színpadi játékokat láthattunk tegnap a Duna Menti Tavasz második versenynapján, ahol a gyereknap előnyeit élvezve ismét óvodások és iskolások tömege töltötte meg a nézőteret, hogy megnézze a gyermek színjátszók és bábosok fesztiváljának műsorát. Egy jó történet, kifejező szöveg, hatásos színpadkép, ötletes bábok és kellékek, azokat ügyesen mozgató gyerekek, akik a paraván mögött vagy a paraván előtt életre keltik a figurákat — egyebek mellett ezek az összetevői egy igazi élményt nyújtó bábelőadásnak. A tegnap látottak alapján kiemelnénk még egy hozzávalót: a lendületes zenét, amely képes magával vinni a közönséget, új dimenziókat adhat a játékhoz, meghatározhatja a produkció tempóját, és nem utolsósorban a finálét is pontosan oda teszi, ahova kell. A Komáromi Eötvös Utcai Alapiskola Tekergők Bábcsoportja egyenesen saját kis zenekarral adta elő Dunaszerdahelyen A farkas és a hét kecskegida című Grimm- mesét, és a dalok vitathatatlanul nagy lendületet adtak az amúgy is kedves, ügyesen felépített produkciónak. Zene - a Ghymes együttes Cipódal című dala - volt az alapja az ógyallai speciális alapiskola előadásának - a Fityfirittyek bájos ámyjátéka akár a számhoz készült klipnek is elmenne. A kisgéresi alapiskola Mustármag Bábcsoportja szokásához híven evangéliumi üzenetü bábjátékot hozott; a József, az álomlátóban az egyszerűségükben is remek maszkok mellett a klezmer adta svung is meghatározó elemmé vált. A becsületes tolvaj Marci, a diószegi Diócska Bábcsoport előadása a szemünket kápráztatta el, nemcsak a különféle látványos bábokkal, hanem mindenekelőtt azzal, hogy a szereplők milyen technikásán használták a bábokat a kezük kiterjesztéseként, a kezüket a bábok kiterjesztéseként... szóval: milyen perfektül kapcsolódott itt össze az eleven és a megelevenített anyag. Nagy látványt hozott a Dunaszerdahelyi Vámbéry Armin Alapiskola Virgoncok Bábcsoportja is: A szegény asszony madara Bihari Klára meséje alapján készült, a festett kulisszák és a nagyméretű síkbábok pedig szinte háromdimenziós mesekönyvként jelentek meg a színpadon. A fülemülét tegnap az érsekújvári Pi- nokkió Bábcsoport hozta el a Duna Menti Tavaszra. Előző nap színjátékként láttuk a történetet, most bábos - élő szereplős előadásként élvezhettük Arany János versét. Tegnap megérdemelten tapsolhattunk a hagyományőrző szekciónak is: a bolyi Ficánka gyermekcsoport műsora, a Tavaszi gyermekjátékok, és a marcelházi Napsugár Hagyományőrző Csoport Játszani jó! című összeállítása is elevenen, élvezetesen közvetítette a régi népi gyermekjátékok hangulatát. A nyárasdi Tekergő- cök Csoport így volt, igaz volt, mese SE volt címmel, dramatikus játék műfaji megjelöléssel egy ötletes, humoros abszurd mesét állított színpadra, amelyben - tabletes juhásszal, papucs királlyal, domináns királynéval, szomorú királylánnyal együtt - mai családi viszonyainkat is görbe tükörben látjuk. A második versenynapot az Ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola Csillag-szóró Gyermekszínjátszó Csoportja zárta. A Titok-tár című szerkesztett játék a titok rendszertanát és természetrajzát tárta elénk N. Tóth Anikó szövegén keresztül, miközben mind a szövegben, mind a helyzetekben a diákhumor javát csillogtatta meg, nem is beszélve az ötletek tömegéről. Hogy a zsűri dicséretét is ide idézzük: „A gyerekek természetes létezésmódja színházi minőséggé tudott válni, a gyerekek önmagukat játsszák, de az, amit csinálnak, színházilag, a néző számára is érdekes” - emelte ki Regős János. Zene is volt benne, nem is akármilyen - szóval, mi jól vagyunk. Az új és a régi Kunta Kinte a forgatáson (Képarchívum) Sikeres az új Gyökerek New York. Kiugróan nagy az érdeklődés a Gyökerek című rabszolgadráma új tévés feldolgozása iránt, az első részt 5,3 millióan látták Észak-Amerikában. A minisorozatot hétfőn, a háborús hősök amerikai emléknapján kezdték sugározni egyszerre több csatornán, az A+E kábeltévén, a History, a Lifetime és az LMN csatornán. A naponta új epizóddal jelentkező négyrészes széria ma fejeződik be. A széria Alex Haley 1976-os bestselleréből készült, amelynek első televíziós feldolgozása, az ABC csatornán 1977-ben sugárzott sorozat világszerte hatalmas sikert aratott, a Magyar Televízió is levetítette. A főhőst, Kunta Kintét alakító Le Var Burton az új feldolgozáson producerként dolgozott. Az Afrikából elhurcolt és Amerikában rabszolgasorba kény- szerített Kunta Kintét ezúttal Ma- lachi Kirby játssza. Az összesen nyolcórás dráma sztárjai között szerepel Forest Whitaker és Anna Paquin is. A History Channel produkciójában készült minisorozat egy-egy epizódját Bruce Beresford, Thomas Carter, Phillip Noyce és Mario van Peebles rendezte. (MTI) Penge Mindennapi traumáink Erős Ferenc pszichológus könyvének címe, a Psziché és hatalom, miközben hangzatossága révén a könyvvásárlók agyába ég, pontosan adja vissza a kötet írásainak leitmo- tívumát. A szerző a (társada- lomjpszichológia, a pszichoanalízis BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA szempontjait érvényesítve beszél az egyén és a hatalom viszonyáról. Legyen ez utóbbi fasiszta, náci, kommunista, vagy csak a terrorizáló közeg, ne adj isten szomszédság, saját környezetünk hierarchikus berendezése által előállt alá- fölérendeltségi viszony. Mert nem csak a zsarnokság van ott , jelenvalóan mindenekben” (Illyés). Hanem azt megelőzően a hatalmi viszonyok is, a hatalom akarása. S ezzel az egyénnek - a tömeg részeként is - valamit kezdeni kell. Mint ahogy kezd is vele valamit, ami - sommásan fogalmazva - lehet ellenállás, ahogy egészséges lelki életű egyének kiállnak az érdekeikért, vagy valamilyen mértékű be- hódolás, amely hátterében általában valamilyen tisztázatlan trauma bújik meg, s amely alapot ad a rasszizmus, az antiszemitizmus és más negatív jelenségek számára. A kötet szövegeiben több szempont (például a vezér és az átlagember szempontjából) és elmélet alapján ezeknek a folyamatoknak, és ezen folyamat kutatásának a történetét villantja fel Erős. Annyi kiderül az esszékből, hogy tájainkon inkább az alárendelődés, az önalávetés, a rendszernek a saját érdekeinkkel szembeni igazolása van divatban. A fajelmélet elterjedésétől, a pszichoanalízisre tett hatásától kezdődően Bibó István felismerésein át egészen korunk társadalomlélektani torzulásainak kutatásáig bemutatott folyamat erre szolgál bizonyítékként. De nem csupán szorosan Erős kutatási területéről szólnak a szövegek, az irodalmár/esztéta számára különleges szempontú elemzéseket lehet olvasni irodalomelméleti és irodalmi szövegekről, filmekről. Innen, az irodalom felől nézve kissé furcsán hat az az elvárás, hogy az irodalom vagy akár a film konkrétumokkal szolgáljon, megoldásokkal a problémákra, körülhatárolható „társadalmi haszonnal” (lásd pl. A szembenézés kudarca című írást). Lenyűgöző az az eszmetörténeti háló, amit Erős az elemzései köré sző, ugyanakkor hiányérzet maradhat az olvasóban, mert sokszor csak vázlatosanjelennek meg még a legvonzóbb gondolatok, eszmék is. Szerencsére nincs hiány azokból az esszékből sem, amelyek aprólékosabban tárgyalják, továbbgondolják a felvetett problémát. Erős Ferenc: Psziché és hatalom. Esszék és tanulmányok. Kalli- gram, Budapest, 2016 Értékelés: 6/10 PSZICHÉ HATALOM
