Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-15 / 139. szám, szerda

2 I KÖZÉLET 2016. június 15. | www.ujszo.com Kaliňák emberei vizsgálódnak ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Minden bizonnyal soha nem derült volna fény a Robert Kaliňák belügymi­niszter számláján levő gyanús átutalásokra, ha azt a bank egyik alkalmazottja nem hozza nyilvánosságra. Kicsi az esélye annak, hogy a rendőrök vizsgálni kezdték volna főnöküket. A gyanús pénzátutalásokat a rendőrség elemzői vizsgálják, az osztály a belügyminisztérium igaz­gatása alá tartozik. Munkájukat a törvény szerint az ügyészség sem felügyelheti. Ha a bank nem jelent ilyen átutalást, akkor 166 ezer eurós bírság fenyegeti. Erről a büntetésről a rendőr dönt, akinek felettese a rendőrfőkapitány, akinek felettese a belügyminiszter. Hasonló rendszer működik 11 európai országban, a Nemzetközi Valutaalap szerint a rendszer csak akkor lehet hatékony, ha független marad a minisztérium­tól. A Tatra banknak persze nem kel­lett automatikusan gyanút fognia a Kaliňák számlájára érkező 260 ezer euró miatt, ugyanis nem ritkaság a belügyminiszter számláján az eurók százezreinek mozgása. Még ha az átutalást jelentették is volna, mini­mális az esélye annak, hogy a rend­őrök vizsgálatot indítottak volna. A Bastemák-ügyet is Kaliňákhoz kö­zel álló emberek próbálják kivizs­gálni. Konkrétan a pénzügyőrség, melynek főnöke, Ladislav Baštemák jól ismeri a belügymi­nisztert. Ráadásul a Smer tagja volt, s a pártnak korábban 10 000 eurót adományozott. A vonatkozó törvé­nyek csupán a szolgálatban levő rendőröknek tiltják, hogy politikai pártba lépjenek, előéletüket viszont nem kell vizsgálni. Nem árt megje­gyezni, hogy a pénzügyőrség egy­szer már foglalkozott Baštemák ál­lítólagos áfacsalásával, ám 2014- ben leállították a vizsgálatot. Ismét csak azután kezdtek foglalkozni ve­le, hogy a sajtó felfigyelt a botrány­ra. S végül Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány sem áll olyan távol a Smertől. Felesége és a Bonul biz­tonsági szolgálat főnökének, Miro­slav Bödömek a felesége ugyanis testvérek. A Bonul pedig Robert Fi- co kormányzása alatt számos állami megrendeléshezjutott. (dem) AZ ÜGYBEN SZEREPLŐ SZEMÉLYEK ÉS NYOMOZÓK KÖZTI VISZONY l Hétfőn Kováčik utasítást adott a B. A. Haus Kaliňák és Počiatek számláira való átutalásainak átellenőrzésére I Cég­tulajdonos Társ­tulajdonosok Marak Turőan Ladislav Bažternák 50%-os részvényes 16,6%-os részvényes Ján Počiatek volt közlekedésügyi miniszter 33,3%-os részvényes Róbert Kaliňák belügyminiszter Üzletet kötöttek a B. A. Haus részvényeiről Kaliňák szomszédja, együtt dolgoztak egy ügyvédi irodában; Počiatekkel üzletelt Lakást bérel l Robert Fico kormányfő • Forrás: SME/MM Duian Kováčik speciális ügyész, akit a Smer választott meg; a Bašternák-úgy kirobbanása után elrendelte a vizsgálatot I t A pénzügyőrség elutasított vizsgálatot indítani az áfacsalás gyanúja miatt Bernard Slobodník a pénzügyőrség főnöke, a Smer volt tagja; a pártnak 10 000 eurót adományozott Kaliňák nem Baštemáknak köszönhetően gazdagodott meg DEMECS PÉTER Pozsony. Bár Robert Kaliňák belügyminiszter nemrég kijelentette, az összes parlamenti párt közül épp a Smer foglalkozik a legérzé­kenyebben a politikai felelős­ségvállalás kérdésével, az őt érintő Baiternák-ügyben már politikai felelősséget nem lát. Az egyik legélesebb bírálója épp Bugár Béla, a Híd elnöke volt. Számtalanszor kritizálta Maiina Hedvig ügye, vagy a rendőrség egy dunaszerdahelyi fiitballmérkőzésen végrehajtott agresszív beavatkozása miatt. Kaliňák — bár rendszeresen állítja, nem befolyásolja a rendőrök munkáját - sajtótájékoztatón pró­bálta igazolni azt, hogy Hedvig nem mond igazat, az ügy bizonyítékait is részletesen bemutatta, Hedviget pe­dig hazudozónak nevezte, ráadásul hamis vallomástétellel vádolta meg. Volt időszak, amikor Bugár meg­szavazta a Kaliňák elleni bizalmat­lansági indítványt, az utóbbi napok­ban viszont a Bastemák-ügy kap­csán többször kiállt mellette és véd­te, mondván: az ellenzéknek ebben a konkrét esetben nincs igaza. Botrányok sora Kaliňákot már 2010-ben is meg­próbálták meneszteni, az úgyneve­zett bombabotrány kapcsán. A rend­őrök akkor egy pirotechnikai gya­korlat során robbanóanyagot hagy­tak egy mit sem sejtő turista poggyá­szában, akit emiatt letartóztattak a dublini repülőtéren. S bár Kaliňák akkor védte a rendőröket, az állam a pórul járt férfival 18 ezer eurós, pe­ren kívüli kártérítésben egyezett meg. A történtekért senkit nem von­tak felelősségre. Ugyanúgy anyagi kártérítéssel végződött a három diákra véletle­nül lövöldöző rendőrök esete is. Kaliňák ebben az esetben is védte az egyenruhásokat, majd saját magát is, szóban lejáratta az eset kapcsán feljelentést tevő diákokat, később viszont beismerte, hogy hibázott és megegyezett velük. Az állam fe­jenként háromezer eurót fizetett nekik kártérítésként. Míg belügy­miniszter volt, a rendőrség egyet­len befolyásos köztisztviselő vagy politikus korrupciós ügyét sem volt képes felgöngyölíteni, nem fejező­dött be a Gorilla-botrány kivizsgá­lása sem. Kaliňák, a vállalkozó Kaliňák számos botrány ellenére továbbra is a Smer legbefolyásosabb képviselői közé tartozik, Robert Fico a legutóbbi botrány során is kiállt mellette. Egyes vélemények szerint nemcsak azért, mert kezében tartja a rendőrséget, hanem azért is, mert több befolyásos emberrel van közös vál­lalkozása. Az, hogy Baštemák cége 260 ezer eurót küldött a számlájára, csupán a jéghegy csúcsa. Kaliňák be­vételi forrásainak jelentős részét, évi 300-400 ezer eurót Dag Daniš újság­író szerint épp vállalkozói tevékeny­ségéből szerzi be. Karrierjét a volt HZDS-es képviselő, Jozef Brhel cé­gében, a Corinexben kezdte, mint jo­gász. Miután 1998-ban a HZDS megbukott, a Brhelhez közeli oligar­chák egy új politikai projektet, Fico Smeijét kezdték támogatni. Ekkor került a politikába Kaliňák, akiknek a pártban állítólag épp Brhel érdekeit kellett képviselnie. Vladimír Palkó volt belügyminiszter szerint nem tar­tott sokáig, s Kaliňák egy „testre sza­bott” tenderen keresztül értékes tel­kekhez jutott Pozsony belvárosában, összesen körülbelül 50 millió korona értékben. Az aranykorszak viszont 2006-ban kezdődött, amikor Fico kormányra került és Kaliňákból bel­ügyminiszter lett. Brhel cégei a kö­vetkező négy évben több állami megrendeléshezjutottak, összesen 85 millió euró értékben. 2012 után, Fico második kormánya idején Brhel cé­gei további állami tendereket nyer­tek, 186 millió euró értékben. Attól kezdve Kaliňák a leggazdagabb kor­mánytagok közé tartozott, Daniš sze­rint az „egyéb bevételei” a félmillió eurót is elérhették évente. Távoznia kellene a belügyminiszternek? Dudás Tamás, a pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetem oktatója: Szerintem Robert Kaliňáknak mindenképpen mennie kellene, annyi vaj van a fején, hogy eljött az ideje annak, hogy felálljon a belügyminiszteri székből. Nem tar­tom hitelesnek a miniszter magya­rázatát a Baštemákkal fenntartott kapcsolatára vonatkozóan, nem áll össze egésszé az általa elmondott történet. Belügyminiszterként ilyen üzletektől tartózkodnia kellene. Nyugat-Eurpában ennél sokkal ki­sebb botlások miatt is lemondanak miniszterek. Hunčík Péter pszichiáter: Vagy lemond, vagy le kellene őt váltani. Egy civilizált országban a belügy­miniszter posztja kulcspozíció, olyan pozíció, amelynek egy na­gyon fontos bizalmi szerepe is van. Az emberek egy belügyminiszter­től olyan ügyekben várnak lépése­ket, amelyek a magánéletükkel függnek össze. Ha erről a minisz­terről bebiz.onyosodik, hogy neki magának is „súlyos magánügyei” vannak, akkor ezt a bizalmi funk­ciót nem töltheti be. Kutya köte­lessége az ország érdekében le­mondani. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének el­nöke: A civilizált nyugat-európai országokban ettől jóval kisebb kaliberű ügyek miatt vállalják a fe­lelősséget, és a felelős államtitká­rok, miniszterek gyakorlatilag azonnal távoznak posztjukról. Angliában például, ha az érettségi vizsgák körül cirkusz alakul ki, ak­kor az oktatási miniszter abban a pillanatban lemond. Ha a belügy­miniszter érintett ebben a botrány­ban, akkor mennie kell. így nem le­het példát mutatni. Mészáros András egyetemi pro­fesszor: A belügyminiszter körüli történésekről eszembe jutNapóleon rendőrminiszterének, Joseph Fou- chének a mondata, mely szerint, ez több mint bűn, ez már hiba. Kérdés, hogy mikor veszi ezt észre a Smer, s mikor a koalíciós partnerek. Ami pedig a Hidat illeti, a koalícióba való belépésükkor azt mondtam, elvi okokból én ezt soha sem tudom tá­mogatni, de ha ennek árán sikerül elérni olyan dolgokat, amelyeket eddig nem, lelkűk rajta. A Bašter- nák-ügy azonban átírja ezt, itt már nem tekinthetünk el a dolog etikai síkjától. Egy normális országban egy miniszter, ha csak a gyanú ár­nyéka vetül rá, lemond. (Ipj, ie, czk) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Az ellenzék szerint rendkívül jól jövedelmez a B. A. Haus Robert Kaliňák belügymi­niszternek, aki a cégből úgy veszi fel az osztalékot, hogy ne kelljen egészségbiztosítási járulékot fi­zetnie belőle. Jozef Mihál (SaS) szerint a B. A. Haus befektetései­nek megtérülése az elmúlt három évben 60 százalék volt, vagyis évenként közel 25 százalék, mi­közben az ilyen cégek átlagos jö­vedelmezősége 5 százalék körül mozog. Kaliňák 2013-ban 430 ezer euróért vásárolta meg a cég közel 17 százalékos tulajdonrészét, de már 260 ezer eurót visszakapott a befektetésből, vagyis 3 év alatttöbb mint a fele megtérült. „Az ilyen befektetések megtérülési ideje ál­miniszter tálában 20 év” - magyarázta Mi­hál, aki szerint Kaliňák egy kiska­put kihasználva kerüli el a járulék- fizetést a B. A. Hausból kapott osz­talék után. „A cégnek minimális törzstőkéje van, ezért a vagyonát - ingatlanokat - a tulajdonosoktól felvett kölcsönből vásárolta” - magyarázta Mihál. „A cég így osz­talékfizetés helyett törleszti a köl­csönt, ezért Kaliňák elkerülheti az járulékfizetést, az osztalékból ugyanis egészségbiztosítási járu­lékot kellene fizetnie” - mondta az SaS képviselője. Az egészségbiz­tosítási járulék 14 százalékos, vagyis az eddig törlesztett 260 ezer euróból 36 400 eurót kellett volna befizetnie egészségbiztosítási já­rulékként. „Ez egy egyszerű vál­lalkozó esetében talán elfogadha­tó, de egy miniszternél már etikát­lan” - magyarázta Mihál.

Next

/
Thumbnails
Contents