Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-02 / 128. szám, csütörtök

2 | KÖZÉLET 2016. június 2. | www.ujszo.com Maradt az egy magyar szavazat Stane Ribič, a szerbek képviselője (Képarchívum) SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Nem lesz egyszerű visszstérni az eredeti szavazási rendszerhez a kisebbségi bizottságban. Az egyszínű Smer-kormány kisebbségpolitikájának öröksége tovább kísért. Az új kisebbségi kormánybiztos kinevezése után azt nyilatkozta la­punknak, szeretné visszaállítani a kisebbségi bizottság eredeti szava­zási rendszerét, amelyben a na­gyobb létszámú kisebbségeknek létszámukkal nagyjából arányos számú szavazatuk volt. „Szeretném, ha visszatérnénk az eredeti modell­hez, de előbb konzultálni akarok a kisebbségi bizottság tagjaival” - mondta az április első felében kine­vezett Bukovszky László. A hét ele­jén lezajlott a kisebbségi bizottság első ülése az új kormánybiztos ve­zetésével, ám a szavazási rendszer egyelőre maradt a régiben. Bu­kovszky kérdésünkre azzal magya­rázta a dolgot, további egyezteté­sekre van szükség, ő a maga részéről nyitott, ám szükség van a kisebbsé­gek kezdeményező hozzáállására is. Szerb lobbi A kisebbségi bizottság szavazási rendje az egyszínű Smer-kormány alatt, a biztosi hivatalt vezető Mária Jedličková idején változott meg. A j avaslatot az a Stane Ribič nevű szerb kisebbségi képviselő terjesztette a bizottság elé, akinek lányát Jed­ličková a biztosi hivatalban alkal­mazta (még mindig a hivatal alkal­mazásában áll). Ribič akkor arra hi­vatkozott, a kisebb létszámú kisebb­ségek hátrányos helyzetbe kerülnek azáltal, hogy a nagyoknak több a szavazatuk. A javaslat megosztotta a bizottságot, ám végül megszavaz­ták, így akkortól az egy kisebb- ség/egy szavazat elve érvényes, aminek következtében a kisebb, né­hány száz fős képviselettel bíró ki­sebbségek könnyen leszavazhatják a nagyobb kisebbségeket. Magyar próbálkozás A bizottság magyar tagjai egyszer már megpróbáltak változtatni a helyzeten, 2014-ben benyújtott ja­vaslatuk rendelkezésre áll, magya­rázta lapunknak Szekeres Klaudia, a bizottság egyik magyar tagja. A 2014-es javaslat két megoldási lehe­tőséggel számolt: az első visszaállí­totta volna az eredeti rendet, a másik pedig a minősített többség elvét ve­zette volna be, a Lisszaboni Szerző­désben alkalmazott modellből kiin­dulva. Akkor végül a bizottság nem szavazott a magyar javaslatról. Tokár Géza, a bizottság másik magyar tagja, a Szlovákiai Magya­rok Kerékasztalának szóvivője sze­rint nem formális keretek között már tárgyaltak a szavazási rendszerről a kormánybiztosi hivatallal. „Konst­ruktív megközelítéssel találkoz­tunk” - árulta el az Új Szónak To­kár, aki szerint a roma és a ruszin ki­sebbség képviselői sem értenek egyet a fennálló rendszerrel. Mire jó a bizottság? A kisebbségi bizottság a kormány tanácsadó szerve, amely az emberi jogi kormánytanácson keresztül ter­jeszthet ajánlásokat a kormány elé. Tagjai a tizenhárom kisebbség kép­viselői, akiket a kisebbségek szerve­zetei választanak meg. Jelentéseket készít, ajánlásokat fogalmaz meg, az egyik legfontosabb jogköre pedig a kulturális támogatásokat érinti, a kormányhivatal ugyanis kikéri véle­ményét a szakmai bizottságok felál­lításakor. A bizottság megtárgyalja a támogatási keretösszeg kisebbségek közötti elosztását is, ami komoly vi­ták tárgya volt korábban. A szavazá­si rend pedig ebben a kérdésben (te­hát annak meghatározásában, melyik kisebbség mekkora támogatási összegért pályázhat) kulcsfontossá­gú lehet. „A kisebb létszámú kisebb­ségek feltételezik, hogy a mostani szavazási rendszer megváltoztatásá­nak következtében megváltozna a támogatási rendszer, azaz visszatér­nénk egy korábbi modellhez” - ma­gyarázta Tokár. A támogatási keret­összeget azonban jelenleg egy fix modell osztják el. Kérdés, hogyan változnak meg a kisebbségi bizottság jogkörei, ha létrejön a Kisebbségi Kulturális Alap, amely az eddigi információk szerint 2018 januáijától kezdhetné el működését. RÖVIDEN Az SNS a tévédíj emelése ellen Frakciót alakíthatna a Sieť a Kollártól távozó képviselőkkel Pozsony. Bár a koalíciós szer­ződés része, hogy a kormány megemeli az üzembentartási (koncessziós) díjakat, s már arról is egyezség született, hogy az il­leték 7 euró lesz, az SNS tegnap bejelentette, nem fogja támogat­ni ezt az intézkedést. A nemzeti párt állásfoglalásában közölte, a közszolgálati média nem igazi szlovák és nemzeti közszolgálati intézmény. Andrej Hmkónak, a párt alelnökének az sem tetszik, hogy az STV tervezett harmadik csatornáján túl nagy teret kapna a sport, fiataloknak és gyerekek­nek szóló műsorok helyett. (SITA) Végleg elbukott Kotleba őrsége Pozsony. Helyesen döntött a belügyminisztérium, amikor 2014 márciusában nem j egyezte be a Népi Őrség nevű polgári társulást, állapította meg tegnap a Legfelsőbb Bíróság. A belügy elutasító állásfoglalását akkor a társulást alapító Marian Kotleba támadta meg. A bíróság úgy ta­lálta, a társulás, melynek már 12 éves gyerekek is tagjává válhat­tak volna, veszélyeztette volna a gyerekek fejlődését. A bíróság azt is kifogásolta, hogy a társulás indulója a „Hej Slováci”, kö­szöntése a „Na stráž!”, jelmon­data pedig a Jozef Tisótól szár­mazó „Istenért és a nemzetért!” lett volna. Ezek a szimbólumok a háborús szlovák államhoz kö­tődnek-áll az indoklásban. Az ítéletjogerős. (SiTA) LAJOS P. JÁNOS Három parlamenti képvi­selővel gyarapodhat a Siet és ezzel a kormánykoalíció ereje, és végre a Siet is parlamenti frakciót alapíthat, ha igaz a hír, miszerint Prochézka pártjába távozik Boris Kollár három embere. Pozsony. Sajtóhírek szerint a Sieťbe távozhat Boris Kollár pártja, a Sme rodina három képviselője, Peter Marček, Martina Simkovičová és Rastislav Holúbek. A három képvi­selőt a napokban Kollár is megfenye­gette, állítólag nem dolgoznak úgy, ahogyan elvárná tőlük. A triónak pe­dig állítólag azzal van problémája, hogy pártelnökük csak Milan Kraj- niakra és Peter Pčolinskýra hallgat. A Sieť nem erősítette meg, de nem is cáfolta az átlépés lehetőségét. „Nem kerüljük a normális munkahe­lyi és emberi kommunikációt a par­lamentben, és a jövőben sem fogjuk kerülni. Bármilyen közelebbi együttműködés azonban megköve­teli a közös célokat a parlamenti munka során - válaszolta a három képviselő befogadására vonatkozó kérdésünkre Karin Nemetová, a párt szóvivője. - Ilyen messzire még sen­kivel sem jutottunk, nem toborzunk embereket. Ha természetes érdeklő­dést tapasztalunk a szorosabb együttműködés iránt, előbb egymás közt fogjuk megbeszélni.” Nem hal­lott pártja parlamenti „frakciójának” bővüléséről Cséfalvay Katalin párt­elnök. „Csak a sajtóból értesültem, hogy a három képviselő kilépni ké­szül frakciójából” - mondta lapunk­nak Cséfalvay. Ugyanakkor nem tartja jó ötletnek, hogy így bővítsék a pártot, alapítsanak frakciót. „Nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez lenne a legjobb megoldás, de tár­gyalhatunk róla. Más párt listáján ke­rültek be, és mindjárt ki is lépnének” - magyarázta Cséfalvay, hogy miért nem tartja ezt a lépést jó ötletnek. Készül a kormány az elnökségre ÖSSZEFOGLALÓ A hazai politikai viharok nem fogják rányomni bélyegüket a szlovák uniós elnökségre, ígérte Fico. Brüsszel. Egy hónappal a szlovák uniós elnökség kezdete előtt tanács­kozott Brüsszelben a szlovák kor­mány az Európai Bizottsággal és az Európai Tanács vezetésével. A ta­lálkozó célja a szlovák uniós elnök­ség céljainak megbeszélése volt. Robert Fico hangsúlyozta, mivel a kormány standard pártokból áll össze, ez garancia arra, hogy az or­szág megbirkózik az uniós elnökség feladatával. (TASR, szalzo) Fico és Jean-Claude Juncker EB-elnök a brüsszeli sajtótájékoztatón (SITA) Nem drágul a magyar csomag Pozsony. Már az RTL Klub és a TV2 is nyilvánosságra hozta a terjesztési díjait, a kábelszolgál­tatóktól a jövőben egyéni előfi­zetők után akár 290 forintot is kérhetnek. Az illeték bevezetése minden bizonnyal nem lesz ha­tással a szlovákiai szolgáltatók kínálatában szereplő magyar csatornák csomagjainak árára, a műsorok külföldi terjesztéséért ugyanis a magyarországi tévéál­lomások eddig is kértek illetéket - erősítették meg lapunknak a Telekom és az Orange képvise­lői. Az UPC nem kívánta kom­mentálni külföldi üzleti partne­reivel folytatott tárgyalásait, egyezségeit. Magyarországon eddig nem kértek illetéket, a ter­jesztési díj bevezetését idén tette lehetővé egy kormányrendelet. Az Origo.hu információi sze­rint a TV2 december 31-éig min­den műsorteijesztöre csökken­tett, bevezető díjat alkalmaz Ma­gyarországon: a médiaszolgálta­tás programdíja egyéni előfizetők után bevezető ár jelleggel 150 fo­rint havonta. Ezután az egyéni előfizetők után 290 forint lehet jövőre. Az RTL is közölte, hogy július 1-től fizetőssé válik a ha­gyományos felbontású (SD) adá­sának vétele is a kábelszolgálta­tóknak. Azt minden szolgáltató maga dönti el, hogy a műsordíjaz előfizetőkkel fizetteti-e meg vagy nem. A szolgáltatók által a társa­ságnak fizetendő médiaszolgál­tatási díj átlagos, kedvezményes ára előfizetőnként havi 150 fo­rint, de további kedvezménnyel 135 forint is lehet, ha hosszabb időre kötnek szerződést. Ha nincs megállapodás, de a műsort to­vábbítják, az RTL kiszámlázza az összeget, ha a szolgáltató tovább­ra sem fizet, lekapcsolhatják ná­luk az RTL Klubot. A TV2 is ha­sonló taktikát választott. (dem) Két napig igazgató Pozsony. Az állami vasúti te­herforgalmazó vállalat új vezető­je rekordidő alatt fejezte be pá­lyafutását a Cargónál: Roman Brecely (Sieť) közlekedési mi­niszter a pénteken kinevezett ve­zetőt kedden este leváltotta. Jozef Pavúk Fico első kormánya alatt szintén a Cargo egyik igazgatói posztját töltötte be. „Tagja volt a Matej Augustín vezette me­nedzsmentnek, az állami vállalat irányításuk alatt rekordmértékű, 600 millió euró adósságot hal­mozott fel. Gyakorlatilag csődbe vitték a vállalatot” - mondta a Denník N-nek Ján Figeľ, aki a Radičová-kormány minisztere­ként menesztette a Cargo veze­tését. Jozef Pavúk a HZDS jelölt­je volt, a csődbe juttatott válla­lattól 2012-ben 130 ezer eurós végkielégítéssel távozott. Pavúkot Roman Brecely jelöl­te a posztra. „A kiválasztásakor sajnos nem fordítottunk kellő fi­gyelmet szakmai és politikai múltjára, úgy döntöttem, ezt a hi­bát menesztésével azonnal orvo­solni fogom” - magyarázta lépé­sét a miniszter. A koalíciós pár­tok hivatalosan nem tájékoztat­nak arról, hogy a közel húsz ál­lami vállalat irányítását hogyan osztották el egymás között. (ie)

Next

/
Thumbnails
Contents