Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-13 / 137. szám, hétfő
2 | KÖZÉLET 2016. június 13. | www.ujszo.com elnökségi tagok (MTI-felvétel) VILLÁMINTERJÚ MKP: új LAJOS P. JÁNOS Új elnöksége és három új alel- nöke van az MKP-nak, emellett több új tag az elnökségben. A kongresszuson elfogadott nyilatkozat alapján nem várható, hogy az MKP hamarosan tárgyal a Híddal. „Az MKP a megújulás szándékával tartotta meg tisztújító országos kongresszusát. A választás után létrejött kormánykoalíció nem nyújt garanciát a szlovákiai magyarság jogállásának javulásához” - így kezdődik az MKP III. Országos Kongresszusának nyilatkozat. A továbbiakban követeli, hogy a kormány „haladéktalanul lásson hozzá a kormányprogram megvalósításához, és prioritásként kezelje az ország déli és keleti járásainak felzárkóztatását, a regionális különbségek enyhítését. A küldöttek meggyőződése, hogy a 80 napja hivatalban lévő kormány programja sem az oktatás, sem a kultúra területén nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek rövid távon érdemben és pozitívan befolyásolnák nemzeti közösségünk életét” - áll a nyilatkozatban. Őry Péter, az OT új elnöke magyar-magyar párbeszédről beŐry és Menyhárt szélt. „Egy lehetséges irányról beszéltem, a részleteket az OT-nak kell kidolgoznia. Ahogy a Kerekasztal a civil szférát szólította meg, úgy a választott tisztségviselőknek is részeseinek kell lenniük egy ilyen párbeszédnek” - állítja Őry. A régi elnökségből csak két alel- nök tartotta meg pozícióját: Farkas Ivánt újra gazdasági alelnökké, Németh Gabriellát pedig szociális ügyi és egészségügyi alelnökké választották. Új oktatási alelnöke van a pártnak, Kiss Beáta A. Szabó Lászlóval szemben győzött. Az új köz- igazgatási alelnök Körösi Ildikó, eddig a posztot Őry Péter töltötte be. A mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöki posztra Varga Pétert, a karvai szakközépiskola igazgatóját választották, a korábbi alelnök, Miklós László nem indult. A kongresszus végül mintegy két órával tovább tartott a tervezettnél, részben amiatt, hogy a két fennmaradó elnökségi posztra 11 jelentkező volt, köztük Berényi József és Szigeti László. Az első körben nem sikerült megválasztani a két tagot, vagyis senki, így Berényi sem szerezte meg a küldöttek minősített többségének bizalmát (88 voks), de lapunk információi szerint ő kapta a legtöbb voksot. A második körben - már nem volt szükség minősített többségre - a küldöttek Berényit és Szigetit választották meg. Menyhárt József, az MKP elnöke Az MKP elnöki posztjára végül csak egy jelölt maradt, az OT elnöki posztjára is csak kettő. Mintha egy háttéralkura bólintott volna a közgyűlés. Négy jelölt volt az elnöki posztra, Berényi József és Bárdos Gyula nem vállalta a jelölést. Őry Péter és én maradtunk, a járási konferenciákon mindketten erős támogatást kaptunk, úgy gondolom, én erősebbet. Tehát nem hiszem, hogy akadálya lett volna a megmérettetésnek. Viszont azt az egységet akartuk mutatni, amely talán az MKP történetében eddig így még nem jelent meg, hogy nem kioltani akarjuk egymást, hanem azokat az erőket, amelyeket a pártmunkába szeretnénk fektetni, egy irányba állítjuk. Nem szerettük volna megosztott MKP-ként tovább vinni a dolgainkat. így azt is meg lehet mutatni, hogy valaki a másik javára vissza tud lépni. Ez Őry Péter döntése volt. Örülök, hogy őt magam mellett tudom. Az MKP-ból olyan híreket hallani, hogy nagy a széthúzás. így próbálnak egységet teremteni? Nem úgy értettem, hogy széthúzás van a pártban. Azt mutattuk meg, hogy nem kell őrystákra és menyhártistákra osztani az irányvonalat. Azt nem tudom megítélni, hogy az MKP széthúzóbb-e mint más pártok, nem is ebből indulok ki. Csapatot kell építeni. Akik itt vannak egy parlamenti be nem jutás után, nem azért vannak itt, hogy egyéni ambíciókat valósítsanak meg, hogy posztokba kapaszkodjanak. Három választási kudarc után mi az, amin változtatni akar, hogy a következő választások sikeresek legyenek az MKP számára? Az ifjúságpolitikánkat megerősíteném, az utánpótlás-nevelésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Frissebb, rugalmasabb pártot akarok, már az eddigi via novás csatlakozás is hozott egyfajta új színt. Vannak más, nem kimondottan pártstruktúrába beágyazott erőink is, a kampányban is részt vettek, szintén tudnak ebben segíteni. A választások eredménye alapján ez kevés volt. Mi újat kellene kitalálni? Biztosan párbeszédre is szükség lesz, hogy kivel és hogyan, milyen formában, azt a pártnak, az elnökségnek kell eldöntenie. Az elnökségnek az is a dolga, hogy felfedje azokat az irányokat és technikákat, amivel a szlovákiai magyarság fogyását ledolgozzuk. Ha a választási eredményt nézzük, folyamatosan a 105-109 ezer közötti voksot hozzuk. Kellenek új technikák. Magyar-magyar párbeszédről beszél, az MKP-Híd párbeszéd hogyan fog alakulni? Ez mind a két félen múlik. Gondolom, hogy sor kerül rá, közeledni fognak az irányvonalak. Hogy mikor és milyen irányultsággal, az közös döntés lesz. Nem tennék most könnyelmű kijelentéseket. Mindenkivel keressük a párbeszédet, a kapcsolatot, (ipj) Az MKP új elnöksége Menyhárt József, Őry Péter, Farkas Iván, Németh Gabriella, Varga Péter, Körösi Ildikó, Kiss Beáta, Cziprusz Zoltán, Csúsz Péter, Gergely Papp Adrianna, Furik Csaba, Bárdos Gyula, Samu István, Há- jos Zoltán, Forró Krisztián, Berényi József, Szigeti László, Csáky Pál Sok van Kaliňák számláján Hlina a KDH élén Rózsahegy. Alojz Hlina váltja Ján Figeľt a KDH élén. Hlina 220 szavazattal utasította maga mögé a további négy elnökjelöltet, meglepetésre már az első körben. Eleonóra Porubcová, a másik esélyes mindössze 90 szavazatot kapott. A szavazást követően. Hlina azt mondta, felelősséget érez az iránt, hogy a kereszténydemokrácia visszakerüljön a politikai térképre. Szerinte a párt keresztény alapokon nyugvó modem konzervatív néppárttá alakul, a mező- gazdaság, a roma politikára és a fogyasztói témákra fókuszál majd. „A párton belüli párbajt lezártnak tekintem, de meg kell néznünk azt is, hogy némelyek hogyan képviselik a KDH-t a régiókban” - mondta Hlina, akit egyébként Ivan Štefanec EP- képviselő is támogatott. Az elnökválasztás előtt komoly regionális viszály alakult ki a KDH- ban. Háttér információk szerint Hlina megválasztására több nyitrai és privigyei politikus is a pártból való távozást fontolgatjaA küldöttek módosították a párt alapszabályát, ennek értelmében az elnököt és az alelnö- köket négy helyett két évre választották meg. Hatról háromra csökkentették az alelnökök számát. A küldöttek azokat választották meg alelnököknek, akiket Hlinajavasolt. (ie) ÖSSZEFOGLALÓ Filip Rybanii múlt héten teljesen ismeretlen emberként ünnepelte 24. születésnapját. Szombattól az egész ország úgy ismeri, mint egy fiatalembert, aki nem félt nyilvánosságra hozni Robert Kaliňák és Ján Počiatek, gyanús számlakivonatait, bár ezért börtönbüntetés fenyegeti. Pozsony. Rybanič 2013-ban kezdett a Tatrabankban dolgozni egyszerű tanácsadóként, két évvel később business-tanácsadóvá léptették elő. Jelenleg Jozef Rajtár SaS- képviselő asszisztense, s múlt pénteken 15 órára őrizetbe vette a rendőrség. A bankból vitték el, kihallgatása szombat hajnalig tartott, akkor kiengedték. Közben házkutatást tartottak nála, több személyes holmiját lefoglalták. Vállomásában beismerte, hogy a jelenlegi és a volt miniszterek számlakivonatait letöltötte és elküldte a sajtónak. Mint mondta, annyira felháborította a Bastemák-ügy, hogy képtelen volt tovább tétlenül nézni, ahogy a Smer mindent tagad, ezért nyilvánosságra hozta a számlákat. Kaliňák tagad Azt, hogy hogyan jutott el a rendőrség Rybaničhoz, nem világos. Az Országos Rendőr-főkapitányság lapunknak küldött tájékoztatása szerint a Tatrabanka feljelentése alapján vették őrizetbe. „A bizonyítékok és tanúvallomások alapján a nyomozó Filip R. ellen indított eljárást banktitok megsértése miatt, a vizsgálat az ügyész és a bíró felügyelettel zajlik” - olvasható az állásfoglalásban. Ivan Netík belügyi szóvivő szerint Kaliňák botrányosnak tartja, hogy a politikai harc odáig fajul, hogy valaki képes banktitkot sérteni. „A nyilvánosságra került információk nem igazak. A belügyminiszter soha nem kapott pénzt Baštemáktól vagy a cégeitől, sem közvetlenül, sem közvetve” - közölte Netík. Kaliňák a banktitok megsértését most botrányosnak nevezte, de múlt héten a parlamentben ő is elárult egyet, amikor kijelentette, hogy Baštemáknak a Radičová-kormány alatt is fizettek visszaigényelt áfát, 3,6 millió euró értékben. A választások előtt pedig Robert Fico kormányfő is elárult több adótitoknak számító információt Igor Matovič cégeiről. Veronika Remišová, az OĽaNO képviselője tegnap ráadásul bejelentette, bizonyítani tudja, hogy 2008- ban és 2009-ben Počiatek részvényes volt Baštemák B.A. Haus cégében, amely pénzt küldött Počiatek és Kaliňák számláira. A részvényeket állítólag Baštemáktól vette meg, s ez az oka annak, miért távozott olyan hirtelen a politikából. „Az akkori pénzügyminiszter olyan emberrel üzletelt, akit komoly gazdasági csalások elkövetésével gyanúsítanak” — mondta Remišová. A Smer koalíciós partnerei a nyilvánosságra hozott információk alapján sem látnak okot a belügyminiszter menesztésére. Bugár Béla, a Híd elnöke azt mondta, eddig nem látott olyan bizonyítékokat, amelyek igazolnák az ellenzék Kaliňák ellen felhozott vádjait. Az SNS és a Sieť sem hajlandó kommentálni a botrányt, mindkét párt azt állítja, nem akarja befolyásolni a vizsgálatot. Hazafias tett Az ellenzék Kaliňák azonnali menesztését követeli. Richard Sulik SaS- elnök szerint a belügyminiszter számlája a bizonyíték. Daniel Lipšic, a NOVA elnöke szerint Rybaničtól megtagadták, hogy kihallgatásán jelen legyen az ügyvédje. „Gondolom belügyminiszteri utasításra a rendőrség megsértette a gyanúsított jogait” - fűzte hozzá Lipšic. Jozef Rajtár SaS-képviselő arra kérte Dušan Kováčik speciális ügyészt, hogy asszisztense cselekedetére hazafias tettként tekintsen, és vegye figyelembe, hogy a Baštemák- ügy kulcsfontosságú bizonyítékait hozta nyilvánosságra. Az ellenzék szerint Baštemák mintegy kétmillió eurót igényelt vissza áfa címén az államtól jogtalanul. (dem, SITA) Változás nélkül Pozsony. Csupán formalitás volt az SaS és a Sme rodina szombati tisztújító kongresszusa, Richard Suliknak és Boris Kollárnak nem volt kihívója. Sulik az alelnöki posztokon sem akar változásokat. Jana Kiššovát, Ľubomír Galkot és Jozef Mihált javasolja alelnököknek; róluk viszont a párt országos tanácsa fog dönteni még ebben a hónapban. „Tudom, hogy a pártban több mint két konstruktív kritikusom van és pont ezért örülök, hogy ilyen hangulatban is sikerült megőriznem az elnöki posztot. A választóknak megüzentük, hogy ha szükség van rá, képesek vagyunk összezárni és együttműködni”-mondta Sulik. A Sme rodina tisztújító kongresszusa is mentes volt meglepetésektől. A pártelnök Kollár maradt, alelnökei, úgy mint eddig, Milan Krajniak, Dušan Poliak, Jozef Vasút, és korábbi szeretője, a plasztikai műtétéiről és zavaros kapcsolatairól ismert Petra Krištúfková. Maga Kollár is elismerte, hogy semmi különös nem történt a kongresszuson. Kihangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártok közül továbbra is az SaS-szel és az OĽaNO-NOVA- val fog együttműködni, ám ellenzéki együttműködési szerződés aláírására nem lát okot. „Mindenki tudja, mit diktál a józan ész, mit kell tennünk” - mondta Kollár. (dem, sita)
