Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-11 / 136. szám, szombat

PRESSZÓ ■ 2016. JÚNIUS 11. www.ujszo.com ERDEKESSEG 13 Először igazolták tudósok, hogy éjszaka alszanak a fák A fáknak is megvan a maguk nappal-éjszaka ritmusa (Fotó, rajz: Wikioedia/Percita, tuwien.ac.at) Egy magyar-finn- osztrák kutatócsoport infravörös lézerszken­nerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjá­val, ha leszáll az éj. A tudósok arra jutottak, hogy a fák is alszanak. Z linszky András, a csoport biológusa az MTI-hez eljut­tatott közleményé­ben azt írja, hogy a legtöbb élőlény alkalmazkodik a nappalok és éjszakák váltakozásá­hoz, így a növények is: a virágok általában reggel nyílnak, számos fa levelei éjjel összecsukódnak. Év­századok óta kutatják a növények napi ritmusát, már Carl von Linné megfigyelte, hogy napokon át sötét pincében tartott virágok továbbra is nyílnak és csukódnak, Charles Darwin pedig leírta a növényi haj­tások éjszakai mozgását, amit alvás­nak nevezett. Mind a mai napig laborban tartott, cserépben nevelt, kisméretű növé­nyeken zajlanak ezek a vizsgálatok,' így eddig nem lehetett tudni, hogy a megfigyelt törvényszerűségek mennyire alkalmazhatók a fákra, azonban egy finn, osztrák és ma­gyar kutatókból álló csoport új módszert dolgozott ki a fák alvó­mozgásának mérésére. A vizsgált fákról lézerszkenneléssel nagy pontosságú és részletességű modellt készítettek, és ezt az éjsza­ka folyamán óránként ismételték. Beigazolódott, hogy a fák ágai és levelei éjszaka akár tíz centiméterrel is lejjebb ereszkednek. A tudósok kismértékű, de szisz- tematikus változást mértek, öt­méteres nyírfákon fokozatosan nyolc-tíz centimétert mozdultak lefelé az ágak és levelek éjszaka. Napkelte előtt érték el a legalacso­nyabb pozíciójukat, majd hajnal­ban néhány óra alatt visszatértek korábbi helyzetükbe. Egyelőre nem tudják, hogy a nap „ébresztette-e fel” a fákat, vagy a saját belső rit­musuk a naptól függetlenül - ol­vasható a kutatás vezetőjének, Eetu Puttonennek, a Finn Geodéziai Kutatóintézet munkatársának be­számolója a közleményben. Az esedeges külső hatások kizárása érdekében ugyanazt a mérést két, egymástól több mint ezer kilomé­teres távolságban lévő fán is elvé­gezték: Ausztriában és Finnország­ban az őszi napéjegyenlőség idején. A körülmények kedvezőek voltak, sem szél, sem harmat nem zavarta a munkát. A kronobiológia, az élőlények idő­beli szabályszerűségeinek kutatása elsősorban a sejtek és molekulák szintjén vizsgálódik. Korábbi ku­tatások főként a növények napi ritmusának sejtszintű genetikai hát­terét tárták fel, ugyanakkor az egész növény szintjén bekövetkező térbeli változások vizsgálatában áttörést hozhat a kutatók által kidolgozott módszer. Korábban is ismert volt egyes fák, például az akác leveleinek alvómozgása, de nem feltételezték, hogy ez más fájókra is kiterjed. „Az pedig, hogy az ágak is mozognak, különösen váradan számunkra, bár­mennyire ésszerűnek tünde is utó­lag” - véli Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet kutatója. Ezt korábban azért nem mutatták ki, mert a növény alakjának válto­zását laboratóriumban tartott ki­5 ... sebb növényeken nehezebb mérni, hiszen a várható elmozdulások is kisebbek, ráadásul a fényképezés­hez használt fény megzavarhatja a növényi alvómozgásokat. A kuta­tócsoport által használt lézerszken­ner infravörös tartományban dol­gozik, és mindig csak egy néhány milliméteres pontot a másodperc törtrészéig megvilágítva tapogatta le a fák alakját. Néhány perc alatt nyolcmillió pontban mérték fel milliméteres pontossággal a fákat, így sikeresen igazolták az éjszaka során történő alakváltozásokat. A kutatás következő lépésében újabb fák felmérését tervezik, szoro­san nyomon követve egyúttal a víz mozgását is a törzsben és az ágak­ban. Ilyen vizsgálatokkal fény de­rülhet majd arra is, mikor és meny­nyi vizet vesznek fel a fák a talajból, és párologtatják el a leveleiken, d- letve hogyan hatnak a környezetük hőmérsékletére és páratartalmára nappal és éjszaka. (MTI) A tudósok kismértékű, de szisztematikus változást mértek, ötméteres nyírfákon fokozatosan nyolc-tíz centimétert mozdultak lefelé az ágak és levelek éjszaka. Napkelte előtt érték el a legalacsonyabb pozíciójukat, majd hajnalban néhány óra alatt visszatértek korábbi helyzetükbe. Úgy szoknak rá a halak a műanyagra, ahogy a tinik a gyorsételekre A fiatal halak ugyan­úgy rászoknak a tengerekben a mű­anyagrészecskék fo­gyasztására, ahogy a tinédzserek az egészségtelen gyors- éttermi ételekre - állapították meg svéd kutatók. A Science című szaklapban megje­lent tanulmány szerint a polisztirol magas koncentrációja hatására a sügérlárváknak jobban ízlenek a műanyagrészecskék, mint a termé­szetes táplálék. A műanyag miatt azonban a fiatal halak kisebbek, las­sabbak, és emiatt nagyobb veszélyt jelentenek rájuk a ragadozók - írja a BBC News. Az elmúlt években egyre nőtt a vizekbe jutó műanyag mennyisé­ge, ami aggodalomra ad okot. Egy tavalyi tanulmány szerint évente nyolcmillió tonna műanyag hul­ladék kerül az óceánba. Az UV- sugárzás, a kémiai kopás és a hul­lámmozgás hatására a műanyag apró részecskékre bomlik. Ezek az apró, 5 midiméternél is kisebb ré­szecskék a mikroműanyagok. Ilyen műanyagszemcséket alkalmaznak granulátumként vagy kötőanyag­ként fogkrémekben, tusfürdők­ben, sminktermékekben is. Évente mintegy 300 millió tonna műanya­got termelnek a vdágon, melynek jelentős része a világ óceánjaiban végzi. Svéd szakértők azt vizsgálták, mdyen következménye lehet a mikroműanyagoknak a halakra éle­tük korai szakaszában. Sügérlárvá­kat víztartályokban polisztirol hatá­sának tettek ki. A mikrorészecskék nélküli vízben a lárvák 96 százaléka kikelt. Az arány 81 százalékra esett vissza, ha növelték a részecskék mennyiségét. A magas részecskekoncentrációjú vízben kikelő lárvák „kisebbek, lassabbak és sokkal butábbak” vol­tak, mint azok, amelyek tiszta víz­ben keltek ki - mondta el Oona Lonnstedt, az Uppsalai Egyetem kutatója. A úszta vízben nevelkedett halak 24 órát is túléltek egy ragado­zó medett, viszont a műanyagré­szecskék között élőket ugyanennyi idő alatt elfogyasztották a csukák. A kutatók számára a legmeglepőbb viszont az volt, ahogy a műanyag jelenléte megváltoztatta a halak táplálkozási preferenciáit. „Mindegyik hal számára elérhető volt a plankton, mégis inkább a A Vörös-tenger partján az egyiptomi Szafagánál műanyagot választották, ha tehet- hiszik róla, hogy nagy energia- ték. Úgy tűnik, a műanyagnak van tartalmú táplálék, ezért sokat ked olyan kémiai vagy fizikai hatása, enniük belőle. Olyan ez, mint az amely fogyasztási reakciót vált ki a egészségtelen gyorséttermi fogások halakból” - mondta Lonnstedt. a tinédzsereknek, csak úgy tömik ,A műanyag becsapja őket, azt magukba” - tette hozzá a kutató. Szemét a Csendes-óceánból (Fotók: StTA/AP, wikipedia) New Yorknál is tele van a tenger műanyaggal A tanulmány szerint egyes halfa­jok - köztük a sügérek és csukák - számának az elmúlt két évtized­ben a Balti-tengerben tapasztalt csökkenése a halak fiatalkori el­pusztulásával áll összefüggésben. A svéd tanulmány fontos lépést jelent a műanyag tengeri fajokra gyakorolt hatásának megismeré­sében. Az eddigi megfigyelések elsősorban a tengerekbe került, és az állatok szervezetében kimutatott műanyag mennyiségére vonatkoz­tak - mondta el Erik Van Sebide, az Imperial College London mun­katársa. Az Egyesült Ádamokban már be­tiltották a mikroműanyag alkal­mazását a kozmetikai és a higiéniás termékekben, és egyre nagyobb a nyomás Nagy-Britannián és Euró­pán is, hogy hasonlóképpen szigo­rúan rendelkezzen erről. Lonnstedt elmondása szerint műanyag nem­csak a fogkrémekben és testradírok­ban van, hanem a sminktermékek­ben és néhány rúzsban is. Brit miniszterek kijelentették, ha az Európai Unió nem foglal ádást, Nagy-Britannia kész önádóan elő­készíteni a tilalmat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents