Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-11 / 136. szám, szombat
PRESSZÓ ■ 2016. JÚNIUS 11. www.ujszo.com ERDEKESSEG 13 Először igazolták tudósok, hogy éjszaka alszanak a fák A fáknak is megvan a maguk nappal-éjszaka ritmusa (Fotó, rajz: Wikioedia/Percita, tuwien.ac.at) Egy magyar-finn- osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. A tudósok arra jutottak, hogy a fák is alszanak. Z linszky András, a csoport biológusa az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, hogy a legtöbb élőlény alkalmazkodik a nappalok és éjszakák váltakozásához, így a növények is: a virágok általában reggel nyílnak, számos fa levelei éjjel összecsukódnak. Évszázadok óta kutatják a növények napi ritmusát, már Carl von Linné megfigyelte, hogy napokon át sötét pincében tartott virágok továbbra is nyílnak és csukódnak, Charles Darwin pedig leírta a növényi hajtások éjszakai mozgását, amit alvásnak nevezett. Mind a mai napig laborban tartott, cserépben nevelt, kisméretű növényeken zajlanak ezek a vizsgálatok,' így eddig nem lehetett tudni, hogy a megfigyelt törvényszerűségek mennyire alkalmazhatók a fákra, azonban egy finn, osztrák és magyar kutatókból álló csoport új módszert dolgozott ki a fák alvómozgásának mérésére. A vizsgált fákról lézerszkenneléssel nagy pontosságú és részletességű modellt készítettek, és ezt az éjszaka folyamán óránként ismételték. Beigazolódott, hogy a fák ágai és levelei éjszaka akár tíz centiméterrel is lejjebb ereszkednek. A tudósok kismértékű, de szisz- tematikus változást mértek, ötméteres nyírfákon fokozatosan nyolc-tíz centimétert mozdultak lefelé az ágak és levelek éjszaka. Napkelte előtt érték el a legalacsonyabb pozíciójukat, majd hajnalban néhány óra alatt visszatértek korábbi helyzetükbe. Egyelőre nem tudják, hogy a nap „ébresztette-e fel” a fákat, vagy a saját belső ritmusuk a naptól függetlenül - olvasható a kutatás vezetőjének, Eetu Puttonennek, a Finn Geodéziai Kutatóintézet munkatársának beszámolója a közleményben. Az esedeges külső hatások kizárása érdekében ugyanazt a mérést két, egymástól több mint ezer kilométeres távolságban lévő fán is elvégezték: Ausztriában és Finnországban az őszi napéjegyenlőség idején. A körülmények kedvezőek voltak, sem szél, sem harmat nem zavarta a munkát. A kronobiológia, az élőlények időbeli szabályszerűségeinek kutatása elsősorban a sejtek és molekulák szintjén vizsgálódik. Korábbi kutatások főként a növények napi ritmusának sejtszintű genetikai hátterét tárták fel, ugyanakkor az egész növény szintjén bekövetkező térbeli változások vizsgálatában áttörést hozhat a kutatók által kidolgozott módszer. Korábban is ismert volt egyes fák, például az akác leveleinek alvómozgása, de nem feltételezték, hogy ez más fájókra is kiterjed. „Az pedig, hogy az ágak is mozognak, különösen váradan számunkra, bármennyire ésszerűnek tünde is utólag” - véli Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet kutatója. Ezt korábban azért nem mutatták ki, mert a növény alakjának változását laboratóriumban tartott ki5 ... sebb növényeken nehezebb mérni, hiszen a várható elmozdulások is kisebbek, ráadásul a fényképezéshez használt fény megzavarhatja a növényi alvómozgásokat. A kutatócsoport által használt lézerszkenner infravörös tartományban dolgozik, és mindig csak egy néhány milliméteres pontot a másodperc törtrészéig megvilágítva tapogatta le a fák alakját. Néhány perc alatt nyolcmillió pontban mérték fel milliméteres pontossággal a fákat, így sikeresen igazolták az éjszaka során történő alakváltozásokat. A kutatás következő lépésében újabb fák felmérését tervezik, szorosan nyomon követve egyúttal a víz mozgását is a törzsben és az ágakban. Ilyen vizsgálatokkal fény derülhet majd arra is, mikor és menynyi vizet vesznek fel a fák a talajból, és párologtatják el a leveleiken, d- letve hogyan hatnak a környezetük hőmérsékletére és páratartalmára nappal és éjszaka. (MTI) A tudósok kismértékű, de szisztematikus változást mértek, ötméteres nyírfákon fokozatosan nyolc-tíz centimétert mozdultak lefelé az ágak és levelek éjszaka. Napkelte előtt érték el a legalacsonyabb pozíciójukat, majd hajnalban néhány óra alatt visszatértek korábbi helyzetükbe. Úgy szoknak rá a halak a műanyagra, ahogy a tinik a gyorsételekre A fiatal halak ugyanúgy rászoknak a tengerekben a műanyagrészecskék fogyasztására, ahogy a tinédzserek az egészségtelen gyors- éttermi ételekre - állapították meg svéd kutatók. A Science című szaklapban megjelent tanulmány szerint a polisztirol magas koncentrációja hatására a sügérlárváknak jobban ízlenek a műanyagrészecskék, mint a természetes táplálék. A műanyag miatt azonban a fiatal halak kisebbek, lassabbak, és emiatt nagyobb veszélyt jelentenek rájuk a ragadozók - írja a BBC News. Az elmúlt években egyre nőtt a vizekbe jutó műanyag mennyisége, ami aggodalomra ad okot. Egy tavalyi tanulmány szerint évente nyolcmillió tonna műanyag hulladék kerül az óceánba. Az UV- sugárzás, a kémiai kopás és a hullámmozgás hatására a műanyag apró részecskékre bomlik. Ezek az apró, 5 midiméternél is kisebb részecskék a mikroműanyagok. Ilyen műanyagszemcséket alkalmaznak granulátumként vagy kötőanyagként fogkrémekben, tusfürdőkben, sminktermékekben is. Évente mintegy 300 millió tonna műanyagot termelnek a vdágon, melynek jelentős része a világ óceánjaiban végzi. Svéd szakértők azt vizsgálták, mdyen következménye lehet a mikroműanyagoknak a halakra életük korai szakaszában. Sügérlárvákat víztartályokban polisztirol hatásának tettek ki. A mikrorészecskék nélküli vízben a lárvák 96 százaléka kikelt. Az arány 81 százalékra esett vissza, ha növelték a részecskék mennyiségét. A magas részecskekoncentrációjú vízben kikelő lárvák „kisebbek, lassabbak és sokkal butábbak” voltak, mint azok, amelyek tiszta vízben keltek ki - mondta el Oona Lonnstedt, az Uppsalai Egyetem kutatója. A úszta vízben nevelkedett halak 24 órát is túléltek egy ragadozó medett, viszont a műanyagrészecskék között élőket ugyanennyi idő alatt elfogyasztották a csukák. A kutatók számára a legmeglepőbb viszont az volt, ahogy a műanyag jelenléte megváltoztatta a halak táplálkozási preferenciáit. „Mindegyik hal számára elérhető volt a plankton, mégis inkább a A Vörös-tenger partján az egyiptomi Szafagánál műanyagot választották, ha tehet- hiszik róla, hogy nagy energia- ték. Úgy tűnik, a műanyagnak van tartalmú táplálék, ezért sokat ked olyan kémiai vagy fizikai hatása, enniük belőle. Olyan ez, mint az amely fogyasztási reakciót vált ki a egészségtelen gyorséttermi fogások halakból” - mondta Lonnstedt. a tinédzsereknek, csak úgy tömik ,A műanyag becsapja őket, azt magukba” - tette hozzá a kutató. Szemét a Csendes-óceánból (Fotók: StTA/AP, wikipedia) New Yorknál is tele van a tenger műanyaggal A tanulmány szerint egyes halfajok - köztük a sügérek és csukák - számának az elmúlt két évtizedben a Balti-tengerben tapasztalt csökkenése a halak fiatalkori elpusztulásával áll összefüggésben. A svéd tanulmány fontos lépést jelent a műanyag tengeri fajokra gyakorolt hatásának megismerésében. Az eddigi megfigyelések elsősorban a tengerekbe került, és az állatok szervezetében kimutatott műanyag mennyiségére vonatkoztak - mondta el Erik Van Sebide, az Imperial College London munkatársa. Az Egyesült Ádamokban már betiltották a mikroműanyag alkalmazását a kozmetikai és a higiéniás termékekben, és egyre nagyobb a nyomás Nagy-Britannián és Európán is, hogy hasonlóképpen szigorúan rendelkezzen erről. Lonnstedt elmondása szerint műanyag nemcsak a fogkrémekben és testradírokban van, hanem a sminktermékekben és néhány rúzsban is. Brit miniszterek kijelentették, ha az Európai Unió nem foglal ádást, Nagy-Britannia kész önádóan előkészíteni a tilalmat. (MTI)
