Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-11 / 136. szám, szombat

2 I KÖZÉLET 2016. június 11.1 www.ujszo.com Még nem bírságolják a külföldi sofőröket DEMECS PÉTER Pozsony. Magyarország inspirálja a szlovák közleke­dési minisztériumot arra, hogyan lehet büntetni azokat a külföldi sofőröket, akik feke­tén használják az országban a fizetett útszakaszokat. A Szlovákiában hatályos elektronikus sztrádamatricák rendszerében ugyanis jelenleg nem tudják büntetni a külföldieket. Pontosan 12 millió euróba került az elektronikus sztrádamatricák beve­zetése, a rendszernek februártól kel­lene működnie, ám azóta egyetlen bírságot sem küldtek ki. Először az­zal volt gond, hogy a rendszer olyan autókat is bemért és megbüntetett, amelyek ingyen használhatják a fi­zetett útszakaszokat - például a rend­őrség vagy a tűzoltók autóit. Miután a rendszert sikerült megjavítani, az új közlekedési miniszter, Roman Bre- cely (Sieť) bejelentette, túlzásnak tartja a jelenleg még érvényes 300 eurós bírságokat, ezért törvénymó- dositással 150 euróra csökkenti a büntetés felső határát. Ez a módosí­tás azonban csak októbertől lép ha­tályba, addig egyetlen büntetést sem fognak kiküldeni. A módosítást a kormány már elfogadta, még a par­lamentjóváhagyása szükséges. Mat­rica azonban most is kell, mert a bír­ságot utólag fogják postázni. Külföldiek megússzák get, ugyanis a héten Brecely elis­merte, képtelenek büntetni a külföl­di sofőröket, ha feketén használják a fizetett útszakaszokat. A rendszer egyrészt nem képes kikeresni a kül­földi rendszámhoz az autó tulajdo­nosát, de még ha párosítaná is az adatokat, nem tudná postázni a bün­tetést, ugyanis a külföldiek bírságo­lására egyetlen jogszabály sem ad lehetőséget. A magyar példa érvényes e-matrica nélkül. Ha mindegyiknek kiküldenék az ala­csonyabb, 150 eurós bírságot, az ál­lamkasszába több mint 41 millió eu­ró kerülne. Feltéve, ha az illetékesek tudnák, hogyan büntessenek. A mi­nisztérium a Magyarországon már működő rendszert akaija bevezetni Szlovákiában. „Készülünk egy magyarországi látogatásra, hogy megnézzük, ho­gyan oldották meg ők ezt a problé­mát. Lehet, hogy átvesszük az ő mo­delljüket. Nem kell fölöslegesen feltalálni valamit, ami már fel lett ta­lálva” - mondta Brecely. A magyar Nemzeti Autópálya Tár­saság sem bünteti a külföldi szabály- sértőket, ezt a kompetenciát ügyvédi irodákra ruházta át. Nemcsak ma­gyarországi irodákkal, hanem szá­mos európai országban, így Szlová­kiában is tevékenykedő irodákkal működik együtt. Ezen irodák hajtják be a sofőröktől a bírságot, az összeg­hez viszont hozzászámolják a keze­lési költségeket, így a külföldiek vég­eredményben jóval magasabb bírsá­got fizetnek, mint a hazai sofőrök. Illetékkel drágább A Joj Televízió tavaly év végén talált egy sofőrt, akit Magyarorszá­gon lefényképeztek érvényes e- matrica nélkül. A bírságot nem az autópálya társaságtól, hanem egy szlovákiai ügyvédi irodától kapta. A 87 euróról szóló büntetés viszont már tartalmazta az ügyvédi iroda 40 eu­rós kezelési költségét. Kibédi-Varga Lajos, a magyar autópálya társaság szóvivője közöl­te, hogy a bírságok behajtása terén valóban együttműködnek szlovákiai ügyvédi irodával. „A külföldi be­hajtó irodákkal kötött szerződéseink értelmében törvényesen kiszámláz­hatják a behajtással kapcsolatos költségeiket, ezt pedig részletesen fel kell tüntetniük az elküldött fel­hívásaikban” - húzta alá a szóvivő. Minden iroda önállóan dönti el, mi­„Készülünk egy magyarországi látogatásra, hogy megnéz­zük, hogyan oldották meg ők ezt a problémát." Roman Brecely közlekedési miniszter lyen kezelési illetéket számol a bír­sághoz. Brecely szerint a szlovák és a kül­földi sofőrök sem fogják elkerülni a bírságokat. Októberig, a törvény- módosítás hatályba lépéséig a kül­földi sofőrök bírságolásával össze­függő problémát is meg akarják ol­dani. Ha ez sikerül, akkor minden­kinek, akit idén februártól bemértek, kiküldik a büntetést. A problémák ezzel nem érték ve­Az elektronikus sztrádamatricák automatizált rendszere eddig több mint 270 000 külföldi sofőrt mért be Fizetne az EU a kevesebb menekültért Otthon tartanák a menekülteket. A felvételen egy Földközi-tengeren meg­mentett menekült kisgyerek (jASR/AP-feivétei) MÓZES SZABOLCS Bemutatta legújabb menekültügyi tervét az Európai Bizottság. A szakértők és az európai parlamenti képviselők vegyes fogadtatásban részesítették. A lényeg: fizet az EU, hogy kevesebb menekült jöjjön a harmadik világból. Strasbourg. Bevált Törökor­szággal kapcsolatban, kiterjesztjük még egy tucatnyi államra - nagyjá­ból ez az unió kormányának, az Eu­rópai Bizottságnak a legújabb terve a migránsválság kezelésére. A pro­jektet az Európai Parlament heti strasbourgi plenáris ülésén mutatták be a képviselőknek. Sok pénzt adunk A terv tömören: az EU befekteté­sek formájában pénzt adna azon ál­lamoknak, amelyek sok, az unió te­rületére érkező menekültet bocsáta­nak ki, vagy sok menekült vonul át rajtuk. A cél: a pénzért cserébe a har­madik világbeli országok tartsák vissza az Európába tartó menekül­teket és bevándorlókat. Előzetesen közel tíz országot von­nának be a projektbe, közte a közel- keleti Libanont és Jordániát (ezek­ben az országokban több millió szír és palesztin menekült él), a tranzit­országnak számító Tunéziát, vala­mint a kibocsátó államok közé tar­tozó Nigériát, Nigert, Malit, Szene­gált és Etiópiát. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke el­mondta: a következő öt évben 8 mil­liárd eurós befektetési keretben gon­dolkodnak, ám ősszel előkészítenek egy 62 milliárd eurós tervezetet is. Kvótáktól a lefizetésig A fenti terv is azt mutatja, az unió fokozatosan változtat menekültpo­litikáján. Két-három évvel ezelőtt még nem nagyon vett tudomást a problémáról, akkor a válság első­sorban a déli tagállamokat, főként Olaszországot érintette, igaz, sokkal kisebb mértékben, mint az utóbbi másfél évben. A2015-ösévakvótákról szólt. Az uniós politika alapja a befogadás volt: az üldözötteknek emberjogi szempontok alapján kell ajtót nyitni, a gazdasági migránsokat pedig azért várták Nyugaton, mivel az elörege­dő társadalmak miatt szükség van az új munkaerőre. Az utóbbi fél évben ebben tapasz­talható változás. Kezdődött mindez az EU-török egyezséggel, amely­nek lényege, hogy a brüsszeli né­hány milliárd eurós hozzájárulásért cserébe Isztambul visszatartja a me­nekülteket. Az egyezség sikeres volt, a migránsok száma visszaesett, ám emberjogi szakértők szerint ezért nagy árat kellett fizetni: a törökök ugyanis nem válogatnak a módsze­rekben, ha a menekültek megállítá­sáról és „visszaveréséről” van szó. Török modell Most ezt a modellt teij esztené ki az EU több tranzit- és kibocsátó or­szágra is. Az intézkedés emberjogi szakértők szerint aggályos lehet, ugyanis az uniónak olyan diktatóri­kus kormányzatokkal is egyezked­nie kellene, amelyekkel korábban szóba sem állt. Emellett Brüsszel uniós szintű kékkártyákat adna ki. Ez a rendszer korábban is működött, de nem volt igazán hatékony. A cél a harmadik országbeli tehetségek átcsalogatása Európába. Ebben a versenyben az unió eddig alulmaradt a zöldkártyá­kat kibocsátó USA-val szemben. A szlovákiai EP-képviselőket megosztja a projekt. „Elégedett va­gyok a tervezettel. Hozzá kell tenni, hogy a mi nyomásgyakorlásunknak volt az eredménye” - mondta la­punknak Csáky Pál (MKP, ÉPP), aki szerint hosszú idő után végre raci­onális és megvalósítható javaslattal állt elő Brüsszel. Nagy József (Híd, ÉPP) szkeptikusabb kollégájánál. „Nem pénzt kell küldeni, rendszert kellene exportálni” - véli Nagy, aki szerint kérdéses, mennyire jó ötlet pénzt adni azoknak a rezsimeknek, amelyek eddig is aktívan részt vet­tek az emberek elüldözésében. Részben mást vártak, mint amit kaptak. Videobeszélgetés Csáky Pál (MKP) és Nagy József (Híd) EP-képviselőkkel az ujsio.com-on. RÖVIDEN Boris Kollár is újra elnök lesz Pozsony. Nemcsak az MKP, a KDH és az SaS tart ma tisztújító kongresszust, hanem Boris Kol­lár Sme rodina mozgalma is. A párt képviselői pártelnököt vá­lasztanak, ám Kollárnak nem lesz ellenjelöltje. A Sme rodina alap­szabálya szerint az alelnököket a pártelnök jelöli, így ezeket nem választják. Milan Krajniak, a mozgalom parlamenti képvise­lője szerint a Sme rodina komoly tagfelvételre készül ma, mini­mum száz, a párt kampányába bekapcsolódó ember fog csatla­kozni a párthoz. A mai közgyűlésen minimum 130 kül­dött vesz részt. (SITA) Auschwitzbe viszik a hokisokat Breznóbánya (Brezno). Évvé­géig eltiltották edzői tevékeny­ségének gyakorlásától Tomáš Tumát a breznóbányai HKB hokicsapatból, amiért az ifi ho­kicsapat 15 éves játékosai a Kotleba-LSNS lógójával ellátott sisakokban léptek pályára. Turňa szerint a matricák kira­gasztása a tudomása nélkül tör­tént. A gyerekeket nem büntetik meg, hanem inkább elviszik őket egy tanulmányútra az auschwitzi koncentrációs tá­borba. Abban bíznak, így tuda­tosítják majd, milyen veszé­lyekkel járhat a szélsőséges csoportok támogatása. (TASR) Roman Brecely (balra) egyelőre még csak keresi a megoldást (siTA-feivétei) ;

Next

/
Thumbnails
Contents