Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-10 / 135. szám, péntek
www.ujszo.com | 2016. június 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 17 Uniós önostorozás Az Európai Bizottság ragaszkodása az oroszok elleni szankciókhoz MOLNÁR IVÁN E urópa lakosságának, a cégeknek és a nemzeti parlamentek képviselőinek elegük lett az Oroszországgal szemben a Krím elcsato- lása miatt elrendelt uniós szankciókból és a válaszlépésként bevezetett orosz élelmiszer-embargóból. Az uniós csúcsvezetők azonban nagy- politikai okok miatt tartják magukat a döntéshez. Friss hír, hogy a francia felsőház nagy többséggel - 335 leadott szavazatból 302 igennel - megszavazta az uniós szankciók feloldását, mivel a képviselők szerint hatástalanok, és ártanak az EU gazdaságának. Ez azonban jogilag semmire sem kötelezi Brüsszelt, hiszen a szankciót 28 EU-tag hagyta jóvá. Párizs véleményével ért egyet a közép-európai országok többsége, és egyre többen emelik fel a hangjukat Rómában, Madridban, Lisszabonban, Amszterdamban, sőt, már Berlinben is. A napokban a német koalíciós kormány két befolyásos minisztere is a feloldásukat sürgette. Ez azonban nem elégséges nyomás, a lakosság és a cégek tiltakozhatnak, a nemzeti parlamentek szavazhatnak, végül az uniós döntéshozók akarata érvényesül. Márpedig ők csökönyösen tartják magukat az elveikhez. Az Európai Bizottság elnöke, Jean- Claude Juncker kijelentette: az EU júliusban mindenképp meghosszabbítja a szankciókat, punktum. Putyin orosz elnök ugyanis szerinte továbbra is az a csúnya, rossz agresszor, aki volt. Hogy Juncker a jövő héten a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon veregeti majd kedélyesen a vállát a „gyűlölt” Putyinnak, széles mosollyal pózolva a kameráknak? Ja, ez a nagypolitika, amihez mi nem értünk. A mi dolgunk csak az, hogy fizessük az unió elvszerűként tálalt kiállását. 9,3 milliárd dollár - ennyibe került eddig a felmérések szerint a nyugati országoknak Moszkva válasza, a 2014-ben bevezetett embargó. Az EU Oroszországba irányuló kivitele a felére esett, ami főleg a mező- gazdaságban okozott károkat, súlyos helyzetbe sodorva a túlélésért küzdő szlovákiai gazdákat is. Persze, érvelhetünk azzal, hogy Oroszország is szenved, romlik az ottani kínálat, gyengül a rubel, nő az infláció. Mégis, a Világbank jelentése Oroszországnak jövőre már 1,7%-os gazdasági növekedést jósol, míg az EU legerősebb gazdaságának, Németországnak csak 1,5%-ot. Ha valami tényleg súlyos érvágást jelent az oroszoknak, az a kőolaj és a gáz alacsony világpiaci ára, ehhez azonban az uniós szankcióknak semmi közük. Ha az EU mégis úgy dönt, hogy fenntartja a szankciókat, arra hivatkozva, hogy „a nyugati elvek melletti bátor kiállásnak ára van”, legalább arra ügyelhetne, hogy a terheket egyenlően ossza meg. Nem várhatja el a csallóközi, a gömöri vagy a szabolcsi gazdáktól, cégektől és a többi uniós kollégájuktól, hogy ők állják a nyugati vezetők politikai játszmáinak a számláját. V4: látszólag sikertörténet LAJOS P. JÁNOS O rbán Viktror szerint sikertörténet a visegrádi együttműködés. A magyar miniszterelnök ezt Prágában, a V4-es országok vezetőinek legutóbbi találkozóján mondta. Orbán elsősorban a menekültek befogadása, illetve az Európai Bizottság válság- kezelésre kidolgozott javaslatával szembeni ellenállásra épít. Emellett kiemelte, hogy a V4 az EU gazdasági motoija, ami nettó hülyeség. De nézzük először a menekültkérdést. Orbán szerint a legnagyobb gond, hogy az uniós tagállamok eltérő módon képzelik el a jövőt. Ezen feltehetően azt értette, hogy vannak országok, amelyek nem kizárólag szögesdrótban és aknazárban képesek gondolkodni, hanem az Európai Unió alapelveivel összhangban nem zárnák határaikon kívülre a háborús övezetből érkező összes menekültet. Az uniós menekültpolitika - még ha közös, minden tagállam által elfogadott menekültpolitikáról túlzás is beszélni - az elmúlt egy évben jelentős változáson ment át. A legtöbben csak a menekültek befogadására vonatkozó kvótákat látják az uniós menekültpolitikából, pedig ez nem csak erről szól. Ugyanilyen fontos része a közös, az Európai Bizottság által előkészített tervezetelaiek a menekültek ellátására, regisztrációjára szolgáló hot spotok kiépítése a „frontországokban” - elsősorban Görögországban és Olaszországban -, a közös tengeri határ szigorúbb védelme, a menekültek visszafogadásáról született megállapodás Törökországgal, vagy az afrikai országokkal kezdett hasonló értelmű tárgyalások. Igen, a bizottság javaslatának része a menekültek elosztására vonatkozó kvóta is. Ezt most valóban elutasítja mind a négy visegrádi ország, de Orbán helyében azért nem vennék mérget rá, hogy ez mindig így lesz. Tavaly nyáron is egységesnek látszott a V4-es elutasító álláspont a kvóták bevezetésével kapcsolatban, de Lengyelország az utolsó pillanatban meggondolta magát. Igaz, azóta volt egy jobboldali fordulat a lengyel választásokon, de Lengyelországnak már csak az unióban betöltött pozíciója miatt is óvatosabban kell nyilatkoznia. Ez látszik a lengyel miniszterelnök, Beata Szydlo nyilatkozatán is, aki elsősorban azt hangsúlyozta: „elfogadhatatlan az Európai Unió kisebb csoportokra, »uniókra osztása. Európának párbeszédre van szüksége, s meg kell hallgatni minden tagállam szavát”. Robert Ficóra is csak látszólag számíthat Orbán a menekültek befogadásának teljes elutasításában. Ugyan Szlovákia tavaly decemberben beperelte az Európai Bizottságot a kötelező kvóták miatt, de azóta lezajlottak a választások, július 1-től Szlovákia lesz az EU elnöke. A menekültek befogadásával szembeni ellenállás enyhülését mutatja, hogy újra elővették a tavalyi vállalást, mely szerint Szlovákia önként fogad be menekülteket Olaszországból és Görögországból. Emellett mind Szlovákia, mind Lengyelország tudatosítja, hogy V4 ide vagy oda, nem Magyarország, hanem Németország a legfontosabb gazdasági partner. Hiába próbálja beállítani Orbán a V4-et az EU gazdasági moteljának, ezt talán csak ő hiszi el, jobb esetben ő sem. Magyarországnak elég volt, hogy idén ideiglenesen elapadtak az uniós támogatási alapok, és az ország gazdasága nemhogy nőtt volna, az előző negyedévhez képest 0,8%-os visszaesést mutatott. A szlovák gazdaság viszonylag jól, uniós átlagon felül teljesít, de azt Fico is tudja, hogy ha a német gazdaság tüsszent egyet, akkor a szlovákon már a tüdőgyulladás jelei kezdenek mutatkozni. Jelzésértékű lehet az is, hogy a V4-ek nem a menekültválsággal kapcsolatos bizottsági tervek miatt írtak nyílt levelet Jean-Claude Jun- ckemek, a bizottság elnökének, hanem azért, hogy kezdjék meg Ukrajna fej lesztési programj ának finanszírozását... Ezt tehát csák kommunikációs célból lehet sikertörténetnek nevezni. FIGYELŐ A dolgok rendje M ostanában egyre gyakrabban jut eszembe az a kísérlet, amelyet viselkedéskutatók végeztek majmokkal. Azt bizonyítja, hogy mi, akik genetikai szempontból állítólag csupán egy százalékban különbözünk a csimpánzoktól, azért követjük vakon a szokásokat, mert ez a dolgok rendje. A kísérlet a következőképpen zajlott. Öt majmot helyeztek el egy szobában, amelynek közepére egy létrát tettek, a létra tetejére pedig egy szép, érett banánt. Az egyik majom észrevette a banánt és azon nyomban mászni kezdett felfelé a létrán. Abban a pillanatban a többi négy majmot leöntötték egy-egy vödör hideg vízzel, ami, lássuk be, nem kellemes meglepetés. Ezt rendszeresen megismételték. A majmoknak egy idő után feltűnt az összefüggés és amint egyikük elindult felfelé a banánért, lerángatták és jól megverték. A majmok hamarosan már egyáltalán nem akartak felmászni. Ekkor a tudósok kivették az egyik majmot, és egy újat tettek be helyette. Az újonc természetesen azonnal elkezdett felmászni a létrára, a többiek meg azon nyomban lerángatták és jól megverték. Szegény hamar megtanulta, hogy hiába van ott a banán, abból csak baj és fájdalom származik, ha megpróbálja megszerezni. A tudósok ismét kicseréltek egy majmot. Ő szintén azonnal elindult felfelé, és persze ő is megkapta érte a verést, amiben részt vett az a majom is, amelyik mit sem tudott a hideg vizes büntetésről, csak azt tudta, hogy tilos felmászni a létrán. Ezután a tudósok újabb majmot cseréltek ki, ő is hasonlóan pórul járt. Végül már egy sem maradt az eredeti csapatból, öt olyan majom volt a szobában, amelyek nem tapasztalták saját bőrükön a hideg vizes büntetést, csak azt tudták, hogy valamiért tilos felmászni a létrán. A hagyományoknak vitathatatlanul fontos szerepe van életünkben. Azonban vakon követni a szokásokat legalább akkora butaság, mint mindent a nulláról kezdve próbálni értéket teremteni a világban. Számomra ez a kísérlet a befolyásolhatóságról, a gondolkodás nélküli, vakon engedelmeskedésről szól, és azt mutatja, hogy soha ne fogadjunk el semmit csak azért, mert ez „a dolgok rendje”. Mindig meijük megkérdőjelezni az igazságnak kikiáltott állításokat, és főként próbáljuk megérteni azokat. A kitaposott út mindig a legjárhatóbb - csak nem biztos, hogy jó irányba vezet. Meijük járni a saját utunkat. Visegrád jövője A cseh sajtó a visegrádi együttműködés (V4) jövőjét boncolgatta a szerdai prágai találkozó után. A Hospodárské noviny úgy vélekedett, nem haldoklik a visegrádi csoport, de átalakul, és az egyes államok kormányainak eszközévé válik. A V4 ismert márka lett az EU-ban, de a migránsok befogadását elutasító álláspontja miatt inkább negatív előjellel. Bohu- slav Sobotka cseh kormányfő magára maradt, amikor felhívta a figyelmet az erősödő nacionalizmusra és populizmusra Európában, a többiek inkább arra összpontosítottak, hogy megmagyarázzák, milyen más, és a választó számára jó politikát folytatnak. „Magyar- ország számára a visegrádi csoport egyike azon kevés nemzetközi szervezeteknek, amely lehetővé teszi, hogy teijessze a saját, gyakran nagyon nem szokványos véleményét. Visegrád politikai eszközzé vált, amely minden egyes állam kormányának lehetővé teszi saját érdekeinek támogatását” - szögezte le a lap. Ez nagyon jól megmutatkozhat már a következő félévi szlovák uniós elnökség idején. A lap úgy értesült: Szlovákia ebben az időszakban a menekültek befogadásának kérdésben mérsékeltebb álláspontot kíván nyilvánosan képviselni, s megállapodott Csehországgal, hogy radikálisabb álláspontjait Prága tolmácsolja az uniós fórumokon. A V4-ek a migráció kérdésében képesek a közös álláspont megtalálására, de az energetika vagy a klímapolitika terén ez sokkal nehezebben megy. Számolni kell azzal is, hogy bármilyen lesz is a brit EU-tagságról szóló népszavazás eredménye, a helyzet az EU-ban kiéleződik, és nehezebb lesz az egyes nemzeti érdekek védelme, ami árthat a visegrádi együttműködésnek. A Právo azt emelte ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Prágában élesen bírálta a nyugati demokráciaexportot, amely „nem oldott meg semmit, csak problémákat okozott”. (MTI)
