Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-01 / 127. szám, szerda

www.ujszo.com I 2016. június 1. KÖZÉLET I 3 Nincsenek díjak, mégis fizetünk Azért is fizetünk a rendelőben, amiért nem kellene (JánKrošlák felvétele) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Az emberek több mint fele ma is fizet azért, hogy időpontra rendelje be az orvos, de sokan vannak, akik fizetnek a szakorvosi vagy a gyógyfürdői beutalóért is. Legalábbis ez derűi ki a Szlovák Beteg (Slovenský pacient) Polgári Társulás felméréséből. Csak növelte a zűrzavart az egyes egészségügyi díjakat betiltó, tavaly áprilisban életbe lépett törvénymó­dosítás. A betegek továbbra is fizet­nek azokért a szolgáltatásokért is, amelyekért a rendelőkben nem szedhetnének pénzt, az orvosok sze­rint viszont a díjfizetés tiltása so­kuknak komoly bevételkiesést je­lentett. A betegek panasza A Szlovák Beteg internetes fel­mérése alapján a páciensek több mint fele, 65,6%-a ugyanannyit vagy többet fizet az orvosnál, mint a módosítás tavalyi életbe lépése előtt. Az előjegyzési díj helyett sok ren­delőben bevezették a „betegme­nedzsment díját”, amit viszont nem az orvos, hanem egy ezzel megbí­zott cég számláz ki a betegnek. A törvény szerint ez így látszólag rendben van, mivel az egészségügyi törvény csak az egészségügyi szol­gáltatókra vonatkozik. A betegek a megyei hivatal egészségügyi osztá­lyán panaszkodhatnak, de amikor megtudják, hogy ezt a nevükkel is vállalni kell, általában inkább meg­gondolják magukat. „A díjeldorá- dót meg lehetett volna előzni azzal, ha pontosan meghatároznánk, miért kérhetnek pénzt az orvosok - ma­gyarázta Jana Ježíková, a pozsonyi megyei hivatal egészségügyi osztá­Ingyenesnek kellene lennie ► Előjegyzés kivizsgálásra, konkrét időpontra ► Beutaló szakorvoshoz ► Receptkiírás ► Beutaló gyógyfürdői kezelésre ► Igazolása munkaadónak az orvoslátogatásról lyának a vezetője. - Mi előre figyel­meztettük erre az egészségügyi mi­nisztériumot.” Az orvosok is tiltakoznak A tavaly életbe lépett rendszer nem tetszik az orvosoknak sem, ők is azt szerették volna, ha a törvény enge­délyezi a díjakat és egyben megha­tározza azok nagyságát. „Ez a mó­dosítás elsősorban az orvos-beteg viszonyban okozott káoszt - állítja Marián Šóth, a Magánorvosok Tár­sulásának (ASL) elnöke. - Sok be­teg igényli az előjegyzést, mert megszokta. Senki sem vár szívesen a sorban.” Szerinte az orvosoknak a változás komoly bevételkiesést okozott, amit különben a rendelő modernizációjára tudtak volna for­dítani. A kisebb településeken működő rendelők ugyanis ritkán alapítottak céget arra, hogy az „me­nedzselje” a beteget, így ezek való­ban elestek a betiltott díjaktól. Az egészségbiztosítók szerint sem lehet elkerülni, hogy a betegek fizessenek bizonyos szolgáltatásokért. „Azt látjuk, hogy a környező országok­ban mindenhol kémek bizonyos dí­jakat az orvosi kezelés során - ma­gyarázta Marián Faktor, a Dôvera Egészségbiztosító munkatársa. — A betegnek az az érdeke, hogy át­látható díjakat fizessen, tudja, hogy mire számítson az orvosnál.” Sze­rinte a rászorultságot meg lehetne oldani egy díjplafon bevezetésével a rászorulóknak. Ez működik például a gyógyszerek önrésze esetében, ahol a biztosítók visszatérítik a be­teg költségeit, ha az átlép egy bizo­nyos határt. Változás lesz Az egészségügyi minisztérium is szükségesnek látja a módosítást. „Tomáš Drucker miniszter tárgyalt erről a parlamenti képviselőkkel, az egészségügyi dolgozók szakmai szervezeteivel, és ez a téma előke­rült a miniszterelnökkel és a köztár­sasági elnökkel folytatott megbe­szélései során is - tájékoztatta la­punkat Stanislava Pondelová, az egészségügyi miniszter szóvivője. - A kormányprogram is kimondja, hogy a minisztérium előkészíti a be­tegek által fizetett díjak átlátható rendszerét.” A minisztérium saját felmérést készít az egészségügy problémáiról, beleértve az egész­ségügyi díjakat és a várólistákat is. Ennek eredményeit figyelembe ve­szik majd az új szabályozás kidol­gozása során. HOGYAN VÁLTOZTAK AZ ORVOSI DÍJAK A BETEGEK SZERINT? Kevetabb díjat fizet orvosánál a díjfizetésről szóló törvény módosítása óta? .ü Kevesebbet fizetek 3 Körülbelül ugyanannyit fizetek 3 Többet fizetek | Nem tudom Miért fizet a leggyakrabban az orvosánál? Ü Alkalmassági igazolás jogosítványhoz I] Előjegyzés konkrét időpontra H Belépő szűrővizsgálat | Nem tudom Fizetett ön a díjfizetésről szóié törvény módosítása óta a követksző szolgáltatásokért? H Előjegyzés kivizsgálásra, konkrét időpontra H Beutaló szakorvoshoz 8 Receptkiírás 3 Beutaló gyógyfürdői kezelésre | Nem fizettem semmiért • Forrás: Slovenskypadent.sk _________ Grafikon: ÚJ SZÓ RÖV IDEN Pert nyert a főiskola a miniszter ellen Pozsony. A pozsonyi kerületi bíróság helyt adott a pozsonyi Páneurópai Főiskola (PEVS) keresetének, amelyben Juraj Draxler volt oktatási miniszter (Smer-jelölt) döntését támadták meg. Draxler megvonta az akk- reditációt az alap- és mesterfokú jogászképzéstől. Draxler az akk- reditációs bizottság megállapítá­sai alapján döntött az akkreditá- ció megvonásáról, a pozsonyi intézmény ugyanis máshol is nyújtott képzést, mint arra lehe­tősége lett volna. Az akkreditáció megvonása miatt felfüggesztet­ték a diákok felvételét. (TASR) A bírók nem összeférhetetlenek Pozsony. Nem számít összefér­hetetlenségnek, ha valaki egy­szerre bírósági elnök vagy alel- nök és tagja a Bírói Tanácsnak, döntött tegnap többségi szava­zással a Bírói Tanács. A Smer képviselői támadták meg az Al­kotmánybíróságon azt a tör­vényt, amelyet Lucia Žitňanská (Híd) még a Radiéová-kormány alatt fogadtatott el. Az Alkot­mánybíróság 2015 decemberé­ben Zitňanskának adott igazat, amikor kimondta, érdekkonflik­tushoz vezet, ha a Bírói Tanács tagjai között bíróságok elnökei vagy alelnökei foglalnak helyet. A Bírói Tanács nem ért egyet ezzel. Lucia Žitňanská még márciusbanjelezte, foglalkozni kíván a helyzettel. (SiTA.sz) Újabb vizsgálat Plavčan ellen Pozsony. Újabb vizsgálatot in­dított az ügyészség Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter ellen hűtlen kezelés gyanújával. Az Állami Diákhitel Alap (SPF) Plavčan irányítása alatt, 28 ezer eurót fizetett ki a Pro Vitae cégnek tíz alkalmazott átlagon felüli egészségügyi el­látásáért. Az érintett alkalma­zottak családjukkal együtt évi 875 euró értékű különleges el­látásra voltak jogosultak. Köz­ben az alapnál végzett munkáért nem jár juttatás. (Sme, ie) Bomlik Boris Kollár parlamenti „családja” Rastislav Holúbek, Martina Šimkovičová és Peter Marček (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ A választások után egy rövid ideig úgy tűnt, a jobboldali kormány sorsa múlhat Boris Kollár Sme rodina nevű mozgalmán. Az továbbra sem világos, milyen elveket kápvisel a párt, de belső ügyei már nyilvánosságot kaptak, nem kizárt a pártszakadás. Pozsony. Viccpártnak indult, vé­gül a választásokon több „hagyo­mányos” pártot is maga mögé uta­sított a celeb vállalkozó, Boris Kol­lár mozgalma. Most azonban úgy tűnik, vége szakad a „családi idill- nek”: Boris Kollár kifakadt, és ki­jelentette, elege van három képvi­selőjének viselkedéséből. Az eset­ről először a Denník N napilap írt. Boris Kollár szerint Martina Šimkovičová, Peter Marček és Ras­tislav Holúbek gyakorlatilag sem­mit nem csinálnak, nem szólalnak fel a parlamentben, nem járulnak hozzá a párt munkájához, csak néha bemennek szavazni. Kollár sokkal aktívabb hozzáállást vár el a párt képviselőitől. „Ha ezt nem tartják tiszteletben, vagy elmennek, vagy én küldöm el őket” - mondta a Den­ník N-nek Kollár. A képviselők re­akciójukban hangsúlyozták, nem kívánják elhagyni a pártot, és sze­rintük nincsenek ellentétek a párton belül, mindössze véleménykülönb­ségek. Épp ezért platform létreho­zásán kezdték tömi a fejüket, amelybe más ellenzéki, de akár kor­mánypárti képviselőket is várnak. A pártelnökkel egyelőre nem konzul­táltak erről a kérdésről. Peter Marček korábban Ivan Gašparovič pártjában, a HZD-ben is tevékenykedett. Martina Šimko­vičová a Markíza televízió híradó­saként vált ismertté, tavaly azonban felmondtak neki, mert menekültel­lenes bejegyzéseket osztott meg Facebook-falán. Rastislav Holúbek Boris Kollár régi barátja, korábban együtt vállalkoztak. Boris Kollár mozgalma mindössze néhány hó­nappal a márciusi parlamenti vá­lasztások előtt alakult, majd megle­petésre 6,6%-ot szerzett a választá­sokon, maga mögé utasítva Rado- slav Procházka Siefét és Bugár Béla Hídját is. Kollár eddig a leggyak­rabban a menekültválság ügyében szólal fel, elutasítva a menekültek befogadását az országba. A dúsgaz­dag vállalkozó politikai szerepvál­lalása előtt a Rádio Expres és a Do­novaly síközpont tulajdonosaként volt ismert. (Denník N, szalzo)

Next

/
Thumbnails
Contents