Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-09 / 134. szám, csütörtök
2 I KÖZÉLET 2016. június 9. | www.ujszo.com keresztes lovag Milan Krajniak és Boris Kollár töri a fejét a parlamentben (SITA-felvétel) Eljött a SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Nehéz arról beszélni, szerves része-e az ellenzéknek Boris Kollár pártja, hiszen egységes ellenzékről egyáltalán nem beszélhetünk, mondja a szakértő. Boris Kollár mozgalma mára választási időszak legelején szétszakadt, pedig kis híján a kormánypárttá váltak. Személyes ellentétek és intrikák mentén szakadt szét Boris Kollár Sme rodina nevű mozgalma. A kirúgott három képviselő függetlenként folytatja a parlamentben, érdekes módon Kollár a fegyelmet kérte rajtuk számon - pedig pártja egy valódi program nélküli „celebpárt”. Kollár szerint Rastislav Holúbek, Peter Marček és Martina Šimkovičová nem járt a frakcióülésekre, és máshogy szavazott, mint a többi képviselő. A mozgalom vezére szerint hiba volt őket felvenni a listára. Kollár egy érdekes elszólással is fűszerezte magyarázatát: , A normális pártok, amelyek évek óta a piacon... a közegben vannak, könnyebben kiválasztották jelöltjeiket” - mondta a vállalkozóból lett politikus, aki épp a „pártpiacon” tett szert mozgalmára röviddel a választások előtt. Kollár számára egyébként legalább ketten a kirúgott képviselők közül fontosak voltak pártja létrehozásához: Peter Marček Szlovákia Polgárainak Pártja nevű formációjának átvételével juthatott saját párthoz, Šimkovičová személyében pedig, aki a Markíza televízió híradósaként országos ismertségnek örvendett, egy népszerű arcot szerzett meg magának. Šimkovičová a harmadik volt a párt jelöltlistáján, de a második legtöbb szavazatot (38 784-et) kapta, megelőzve Milan Krajniakot. A keresztes lovag A kirúgott képviselők szerint Boris Kollár túl messzire megy a vulga- rizmusokban, ráadásul teljesen Milan Krajniak irányítása alá került. Krajniak, aki az „utolsó keresztes lovag” néven is ismert, korábban a KDH háttéremberének számított, és Dániel Lipšiccel is együttműködött. Nézeteit elsősorban ismert honlapján, a konzefvativnyvyber.sk-n keresztül népszerűsíti. A politológus szerint ő az, aki a párt politikai irányvonaláért felel, míg Boris Kollár a mediális vezéregyéniség. Krajniak eddig „másodvonalas” politikusnak számított, aki tartósan a politikában mozog, de nem kerülhetett reflektor- fénybe. „Krajniak kimondottan ultrakonzervatív beállítottságú, a KDHban is ezt az irányvonalat képviselte - magyarázza Aneta Világi, a Komenský Egyetem politológusa. - A mozgalom »választási program- nyilatkozata« egyrészt az ő ultrakonzervatív értékrendjének, másrészt a populista, protestpárti elemeknek az elegye.” Nem lépnek át Az elmúlt hetekben felmerült, hogy Kollár kegyvesztett képviselői a kormánykoalíciót erősíthetik, konkrétan a Siefbe lépnének be. Kollár is ezeket a pletykákat erősítette meg. Az egyik kirúgott képviselő, Rastislav Holúbek Radoslav Baran testvérének a szomszédja, Radoslav Baran pedig a Sieť mögött álló oligarcha, így Holúbek is a Sieť felé húz - állítja Kollár. Az állítást a három képviselő tagadta: nem lépnek be más pártba, közölték, nem folytatnak erre irányuló tárgyalásokat, és ajánlatot sem kaptak. Radoideje slav Procházka szintén cáfolta, hogy befogadná a frakció nélkül maradt képviselőket. Ugyanakkor a három képviselő nem zárta ki, hogy támogatja majd a nekik tetsző koalíciós javaslatokat. Peter Marček azt is elismerte, ez a koalíció jobb, mint ami a jelenlegi ellenzék pártjaiból - köztük a Sme rodinával - létrejöhetett volna. Ellenzéki káosz Kérdés, vajon kibírhatja-e egyáltalán a négyéves választási időszakot Kollár mozgalma, ha már három hónappal a választások után bomlani kezd. „Ez ugyanannyira hipotetikus kérdés, mint például a Sieť esetében, ahonnan a választások után a frakció jelentős része távozott - véli Aneta Világi. - Náluk sem feltételezhető azonban, hogy nem élik meg a választási időszak végét. A képviselővesztés önmagában még nem kell, hogy végzetes következményekkel járjon. Egy olyan mozgalomnál azonban, amely még keresi a helyét a politikai palettán, könnyen megtörténhet, hogy bármi más a vesztüket okozza.” Ami a mostani ellenzéket illeti, azt nem sokban befolyásolják Kollárék intrikái, hiszen egységes ellenzékről nem beszélhetünk, magyarázza a szakértő. „A jelenlegi politikai helyzet tükrében, tekintve, hogy az ellenzék nem képvisel egységes blokkot, nem is érdemes arról töprengeni, Kollár mozgalma szerves része-e az ellenzék bármiféle blokkjának - mondja Világi. - Része az ellenzéknek, mert jogszerűen szerzett mandátumot, ám összetartó ellenzéki erőről nem beszélhetünk.” Nem sikerült leváltani Kaliňákot Pozsony. Szerda éjjel elvetette a parlament a Robert Kaliňák belügyminiszter elleni ellenzéki bizalmatlansági indítványt. A javaslatot 58 ellenzéki képviselő támogatta. A koalíciós pártok előzetes bejelentésükhöz híven nem támogatták a 34 ellenzéki képviselő által aláírt bizalmatlansági indítványt. Robert Kaliňák leváltására 58 igen szavazat érkezett, az ellenzéki oldalról tartózkodott Alojz Baránik (SaS), valamint a Boris Kollár Sme rodina frakciójából távozó három képviselő. Az ellenzék Ladislav Bašter- nák vállalkozó adócsalásgyanús ügyeinek eltussolásával vádolta a belügyminisztert. A vitában 11 képviselő szólalt fel, kizárólag az ellenzéki oldalról. A minisztert Robert Fico miniszterelnök védte. Dániel Lipšic (OĽaNO-NOVA) szerint Kaliňák mindent megtett, hogy ne derüljön fény Ladislav Bašter- nák gyanús adó-visszaigénylésére. A vállalkozó 2012- ben mintegy 2 millió euró értékben igényelt vissza áfát, de fennáll a gyanú, hogy fiktív adásvétel alapján. „ABaštemák- ügy az adócsalás tankönyvbe illő esete” - magyarázta a levál- tási kísérlet okát Lipšic. Az ügyészség néhány hónapja újra elrendelte a nyomozást az ügyben. Az áfát visszaigénylő céget azonban azóta már Bašter- nák közvetítőn keresztül eladta külföldi vevőknek - feltehetően strómanoknak. (Ipj, TASR) Nem lehet előre betiltani a szélsőséges felvonulást A tavalyi felvonulás háborús körülményeket teremtett a fővárosban (Jozef Jakubčo felvétele) DEMECS PÉTER A hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy egy rendezvényt előre betiltsanak csak azért, mert nyilvánvaló, hogy szélsőségesek szervezik. Pozsony. Ezért történhet meg, hogy június 25-én, amikor a fővárosban egy nemzetközi kerékpár- verseny, a koronázási Ünnepségek és egy antifasiszta tüntetés lesz, a szélsőséges szervezetek is engedélyt kaptak egy felvonulásra. Információink szerint az akcióra Magyarországról és Csehországból is érkeznek radikálisok, így a résztvevők száma túllépheti a hatezret is. Jelenleg egyeztetnek a várossal arról, merre haladhatnak majd a vasúti főállomásról. Mivel a többi rendezvény miatt gyakorlatilag az egész Óváros foglalt lesz, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a kormányhivatal előtti Szabadság térre fognak menetelni. A szélsőségesek tavalyi tüntetése verekedésekbe torkollott, 140 embert tartóztattak le. A belügyminisztérium később azt állította, kidolgoz egy jogszabályt, mely alapján a kockázatos tüntetéseket előre be lehet majd tiltani. Ezt Robert Fico kormányfő is támogatta. „Egyetlen emberi jog gyakorlása sem lehet abszolút, mindegyikre vonatkoznak korlátozások, kivételek, s ez mindenképp érvényes a szólásszabadságra és a gyülekezési jogra is” - mondta 2015-ben Fico. Egy év elteltével sem történt változás, a belügy mégis azt állítja, hogy a városrésznek elég kompetenciája van a tüntetés betiltására. „A község javasolhatja a szervezőknek, hogy a rendezvényt máshol vagy más időpontban tartsák meg” - mondta lapunknak Marta Fabianová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa. Az általa említett, a gyülekezésről szóló törvényben viszont már nem szerepel, hogy a szervező ezt a javaslatot köteles elfogadni. Magyarán: a község javasolhat, amit akar, ha a szervezőnek ez nem tetszik, nem kell betartania az ajánlást. Fabianová ezt követően a jogszabály több olyan paragrafusát is felsorolta, mely alapján betiltható egy rendezvény. Például ha témája fajgyűlölettel vagy egyéb gyűlöletkeltéssel kapcsolatos, vagy ha a résztvevők erőszakosak, mások egészségét és biztonságát veszélyeztetik. Ahhoz viszont, hogy a résztvevők ilyen kihágást kövessenek el, meg kell tartani a rendezvényt, előre nem lehet betiltani. A júniusi rendezvény ráadásul az Állítsuk meg Európa eltörlését! címet viseli, ami önmagában nem ad okot a tiltásra. Radovan Bránik, a hazai radikálisok szerveződését figyelő szakértő szerint a logika azt diktálná, hogy egy szélsőségesek által szervezett tüntetést automatikusan be kell tiltani, ám ilyen lépésnek a demokratikus társadalomban nincs helye. „Egyszerűen nem folyamodhatunk ilyen módszerekhez. Meg kell találni a módját annak, hogyan reagáljunk ezekre az eseményekre. Hangosan ki kell mondani, hogy nem értünk egyet a nézeteikkel, s meggyőződésem, ha törvényt sértenek, akkor a tüntetésen nagyon gyorsan letartóztatják őket, s minden lépésüknek meg lesz a következménye, de tiltásnak helye nincs” - mondta Bránik. Meggyőződése, hogy bár június 25-én a fővárosban feszült lesz a helyzet, a szélsőségesek minden eddiginél jobban fogják kerülni az agresszív megnyilvánulásokat. „Az a céljuk, hogy a lehető legnagyobb teret kapják a médiában, a lehető legtöbb ember észrevegye őket, de nem akarnak zavargásokat. Ez biztos. Kisebb konfliktusok lehetnek, de az embereknek szerintem ettől nem kell félniük” - állítja Bránik. Az akción Marian Kotleba szélsőjobboldali pártjának tagjai és szimpatizánsai is részt vesznek, holott azt náluk sokkal radikálisabb emberek szervezik, akik elhatárolódnak Kotlebától. Egyes információk szerint ráadásul arra készülnek, hogy megakadályozzák Kotleba felszólalását a rendezvényen. „Ez a radikális szélsőséges ág az országban már egy ideje szerveződik, egyértelműen azzal a céllal, hogy bejusson a parlamentbe. Kitartanak meggyőződésük mellett, példás magánéletet élnek, s ezért gondolom, hogy a következő tüntetésen azt a látszatot akarják majd kelteni, hogy kerülik az erőszakot” -véli Bránik. Elmarad szerintünk a brexit Pozsony. A lakosság többsége bízik abban, hogy a június 23-ra tervezett népszavazás során a britek az Európai Unióban való maradás mellett döntenek - derül ki a Focus közvéleménykutató ügynökség májusi felméréséből, mely 1003 személy megkérdezésével készült. A válaszadók 41,4%-a szerint a szigetországiak az unióban maradás mellett voksolnak majd, 39,9%-uk viszont úgy véli, hogy az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépést fogja szorgalmazni, a válaszadók 18,6%-a nem tudott válaszolni a kérdésre. Általában a jobb- és a baloldali szavazók többsége is úgy véli, hogy a népszavazást követően az Európai Unió megőrzi jelenlegi formáját és 28 tagállamát. A legbizakodóbbak az MKP-szavazók, 50%-uk hisz abban, hogy a britek az unió mellett voksolnak majd. A Smer és az OEaNO-NOVÁ választóinak 48%-a, az SaS-, a Híd- és a Sieť-szimpatizánsok 44%-a is hasonló állásponton van. Nem meglepő módon viszont a Marian Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt, illetve az SNS szavazóinak többsége úgy véli, hogy a britek az unióból való távozás mellett voksolnak majd két hét múlva. (ie)
