Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-08 / 133. szám, szerda

www.ujszo.com | 2016. június 8. DIGITÁLIA 117 Túlzott neteš cenzúrát hozhat az EU-kódex A jelentett tartalmak többségét 24 órán belül felülvizsgálják (Képarchívum) Megszünteti a webes csevegést a MTI-HlR Az internetes szólásszabadság miatt aggódnak a szakértők és az aktivisták. Az EU-kódex ugyanis túlteljesí­tésre kényszerítheti az olyan techó- riásokat, mint a Facebook és a Google, ezért olyan tartalmat is tö­rölnek majd, amely egyébként nem ütközik törvénybe. Aggasztja a szakértőket és aktivis­tákat az Európai Bizottság által ki­adott magatartási kódex, amelynek célja az online gyűlöletbeszéd visszaszorítása lenne. Az ugyanis szerintük kormányzati döntési jog­köröket ad az olyan magánvállalatok kezébe, mint a Facebook, a Twitter, a Google és a Microsoft, amelyek aláírták az uniós dokumentumot. Ezzel vállalták, hogy 24 órán be­lül felülvizsgálják a gyűlölet­beszéddel kapcsolatos panaszok többségét, és szükség esetén eltávo­lítják a vitatott tartalmakat. „A közelmúltbeli terrortámadá­sok emlékeztettek bennünket arra, hogy sürgős lépéseket kell tennünk az online gyűlöletbeszéd vissza­szorítására. A közösségi média saj­nálatos módon az egyik olyan esz­köz, amelyet a terrorista csoportok a fiatalok radikalizálására, a rasszista csoportok pedig az erőszak és a gyűlölet terjesztésére használnak” - fogalmazott Vera Jourová igazság­ügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos. Az európai kormányok a közös­ségi média felületein elharapódzó iszlamista, antiszemita vagy éppen bevándorlóellenes radikális tartal­makat próbálják meg visszaszoríta­ni a korlátozásokkal. Azonban a szakértők és aktivisták aggódnak az internetes szólásszabadságot korlá­tozó trendek miatt. Az uniós kódex ugyanis a tech- vállalatok kezébe adja a döntés jo­gát, hogy egy adott országban mi tartozik a legális közbeszéd kategó­riájába, és mi nem. Ezáltal összemo­sódhatnak a határok a valóban ille­gális, illetve az adott cég szabályza­ta szerint tiltott tartalmak között, miközben ez utóbbi jóval szélesebb kategória. A legnagyobb közösségi oldal hangsúlyozta, a megegyezés csupán egy kötelezettségvállalás az irány­elvek betartására. „Eddig is több millió jelentett tartalmat vizsgáltunk felül hetente, és világszerte számos többnyelvű csoportunk dolgozik ezen” - mondta Monika Bickert, a Facebook globális politikáért felelős munkatársa. A szakértők azonban attól tarta­nak az EU-kódex túlteljesítésre fog­ja kényszeríteni a cégeket, amelyek puszta elővigyázatosságból törölnek majd olyan tartalmakat is, amelyek egyébként nem ütköznének tör­vénybe. „A kódex nem foglalkozik azzal, hogy a különböző nemzeti szabályozások különböző tartalma­kat tartanak jogellenesnek” — muta­tott rá Danny O'Brien, az Elektroni­kus Szabadság Alapítvány nemzet­közi igazgatója. Ráadásul ez más or­szágokat is követésre ösztönözhet. „Ez a megegyezés felkeltheti az ér­deklődését mindenkinek, aki bizo­nyos tartalmakat el akar távolítani az internetről” - hívta fel a figyelmet Daphne Keller, a Google volt ta­nácsadója, a Stanford Központ in­ternet és társadalom kapcsolatával foglalkozó főmunkatársa. A jelenlegi megegyezés részben hasonló aggályokat vet fel, mint az Európai Bíróság (EB) 2014-es dön­tése, amelynek értelmében az uniós állampolgárok kérvényezhetik a ró­luk szóló hivatkozások eltávolítását az olyan keresőmotorokról, mint a Google. A törvény életbe lépése óta a Google több mint 1,5 millió inter­netes címet vizsgált meg a „felej­téshez való jogukat” követelők kér­vényei nyomán — megvizsgálva, hogy melyik tartalmaz „mértékte­len” vagy „oda nem illő” informá­ciókat -, és az esetek 43 százaléká­ban el is távolította az érintett hi­vatkozást. „A bizottság valójában arra kéri ezeket a cégeket, hogy a hatóságok munkáját végezzék el - vélekedett Estelié Masse, egy internetes jogo­kat védő csoport munkatársa. A ma­gatartási kódex (ezzel) a nemzeti jog fölé helyezi a vállalatok szolgálta­tásainak szabályzatát.” Míg a kormányok csak hivatalos jogi kérvényt nyújthatnak be a cé­gekhez, ha el akarnak távolíttatni egy adott tartalmat, a közösségi média­felületeken bármely felhasználó számára elérhető a tartalmak felül­vizsgálatát kérő gomb. Az EB erőfeszítéseihez csatlako­zó cégek megpróbálták kisebbíteni a megegyezés jelentőségét, amely szerintük mindössze kiterjesztése annak a tevékenységkörnek, ame­lyet amúgy is folytatnak. Az Egyesült Államokkal ellentét­ben Európa több országában a gyűlöletbeszéd számos formája - például a neonáci propaganda - til­tottnak minősül. Éppen ezért a na­gyobb internetes vállalatok rendel­keznek az ország szerinti tartalomszűréshez szükséges tech­nikai arzenállal. MTI-HÍR Még több felhasználót próbál rávenni arra a Facebook, hogy le- töltsék a mobilos Messenger al­kalmazást. Hamarosan nem lehet majd üzenni telefonon a böngé- szős Facebookon keresztül, ahhoz muszáj lesz letölteni a különálló Messenger appot. Néhány felhasználó már látja is az üzenetet a felületen, miszerint a beszélgetéseit áthelyezték Mes­sengerbe, és hamarosan csak a Messenger appban nézheti meg őket. Az Endgadget szerint ez egye­lőre még csak az androidosokat érinti, de idő kérdése, hogy az iOS- es készülékekre is megérkezzen. Valószínűleg az olyan soványí- tott, wrapper verziókat is érinti majd a változás, mint a Metal vagy Mindent tud ITCAFÉ-HfR Az eddig elérhető kliensek nem nyújtottak teljes funkcionalitást, mostantól azonban jár a végponti titkosítás és az üzenetek törlésének joga, meg még sok minden más. A Viber elkészült a népszerű csevegőszoftver Windows 10-reírt változatával, ami végre mindent tud, amit az Android- és iOS- rendszerű mobileszközökről beje­lentkező felhasználók már ismer­hetnek. A Microsoft is segítette az alapoktól újraírni a kódot - említi büszkén a közlemény, amiből jól látszik, hogy a redmondiak is aktív szerepet vállalnak az univerzális alkalmazások létrehozásában. Windowsról eddig nem volt el­érhető sem a nyilvános csevegés, sem a végponti titkosítás, ahogy a Kapcsolatok alkalmazás is hiány­zott, ezeket az új változat már tar­talmazza. Megújult a dizájn is, il­letve, a mostantól minden tartalom elérhető/megvásárolható a matri­Facebook a Facebook Lite. A Facebook az­zal indokolta a lépést, hogy a leg­jobb szolgáltatást akarják nyújtani a felhasználóknak azzal, hogy a külön appba tereli őket. Hiszen ezért adták hozzá a videohívást, a gifeket, és a cég állítása szerint „körülbelül 20 százalékkal gyor­sabban töltődnek be appon belül az üzenetek, mint a webes Faceboo­kon”. Azonban azt figyelembe véve, mekkora üzletet jelent a csevegés, gyanítható, hogy más motivációk állnak a háttérben. Egyrészt ha a felhasználók a Messenger plat­formra költöznek, az nagyobb do­minanciát ad a cégnek a csevegők piacán. Indulása óta 200 millióról 900 millióra nőtt a szolgáltatás felhasználói bázisa. Nem utolsó­sorban a hirdetések és szolgálta- tásokmiatt is jobb a csevegőnek, ha ott üzennek a felhasználók. a Viber caboltból, az üzenetek pedig mindkét félnél történő törlésére is lehetőséget kapnak a legújabb Windowsból csevegők az asztali, a táblagépes és a mobilkészülékeik­ről egyaránt. A jelenleg 754 millió felhasz­nálóval rendelkező Viber egy hó­nappal ezelőtt vezette be az alap- értelmezésben már a klienseken kódolt beszélgetéseket, amivel csatlakozott a Signal és a Whats- App által is képviselt táborba, melyben a szolgáltatók alapból biztosítják ügyfeleiknek, hogy privát üzeneteiket más ne olvas­hassa el. A titkosítás fontosságával kap­csolatos általános vélekedést jó­részt az egykori NSA-alkalmazott, Edward Snowden szivárogtatásai alakították, az amerikai hírszerzés azóta is neheztel, mivel ahogy Ja­mes Clapper fogalmaz, hét évvel pörgette fel a kereskedelmi titko- sítóipart, ezzel nehezítve vagy esetenként akár el is lehetetlenítve munkájukat. Nem lehet majd a böngészős Facebookból üzenni egymásnak okostele­fonokon, a csevegéshez le kell tölteni a Messengert (Képarchívum) A mobiltelefont többre tartjuk, mint a barátságot ÖSSZEFOGLALÓ Egyre erősebben kötődünk érzelmileg telefonjainkhoz, egy friss felmérés szerint a munkatársaknál és osztálytársaknál is fontosabbak. Sok felhasználó még a barátainál is előrébb helyezi mobilját. A felhasználók mintegy harmada választaná az okostelefonját barátai helyett - derül ki a Kaspersky Láb kutatásából. A Würzburgi és a Not­tinghami Trent Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy mik az igazán fon­tos dolgok a felhasználók szerint. A tesztalanyokat arra kérték, hogy rangsorolják a különféle hétköznapi tárgyakat és személyeket. Ehhez egy sakkdiagramon kellett elhelyezniük azokat magukhoz viszonyítva. Míg a család, a barátok és a házi kedvencek közelebb kerültek a táb­lán a résztvevőhöz az okostelefonok­hoz képest, addig a munkatársakat és osztálytársakat leelőzték a digitális eszközök. A válaszadók 37 százalé­ka ugyanolyan fontosnak, vagy akár fontosabbnak is tartotta az okoste­Egyre intimebb a kapcsolatunk az okostelefonunkkal (Képarchívum) lefonját, mint a közeli barátait. Csaknem harmaduk (29 százalék) pedig a szüleihez képest is ugyan­olyan fontosnak, vagy fontosabbnak tartotta mobilját. A válaszadók 17 százaléka tartotta a legfontosabbnak az okostelefont, de csak 1 százalé­kuk vallotta minden másnál megha­tározóbbnak saját eszközét. Mindezek ellenére a személyes biztonságra még mindig nem figyel­nek eléggé a felhasználók. A részt­vevők 93 százaléka kérésre simán megosztotta PIN-kódját, ezzel pedig hozzáférést biztosított személyes és bizalmas adataihoz. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents