Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-08 / 133. szám, szerda
KELET- ES KOZEP-SZLOVAKIA 2016. június 8., szerda 15. oldal A legutolsó felújítás önerőből, Illetve támogatásokból valósult meg (Németi Róbert felvétele) FÓKUSZBAN A templom, ahol Rákóczi Ferencet keresztelték Borsi. Eredetileg Nagyboldogasszony temploma voít a borsi szakrális épület, ma pedig ez a falu református temploma. Az épület egy magaslaton áll a falu szélén, mindössze néhány kilométerre a szlovák-magyar határtól. A templomot a 13. században építették, majd a 16. század elején, illetve 1936-ban teljesen átalakították. Az épület középkori jegyeit ekkor eltüntették, mai formája teljesen más. A reformáció idején, 1552 előtt az épület a reformátusoké lett. 1865-ben a templom, majd 1905-ben a falu egy része teljesen leégett. Az eredeti harang- tornyot, mely szintén a tűz martalékává vált, egy kisebb toronnyal helyettesítették, belsejében pedig az eredeti harangot helyezték el. A borsi templomban keresztelték meg II. Rákóczi Ferencet. 2015-ben felújították, a tetőszerkezetet kicserélték. (nr) Egy kihalófélben lévő régi mesterség A kő színe hosszú évtizedekig változatlan és gyönyörű marad (A szerző felvétele) Ej szaka a múzeumban Kevesen foglalkoznak már kőfalrakással a Bodrogközben, pedig évekkel ezelőtt még sok mindent építettek kőből. A munkaigényes folya mát és az olcsóbb alapanyagok miatt az emberek új módszerekhez folyamodnak. A híres kisgéresi pincesor a Bodrogköz büszkesége. A falu szélén lévő borospincéket a közeli hegyből nyert palás andezitből építették az egykori mesterek. A módszert régen szinte minden kőműves ismerte, de ma már csak nagyon kevesen művelik. „A kőfalrakás nem egyszerű folyamat. Régen csak az nevezhette magát kőművesnek, aki stabil kőfalat tudott rakni. Ma már csak nagyon kevesen, a mi környékünkön pedig Csak egy-két szakember ismeri ezt az eljárást” — magyarázta lapunknak Géresi Pál, a szőlészek és borászok Polyhos társulásának elnöke. Hozzátette, a kőfalrakás azért van kihalóban, mert nagy hozzáértést igényel, és időigényes, de valószínűleg azért is, mert a környéken egyre nehezebben lehet hozzájutni az építéshez szükséges palás andezithez. Németi Viktor ágcsemyői hobbikőműves, hogy kipróbálja, hogyan kell ezt csinálni, nekilátott egy palás andezitből rakott sütőkemence építésének. „Ez már a második próbálkozásom. Pár évvel ezelőtt az egyik királyhelmeci étterem belsejét raktam ki kővel. Rengeteg idő és türelem kell ehhez a munkához, főleg akkor, ha az ember a kövek válogatását és pattintását is maga végzi” - magyarázta a kőműves. „Ez a módszer nemcsak a Bodrogközben, hanem a Kárpát-medence számos régiójában is honos, de már nagyon kevés helyen művelik. Ha valódi odafigyeléssel, az anyag iránti szeretettel, kellő szaktudással csináljuk, időtálló építményeket hozhatunk létre. A géresi borospincék sora a legjobb példa erre” - zárta Németi Viktor, aki a kemence kőből rakott boltívét, akárcsak a régi mesterek, habarcs nélkül készítette. Az alapanyagot egy régi, lebontott ház falából szerezte, majd lépésről lépésre egyenként méretre törte és pattintotta a köveket. A kemence mintegy másfél méter magas, alapja közel három hónapig épült, de még legalább két hónapba telik, mire készen lesz. (néro) NÉMETI RÓBERT Ötödször rendeztók meg a Múzeumok éjszakáját Kirélyhelmecen. rprjvzTHiT/rca Ötödik alkalommal kapcsolódott be a királyhelmeci Mailáth József Múzeum a Múzeumok éjszakája nevű rendezvénysorozatba. A nemrég felújított épületben sok újdonsággal várták a vendégeket. „A gyerekek és a felnőttek is megtalálták a számukra kedvező programot. Kiállítások, kosztümös tárlatvezetés, előadások, játszóházi programok, filmvetítések, zenei formációk váltották egymást” - mondta Zvolenský Gabriella, az intézmény igazgatója. A földszint keleti szárnyában a Mai- láthokról szóló állandó tárlat, valamint a Felső-Bodrogköz és az Ung-vidék értékeit bemutató interaktív kiállítás várta az érdeklődőket. Az épület fő szárnyában a térségre jellemző halászati hagyományokat és a folyók halfajait bemutató időszakos kiállítás nyílt. A galériában Galgóczy Tibor szarufaragó mester használati és dísztárgyaiban gyönyörködhettek a látogatók. A nagyteremben interaktív vetítés, a tetőtérben pedig múzeumpedagógiai foglalkozások színesítették a programot. „Itt kapott helyet a népi hangszerek, valamint Takács Pál vármakettjeinek kiállítása és a Polyhos Borászati Egyesület bemutatója. Több százan voltak kíváncsiak a kiállításokra és a programokra (Képarchívum)
