Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-08 / 133. szám, szerda

www.ujszo.com | 2016. június 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A kiszivárgott Kaliňák Éppen addigi karrierje csúcsán következett MARIÁN LEŠKO mikor e kommentár író­dott, az ellenzéki képvi­selők még javában gyűrték Robert Kaliňák belügyminisztert a parlamentben. Persze aligha gondolhatja bárki, hogy Szlovákiában csak úgy leválta­nak egy belügyminisztert, de egy biztos: Kaliňák már soha nem lesz az, ami volt. Mint ahogy Pavol Paškából sem lesz soha külügyminiszter, bár­hogy is szeretné, könyörögjön bár érte ötpercenként hason csúszva, úgy Kaliňák sem lesz már soha a Smer koronahercege. A legjobb esetben is hosszú és kimerítő harc vár rá, hogy ne végezze úgy, mint Paška. Ennyi. Ami figyelemre méltó, hogy karrier­jében a törés éppen akkor következett be, amikor a csúcson volt. Amikor Robert Fico úgy gondolta, hogy ezentúl mégis inkább államfő lenne, a Smer pedig új kormányfő keresé­sébe kezdett. Egyértelműen Kaliňák volt a legesélyesebb, de ez olyannyi­ra nem tetszett valakinek, hogy nagy élvezettel titkos információkat kez­dett a nyilvánosság elé teregetni. A nyilvánosság így szerzett tudomást egy gyanús ügynökségről, amely 130 millió eurós pályázatot nyert a bel­ügyminisztériumtól, vagy arról a ke­délyes beszélgetésről, amelyet Sta­nislav Jankovič és egy alvilági főnök folytatott. Nyilvánosságra került az is, hogy csúcsrendőrök komoly csú­szópénzeket kapnak, ezt Jozef Drag „beépített rendőrségi ügynök” árulta el, akit Kaliňák személyesen vett fel a rendőri testületbe, holott a lakásmaf­fia főnöke volt. Vélhetően a katonai elhárítás korrupciós ügyei is azért kerültek nyilvánosságra, mert a szolgálat több vezetője nagyon közel áll Kaliňákhoz. Dag Danis kommentátor mindeb­ből arra jutott 2014-ben, hogy „a Pa­vol Paška körüli csoport, amely mö­gött Juraj Široký nagyvállalkozó áll, akaija ellehetetleníteni Kaliňákot”. Bár a Smer koronahercegének akkor sikerült megőriznie pozícióit, valami elkezdődött, a hullámok elkezdtek átcsapni a feje fölött, és már nem tudja lerázni magáról az ügyeket az­zal a kaliňákos hanyag nemtörő­dömséggel, amely annyira a sajátja. Szóval már nem tudja azzal a határo­zott magabiztossággal védeni a véd- hetetlent. Ez a magabiztosság a múlté. Pavol Milan volt rendőrségi nyomozó részletekbe menően ismertette, ho­be a törés gyan működtetett Milan Chovanec számlagyárat a hamis áfa-visszai­génylések lebonyolítására, miközben a Smer három föembere biztosított neki védelmet és politikai hátteret. Kettő Kaliňák közvetlen környeze­téből. Politikai védelem nélkül nem ; ügyeskedhetett volna Ladislav Baš- temák vállalkozó sem a milliós la­kásvásárlásokkal . Az „adok-veszek, áfát visszaigénylek”-nek ezt a szem­beötlő módját nem tudták volna nem észrevenni az adóellenőrök és a nyo- : mozók csak ostoba alkalmatlanságuk miatt. Kaliňák kijelentése, hogy eb- i ben az ügyben a hatóságok „stan­dard” módon, az előírásoknak meg- ■ felelően jártak el, legalább olyan szédületes volt, mint arról szóló ki­nyilatkoztatása, hogy Baštemák állí­tólag készpénzben fizetett ki 12 mil­lió eurót a luxuslakásokért - mert- ; hogy semmilyen átutalásnak nyoma ; nincs. Azzal a hajmeresztő kijelen- ; téssel, hogy „négy éve ilyen világ volt, a készpénzé, ha ki kellett fizetni ; valamit”, a védhetetlent védte, de oly módon, hogy többet ártott saját ma­gának, mint amennyit a politikai el­lenfelei ártani tudtak volna neki. És amikor egy politikus eljut ebbe a stá­diumba, már komoly terhet, sőt ve- : szélyt jelent a főnöke számára is. A szerző a Trend hetilap kommentátora NEKEM NE AKARJA BEMAGYARÁZNI SENKI, HOGY\ NEM NORMÁLIS, HA MEGVESZEK VALAMIT 12 MILLIÓÉRT ÉS ÖT PERC. V MÚLVA ELADOM MÁSFÉLÉRT/ Kaliňák (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Magyar „egypártrendszer” Erdélyben Magyar szempontból jónak nevezhetők az eredmények, főleg az RMDSZ tudott erősí­teni - állítják erdélyi elemzők a romániai önkormányzati választásokat értékelve. Székely István Gergő politológus a székelyföldi alacsonyabb részvé­telt annak tudja be, hogy több helyen lefutott volt a verseny, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Ma­gyar Polgári Párt (MPP) nem állított ellenjelöltet az RMDSZ-szel szem­ben. Emellett az RMDSZ olyan he­lyeken is jól tudott mozgósítani, ahol nem a magyarok élnek többségben. Az EMNP a választás nagy veszte­se, csupán „súlytalan” tanácsosi tisztségekre futotta erejéből. Ezzel a választással közelebb került az er­délyi magyar politika ahhoz, hogy de facto visszaálljon az egypártrend­szer. Eddig is 85-15 százalék volt az RMDSZ és ellenzéke közötti támo­gatottsági arány, most a mérleg még jobban az RMDSZ javára billen. A magyar-magyar verseny csak a „he­lyi zárványokban” fog megmaradni, országos szinten a meccs lefutott. Kiss Tamás szociológus az év vé­gi parlamenti választásokra utalva rámutatott: az MPP már az önkor­mányzati voksolás előtt helyet kért az RMDSZ-listán, és az RMDSZ- nek is kifizetődő üzlet lesz, hiszen nem kerül számára sokba átadni né­hány helyet az MPP-nek a parla­mentijelöltlistán. Az EMNP szerin­te egy ilyen koalícióban nem fog részt venni, az RMDSZ sem hívná. Kiss Tamás szerint az is kérdéses, az EMNP-nek lesznek-e erőforrásai arra, hogy elinduljon a parlamenti voksoláson. (MTI) Szolgálati közlegény VERES ISTVÁN K edves nézőink, jövő hónaptól közszolgálatibbak vagyunk, ezért önök a jövő hónaptól nem 4,60-at, hanem 7 euró vala­mennyit fognak fizetni üzembentartási díj címén. Ezt a kö­zeljövőben valószínűleg bemondja a szlovák közszolgálati tévé és rádió. Vagy nem mondja be, de az üzembentartási díj vélhetően emelkedik. Most épp arról megy a koalíciós huzavona, hogy a Smer megemelné, mert egyébként is erről volt szó. Az SNS viszont olcsó sza­vazatokat akar szerezni, ezért megvétózná, de igazából csak az RTVS igazgatói posztja kellene neki. A Híd lányos zavarában arra az állás­pontra helyezkedett, hogy ha nő a közszolgálatiság, elfogadható az emelés, a Siefet meg nem kérdezi senki, mert két hét múlva úgy is az el­lenkezőjét mondaná, fő érdeme momentán egyébként is az, hogy még létezik. Ez a helyzet nem is kell, hogy különösebben érdekeljen minket, nyilatkozgassanak csak, tárgyalgassanak, egészségükre. A történet iz­galomfaktorát némileg az növeli, hogy még a politikai nyugalom élet­nagyságú szobra, Marek Maďarič kulturális miniszter is belengette tá­vozását arra az esetre, ha az SNS megvétózná az emelést. Ezzel azt a lát­szatot keltette, hogy itt komoly összezördülés van folyamatban. Közben valószínűleg csak a sajtó figyelmét akarják lekötni egy könnyen érthető témával. Tematizálják a közbeszédet, ahogy faluhelyen mondják. De vegyük ismét sorra a koncessziós díjakkal kapcsolatos tudnivaló­kat. Egy. Az ország lakói fizetik az adót, amelyből az állami szféra működik. Mivel az állami szféra része a közszolgálati média (RTVS), mi a búbánatért kell ezért még havonta külön fizetnünk? Miért nem finan­szírozzák az éves állami költségvetésből? Erre általában azt mondják: mert más országokban is így van. Csodálatos. A Radičová-kormány alatt egyébként az SaS javaslatára eltörölték a díjat, aztán a Smer visszaállí­totta. Köszönjük. Kettő: közszolgálatiság. Ez ugye olyan műsortartalmakat jelölne, amelyeket kereskedelmi adók nem fognak le­gyártani meg sugározni, mivel anyagilag nem jövedelmeznek. A köz szempontjából mégis fontosak. Ezért megcsinálja őket a közszolgálati tévé meg rádió. Most meg, hogy megemelik a díjakat, állítólag megnő a közszolgálatiság (és hát persze az is egy érv, hogy a díjak már jó néhány éve nem valorizálódtak, miközben infláció satöbbi). Szóval várhatóan megnő a közszolgálatiság. Fogadjuk nagy örömmel. Mert ha nem így teszünk, akkor is megnő. Vagy átveszi az SNS jelöltje, akit elküldenek egy tanulmányútra a magyar közmédiákat tömörítő MTVA-ba, és ott megtanulhatja, hogyan kell megemelni a közszolgálatiságot. Indíthat­nának például egy szlovák népzenei vetélkedőt a Fölszállott a páva min­tájára. Hore letí orol, ez lehetne a címe. Annak biztosan mindenki örülne, mert megmutatná, milyen tehetséges néptáncosok teremnek az ország­ban, öröm nézni, ahogy pörög a szoknyájuk, ezek az igazi értékek, ez kell nekünk, juhé. A posztszocialista országok közmédiái az utóbbi 25 évben sem tudtak leszakadni a kormányról, vagyis az éppen aktuális kormány mindig ügyel rá, hogy a közmédia, jól” viselkedjen. Ez persze nem jelenti azt, hogy ettől nem gyárthat vagy sugározhat jó műsorokat. Csak hát elég re­ménytelen vállalkozás, hogy 2016-ban egy állampárti reflexekkel működő, piacilag versenyképtelen intézményt a különadóinkból tarta­nak lélegeztetőgépen, és elválj ák, hogy jó képet is vágjunk hozzá, mivel állítólag megnő a közszolgálatiság. FIGYELŐ Leszbosz nem lesz Alcatraz! A görög Leszbosz sziget polgár- mestere tiltakozik Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter javaslata ellen, aki szerint a bevándorlókat a szigeten, egy táborban kellene el­helyezni - írta a Die Presse. Szpí- rosz Galinósz indulatosan arról beszélt, hogy a 85 ezer lakosú, több ezer éves kultúrával rendelkező sziget hadüzenetnek tekinti ezt, és nem hagyja, hogy Leszbosz Alcat­raz legyen - utalt az egykori ame­rikai börtönszigetre. Kurz azt mondta, a tengeren érkező illegális menekülteket vissza kell küldeni, vagy egy szigeten, például Lesz- boszon kialakított menekültszállá­son elhelyezni. Leszögezte: ha a migránst kimentik a tengerből, az még nem jelenti, hogy jegyet kap Európába. Kürzt a Vatikán is kri­tizálta. Antonio Maria Veglio bí­boros, az Elvándorlók és Úton Lé­vők Pápai Tanácsának elnöke em­berhez nem méltó eljárásról be­szélt. , JMit tesz egymillió beván­dorló Európa 550 millió lakosához képest?” - tette fel a kérdést. (MTI) EU-tagság: Törökország soha! Az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó Európai Néppárt (ÉPP) megosztott a török uniós csatlakozást illetően, egyes kép­viselői végérvényes nyilatkozat­ban szögeznék le, hogy Törökor­szág soha nem lehet tagja az EU- nak - írta a Politico brüsszeli hír­portál. Az ÉPP állásfoglalást ter­vez az uniós integráció, külpoliti­ka, migráció témájában. A terve­zet egyik változatának készítői határozottan kiállnak a török uniós csatlakozás ellen, kiemelve, hogy egy új tagállamnak földrajzilag teljes egészében Európában kell elhelyezkednie, így Törökország nem lehet tag. „Azoknak a tér­nyerése figyelhető meg, akik úgy vélik, hogy Törökországnak soha nem kellene belépnie” - mondta Alain Lamassoure, az ÉPP tagja a hírportálnak. A francia EP- képviselő ezt Recep Tayyip Er- dogan török elnök közelmúltbeli viselkedésének és a muszlim világ által az EU-ban okozott problé­mának tulajdonítja. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents