Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-08 / 133. szám, szerda
2 I KÖZÉLET 2016. június 8.1 www.ujszo.com Júliustól főszerepbe kerülünk az unióban Brüsszeli összeborulás: Robert Fico és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (SiTA-feivétei) DEMECS PÉTER Pozsony. Júliustól Szlovákia átveszi az Európai Unió soros elnöki posztját. Az országnak viharos időszakot kell átvészelnie az unió élén: elfogadásra várnak a szlovák kormány által elutasított kötelező menekültkvóták, fenyeget a brexit és annak következményei. Ha a britek Nagy-Britannia EU-ból való kilépését választanák, akkor Robert Fico kormányfő egyeztetne a brit kormányfővel a távozásról. „Kis ország vagyunk, nem rendelkezünk túl sok ásványi kinccsel, ezért gondolatainkat, ötleteinket kell értékesíteni” - hallható a Szlovákia uniós elnökségét népszerűsítő reklámfilmben, amelyből az is kiderül, hogy az ország Európa szívében fekszik, gyönyörű természeti környezetben, és eredeti folklórral rendelkezik. Nem véletlenül a pozitívumok felsorolásán keresztül közelíti meg a témát a kormány, a tagállamok ugyanis másképp látják Szlovákiát. Az országról az elmúlt hónapokban megjelent hírek jelentős része arról szólt, hogy a kormányfő szerint az iszlámnak nincs helye Szlovákiában és Európában. Nem csoda, hogy sokak szerint Pozsony uniós elnökségének két arca lesz. Egy hivatalos európai s egy Európának hátat fordító. Visszafogott politika „Brüsszelben érezni egyfajta bizonytalanságot, sőt aggályokat is, ha Szlovákia uniós elnökségéről esik szó. Főként azért, mert az ország a menekültpolitikát és kvótákat legélesebben bíráló tagállamok közé tartozik” - nyilatkozta a Reuters hír- ügynökségnek Eric Maurice, az EUobserver portál főszerkesztője. Az ország imázsán nem segített az sem, hogy Pozsony beperelte Brüsszelt a tavaly elfogadott, 150 ezer menekült elosztásáról szóló kötelező kvóták miatt. Azt, hogy ennek a pernek az időzítése nem volt a legszerencsésebb, a jelek szerint Robert Fico is érzi, aki alig egy hónappal az elnökség kezdete előtt sokkal visszafogottabban nyilatkozik a témáról. „Biztosítottam az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökét, mindent megteszek annak érdekében, hogy ne zaklassuk Európát hazai belpolitikai viszályokkal” - mondta Fico a szlovák kormány brüsszeli egyeztetései után. A mérsékeltebb kijelentésekre és politikára állítólag Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kérte Ficót négyszemközti találkozásukkor. Ennek egyik oka, hogy épp a szlovák elnökség alatt kellene végleg jóváhagyni a menekültek elosztására szolgáló állandó mechanizmust. Ez abban a pillanatban indulna be, amint a frontvonalon levő országok, mint Olaszország vagy Görögország nem győznének kezelni egy újabb menekülthullámot. „A szlovák kormány eddig Szlovákia kormányaként fogalmazta meg véleményét, ám Robert Fico kormányfő most az Európai Unió elnökségéért, az unió politikájáért lesz felelős” - emlékeztette Juncker Ficót múlt heti közös sajtótájékoztatójukon. Szlovákia olyan időben vezeti majd az Európai Uniót, amikor a menekültválság miatt jelentős nézeteltérések alakultak ki a nyugati és a keleti tagállamok között, amikor a vita már hónapok óta arról szól, mi is az a szolidaritás. Fico legutóbbi brüsszeli látogatása során egyértelműen tartózkodott a provokatív kijelentésektől, nem bírálta a kvótákat, az ország Brüsszel-ellenes perét sem említette meg. Épp ellenkezőleg, garantálta, hogy támogatni fogja az EU és Törökország megállapodását, a schen- geni övezet megtartását. „Elképzelhetőnek tartom, hogy Szlovákia az uniós elnökség során megpróbál egy kis időt nyerni. Nem akar majd azonnal tárgyalóasztalhoz ülni s konkrétan a menekültkvótákról tárgyalni. Másrészt az Európai Bizottság vagy egyes tagállamok, mint Németország, jelentős nyomást gyakorolhatnak majd. Pozsonyra, így aztán nehéz lehet konfliktusoktól és feszültségtől mentes üléseket szervezni az Európai Tanácsban. Szlovákia az unió élén kénytelen lesz ezen a téren is sok dologra rábólintani, függetlenül attól, mit gondol, véleményével ugyanis kisebbségben van” - mondta Maurice. Az elemző meggyőződése, hogy a szlovák kormány az uniós elnökség alatt nem érvényesítheti saját politikáját, mivel egy közös uniós politikát kell képviselnie. Fico kabinetje ebből a szempontból nagyon nehéz helyzetben lesz, amit a szlovák kormányfő is elismert, amikor legutóbbi brüsszeli látogatása során kijelentette: kompromisszumokra törekvő elnökséget akar. Miroslav Lajčák külügyminiszter szerint hiba lenne, ha az elnökség során olyan kérdésekre fektetnék a hangsúlyt, amelyekben ellentétes véleményen vannak az Európai Unióval. „Arra kell koncentrálni, amiben meg tudunk egyezni” - mondta Brüsszelben Lajčák. Fenyegető brexit Pozsonynak viszont egy ettől sokkal komolyabb krízishelyzetre is fel kell készülnie: Nagy-Britannia EU- ból való kilépésére. Ha bekövetkezne a brexit, akkor épp a szlovák kormány vezetése alatt születnének sorsdöntő elhatározások a félmilliárd fos unió jövőjéről, bár tény, hogy két évig is eltartana, míg a britek reálisan is bezárnák az ajtót maguk mögött. „Mi természetesen azt szeretnénk, ha a britek az unióban maradnának. Legyünk realisták, pragmatikus politikusoknak a B tervre is fel kell készülniük, ám én optimista vagyok. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem lépnek ki, de bízom benne, hogy a nap végén Nagy-Britannia állampolgárai az uniós tagság mellett döntenek” - mondta Fico. A brit népszavazás nyomja rá a bélyegét Szlovákia uniós elnökségének programjára is, amelyet a legutolsó pillanatban, június 30-án akarnak elfogadni. A június 23-ra tervezett brit népszavazás miatt az uniós csúcs időpontját is kitolták, s csak június 28-29. között tartják meg. Elnökségi kérdezz-felelek ► Van esély arra, hogy Szlovákia saját politikáját is érvényesítse az uniós elnökség során? ► Nagyon minimális. Atémaköröket az egyes országok öröklik az előző vezetéstől - Szlovákia esetében Hollandiától s fél év utá n tóvá b bítj á k a következő tagállamnak.Atémakörök többsége adott, hónapokkal, évekkel ezelőtt meghatározott, ezentúl már csak az aktuális eseményekre kell reagálni, a saját érdekek érvényesítésére kicsi az esély, különösen olyan kis tagállam esetében, mint Szlovákia. ► Milyen szerepe lesz Robert Ficónak az Európai Tanács élén, ha a testület elnöke Donald Tusk? ► Mivel a tagállamok csak fél évre veszik át az elnökséget, Fico szerepe szimbolikus, a kontinuitás, a tanács politikájának folytatása annak elnökének, Donald Tusknak a feladatköre. Tuskés Fico fél évig mintha egy tisztségben lennének, de Fico mégis csak másodrangú lesz, bár minden kulcsfontosságú döntésnél jelen lesz. Kaliňák: Ez csak Matovič bosszúja Daniel Lipšic és Bašternák, a „mi emberünk" (SiTA-feivétei) LAJOS P. JÁNOS Robert Kaliňák szerint a leváltására tett ellenzéki kísérlet mögött Igor Matovič (OĽaNO-Nova) gyűlölködése és üldözési mániája áll. Daniel Lipöic (OLaNO-NOVA) viszont bizonyítottnak látja, hogy az áfacsalással gyanúsított Ladislav Baiternáknak komoly rendőri kapcsolatai vannak. Pozsony. Az ellenzék tegnap kísérletet tett Robert Kaliňák belügyminiszterleváltására. Az ok: úgy vélik, hogy Ladislav Bašternák vállalkozó jogellenesen igényelt vissza mintegy kétmillió euró áfát, és az ügyben indított nyomozást a rendőrség Robert Kaliňák nyomására állította le. Az ügy még 2012-ben történt, akkor a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) valóban lezárta a nyomozást bűncselekmény hiányában, de azóta az ügyészség újravizsgálja az ügyet. A miniszter érintettségét Daniel Lipšic egy 2012-ben született rendőrségi feljegyzéssel igyekezett igazolni. Kaliňák szerint viszont a feljegyzés hitelessége megkérdőjelezhető, és úgy véli, hogy a leváltására tett kísérlet Igor Matovič személyes bosszúja. „Az ülés célja, hogy Igor Matovič elintézze személyes ügyét velem, és besározza a kormányt - jelentette ki Kaliňák. - Ez Igor Matovič színtiszta bosszúja.” A tárcavezető elismerte, hogy az adócsalás gyanúja valóban fennáll, de szerinte az ügyben rendes vizsgálat folyik. Erre hivatkoznak a Smer koalíciós partnerei is, akik meg akarják várni az ügyben folyó vizsgálatok eredményét, ezért nem tartják indokoltnak Kaliňák menesztését. „Ő a mi emberünk" Egy 2012-es közlekedési szabálysértéssel, illetve az azt követően, a rendőrök által készített hivatali feljegyzéssel akarta bizonyítani Daniel Lipšic (OLaNO-NOVA), hogy Ladislav Bašternáknakjó rendőrségi kapcsolatai vannak. A vállalkozó Bu- gatti Veyron típusú személyautójával folytonos vonalon előzött, és nem volt bekapcsolva a biztonsági öve. Az őt igazoltató rendőrökkel arrogánsán viselkedett, például nem tett eleget felszólításuknak, hogy kapcsolja ki a motort. 150 eurós bírságot szabtak ki rá, de állítása szerint nem volt nála pénz. Bašternák idegesen viselkedett, valakinek telefonált is. Nem sokkal később megszólalt az egyik járőr telefonja. Az egyik pozsonyi körzeti rendőrkapitány-helyettes, Filip Saglena arra próbálta rávenni a járőrt, hogy engedje el Bašternákot, mert „ő a mi emberünk". A körzeti rendőrkapitány, Juraj Paciga viszont arra utasította a rendőröket, hogy a törvényeknek megfelelően járjanak el. A járőrök a törvény szerint eljárva be akarták vonni Bašternák jogosítványát, mert nem akarta helyszínen fizetni. A vállalkozó azonban ekkor már „talált" készpénzt magánál, és kifizette a bírságot. A rendőröket a körzeti kapitány helyettese, Filip Saglena hívatta magához, aki kiabált velük, mert a szabálysértési eljárás miattál- landóan csörgött a telefonja, telefonált neki Jozef Olekszy is, aki jelenleg az Országos Rendőr-főkapitányság rendészeti osztályát vezeti. Saglena már nem dolgozik a rendőrség kötelékében.
