Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-06 / 131. szám, hétfő

KÜLFÖLD Tízezrek emlékeztek meg szombat este Hongkongban arról, hogy Pekingben 27 éwel ezelőtt ezen a napon kezdődött meg a demokratikus változásokat követelő, Tienanmen téri tüntetés véres felszámolása. Kínai területen csak a kü­lönleges közigazgatási övezetnek számító Hongkongban tartottak megemlékezést. Pekingben, a Tienanmen téren eközben szigorították az egyébként is szigorú biztonsági intézkedéseket - a demokratikus változást követelő tiltako­zásokról, szétverésükről beszélni sem szabad, minden nyilvános és magánjellegű megemlékezés tilos. A pekingi kom­munista vezetés utasítására a kínai hadsereg 1989. június 4-én hajnalban látott neki, hogy kiürítse a Tienanmen te­ret, amelyet hét héttel korábban foglalták el a demokratikus változásokat követelő tiltakozók. A becslések néhány száz és háromezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát. (TASR/AP-feivétei) Ostrom alatt az Iszlám Állam három központja Tiltakozó menet Varsó. Ismét tízezrek tilta­koztak szombaton Varsóban a ta­valy hivatalba lépett lengyel kor­mány intézkedései ellen. A tilta­kozó menet élén az ország két ko­rábbi elnöke, Aleksander Kwas­niewski és Bronislaw Komo- rowski vonult. A tiltakozó menetet megint a KOD, a Demokráciavédelmi Bi­zottság elnevezésű civil tömörü­lés szervezte. A tiltakozás célja az volt, hogy emlékeztesse Len­gyelországot és a lengyeleket kö­tődésükre a demokráciához, me­lyet 1989-ben ezen a napon nyer­tek el az első, részben szabad vá­lasztásokon. 1989-ben ezen a napon tartot­ták az első olyan választást a szo­cialista Lengyelországban, me­lyen az alsóház, a szejm képvi­selőinek egy részét, a visszaállí­tott szenátus képviselőinek pedig egészét több párt jelöltjei közül, szabadon választották meg. A választáson elsöprő győzelmet aratott a Szolidaritás, és ezáltal a keleti blokk országai közül Len­gyelország volt az első, ahol sza­badon választott képviselők köz­hatalmat gyakorolhattak. „Mindannyian a szabadságért”- ez volt a mottója a szombati fel­vonulásnak, melynek során a tö­meg többször azt skandálta: Sza­badság! Egyenlőség! Demokrá­cia! Sokan nemcsak Lengyelor­szág, hanem az Európai Unió zászlaját is lobogtatták. A KOD egyik alapítója, Kry- sztof Lozinski szerint Jaroslaw Kaczynski, a kormánypárt veze­tője nem számított arra, hogy az emberek kiállnak a szabadság ügyéért. Közben szintén szombaton Ja­roslaw Kaczynski, a jobboldali kormánypárt, a Jog és Igazságos­ság (PiS) vezetője a párt aktivis­tái előtt arról beszélt, hogy Len­gyelországnak joga van ahhoz, hogy megváltozzon, s olyan or­szágot építsen, amely jobban kedvez a lengyelek túlnyomó többségének. Kaczysnki arról beszélt, hogy különbség van jog­állam és demokratikus jogállam között, és a „dokumentumokban, főleg az uniósokban” az utóbbira nincs utalás. Kaczynski hangsú­lyozta, hogy „életünk szabályo­zása” a parlament és a „nemzet által választott elnök” feladata, ez a két intézmény hivatott tör­vényeket alkotni a társadalmi és közélet szabályozására. (MTI) www.ujszo.com | 2016. június 6. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ammán. Behatolta szíriai kormányhadsereg szombaton az Iszlám Állam (IÁ) legfőbb szíriai központjának számító Rákká tartomány területére - jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH). A kiterjedt szíriai aktivistaháló­zattal bíró OSDH szerint az orosz lé­gierő támogatásával a szíriai kor­mányerőknek sikerült behatolniuk Rakkába, ahonnan 2014 augusztusá­ban szorították ki őket az iszlamisták. A hadsereg csapatmozgásait az orosz gépek IA-célpontok elleni heves bombázása előzte meg a szomszédos Hama tartomány keleti részén. A hadsereg pozíciójától keletre eső Rákká város gyakorlatilag az IÁ szíriai fellegvára, amelynek az iraki „testvérvárosa” Moszul. A két vá­rost tartják a szervezet központjai­nak, elfoglalásuk elengedhetetlen az IÁ fölötti győzelemhez. A szíriai hadsereg mellett az Egyesült Államok vezette nemzet­közi koalíció támogatásával bíró Szíriai Demokratikus Erők (FDS) nevű kurd-arab fegyveres ernyő- szervezet van jelen Rakkában. Az FDS május végén indított offenzívát a Rákká várostól északi irányban el­terülő területek felszabadítására. Az iraki hadsereg eközben a Bag­dadtól mintegy 50 kilométerre nyu­gatra fekvő Fallúdzsa városát ostro­molja az IÁ iraki fellegvára, Moszul elleni kampány részeként, így el­mondható, hogy a dzsihadisták köz­ponti területeit három irányból kö­zelítik a szervezet legyőzését célzó haderők. Közben orosz források szerint részben török katonákból álló fegy­veres alakulatok jelentek meg Szí­riában, Aleppó városától északra. A szíriai tűzszünetet felügyelő orosz központ civilek beszámolói alapján állítja azt, hogy török katonák har­colnak a város közelében. A testület emellett arról számolt be, hogy Aleppótól délnyugatra több mint ezer fegyveres indított táma­dást a damaszkuszi kormányerők ál­lásai ellen. A tűzszünetet ellenőrző csoport azt is tudatta, hogy Aleppó északi részén több mint kétezer fegyveres gyülekezik, akik különféle terror- csoportokhoz és „az ún. mérsékelt ellenzékhez” tartoznak. I 7 RÖVIDEN Nem a garantált alapjövedelemre Zürich/Bem. A szavazóhelyi­ségek bezárása után közzétett felmérések szerint a svájci vá­lasztópolgárok túlnyomó több­sége elutasította azt a javaslatot, hogy az ország minden állam­polgárának járjon alanyijogon havi 2500 frank. A svájciak több kérdésről szavazhattak vasárnap. Igent mondott a többség a mene­dékkérelmek elbírálásának fel- gyorsítására, és arra is, hogy a meddő vagy örökletes genetikai betegséget hordozó párok eseté­ben, mesterséges megterméke­nyítésnél beültetés előtt genetikai szűrésnek lehessen alávetni a magzatot. Elutasították azt, hogy az állami cégeket alakítsák át non-profit vállalatokká. (MTI) Önkormányzati választások Bukarest. Romániában tegnap az egyfordulós önkormányzati választásokon a szavazópolgárok eldönthették, kire bízzák az or­szág csaknem 3200 településé­nek és 41 megyéjének a vezeté­sét. A 45 ezer önkormányzati tisztségre 108 párt, kisebbségi szervezet és pártszövetség több mint negyedmillió jelöltet állí­tott. Több mint 50 településen az RMDSZ polgármesterjelöltje biztos győztesnek számított, mert egyedül szerepelt a szavazóla­pon. (MTI) Csehekre lőttek Franciaországban Lyon. Ismeretlenek kétszer is rá­lőttek egy cseh turistákat szállító buszra egy dél-franciaországi autópályán péntek éjjel - derül ki a helyi ügyészség tegnapi tájé­koztatásából. A buszon 75-en utaztak, köztük egy iskoláscso­port is. Üvegszilánkok hat em­bert sebesítettek meg, egyikük súlyos szemsérülést szenvedett. A busz spanyolországi kirándu­lásukról vitte hazafelé a cseh tu­ristákat, amikor péntek éjjel, fél 11 tájban Lyontól kb. 130 km- re, az A7-es autópályán rálőttek. Alex Perrin valence-i ügyész úgy vélte: magányos támadó lőtt, és feltehetően valamilyen vadászpuskát használhatott. Egyelőre nincs gyanúsított. (MTI) Megemlékezések a nemzeti összetartozás napján MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Magyarország számos pontján és a határon túl is tartottak megemló- kezósoket szombaton a nemzeti összetartozás napja alkalmából. A fővárosban a Kossuth Lajos té­ren katonai tiszteletadás mellett Áder János köztársasági elnök jelenlétében vonták fel Magyarország nemzeti lo­bogóját a trianoni békeszerződés alá­írásához kötődő nemzeti összetarto­zás napján. Az ünnepi ceremónián je­len voltak kormányzati, állami és ci­vil szervezetek képviselői is. Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős he­lyettes államtitkár a Magyarság Há­zában rendezett központi ünnepsé­gen azt mondta: 1920. június 4. egy égbekiáltó igazságtalanság jelképe, az ezeréves, Kárpátok gyűrűzte ma­gyar állam feldarabolásának dátuma, a magyar nemzet rendkívüli meghur- colásának kezdete. Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta, Trianon egy próbatétel, amit ki kell állnia a magyaroknak, ha ez si­kerül, akkor jobbak és egységeseb­bek lesznek, és ismét lesz ezer évük. A párt vezetője a Hősök terére szervezett trianoni megemlékezésen kifejtette, Trianon traumáját és örök­ségét évről-évre át kell adni a felnö­vekvő generációnak. „Fel kell tépni a sebeket“ azért, hogy a fiatalok is tisz­tában legyenek azzal, magyarként bi­zonyos kötelezettségeik vannak, ami nem kizárólag az emlékezésből és a fájdalom „bekiabálásából” áll - mondta Hajdú Mária, az LMP emlékezet­politikai szakszóvivője és Falus Nor­bert nemzetpolitikai szakszóvivője közleményben hangsúlyozta, fontos emlékezni rá, hogy mindannyiunk közös felelőssége tanulni a múlt hi­báiból, és közös feladata olyan nem­zetpolitikai stratégiát megvalósítani, ami a mai helyzetben a lehető legna­gyobb támogatást jelenti a külhoni magyar közösségeknek, miközben tiszteletben tartja azok önrendelke­zésijogát. Az LMP szerint a nemzet­politika elsődleges feladata, hogy az egyes nemzetrészek önálló kezde­ményezéseit, saját stratégiáját támo­gassa és segítse. Olyan nemzetstra­tégiára van szükség, mely a Kárpát­medencét egy természeti egységként kezeli, és a felmerülő problémákra ezen szemlélet mentén ad fenntart­ható megoldási javaslatokat. Erdélyben elsősorban templo­mokban szervezett rendezvényeken tettek hitet a nemzeti összetartozásról a trianoni döntés évfordulóján. Az idei összetartozás napjára rányomta a bélyeget az a tény, hogy tegnap ön- kormányzati választásokat tartottak Romániában, és szombaton a törvény értelmében kampánycsendet kellett tartani. Ellopták II. János Pál pápa ereklyéjét Köln. Ismeretlen tettesek el­lopták a 2005-ben meghalt II. Já­nos Pál pápa ereklyéjét a kölni dómból - tudatta a kölni érsek­ség. Az egyház tájékoztatása sze­rint a tettes vagy tettesek betörték a falra erősített ereklyetartó üve­gét, és így jutottak hozzá a két éve szentté avatott néhai egyházfő vérét tartalmazó szövetdarabhoz. Gerd Bachner prépost elmondta: az anyagi kár nem jelentős, az eszmei annál inkább. „Számomra ez nem pusztán szentségtörés. Ezzel halála után is meggyalázták ezt a nagy embert, és mindenkit, aki felkereste az emlékét ebben a dómban” - fo­galmazott Bachner. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents