Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-04 / 130. szám, szombat
SZALON Újrafelfedezett örökség 21. oldal 35 000 L OT-HrNro'3-Lnvor^ooo^Oi-Hrsirn^Lnv£>Noocr*Oi-irMro,tf-Lnvorvcoa'* NNNNNNNNNN(X)(X)03(XI03O3(X)CO00COCnOlCTlO^Cna'OlíJiO^Oí cr>cncncncr>cr><T\cr>cr>cn<T>cr>cr>cr«cr>cr>cr>cr>cr<o^cricr>cr>cr<cr>cT>cr>cr>cncr> Megjegyzés: Az adott időszak legmagasabb és legalacsonyabb születésszámai külön kiemelve. scoaiOHfMm^m o C__> C_> l_> O O O 1-H T—I T—I t-H -I—4 T—( oooooooooooooooo r'J(N(NfN(NnJlNNNfNfMfM(N(MN(N • Forrás: Český štatistický úrad, KSH, Výskumné demografické centrum. Csehország jobban teljesít 1980-ban Magyarországnak még csaknem 400 ezerrel több lakosa volt, mint Csehor- szágnak, mára fordított a helyzet: Csehor- szágnak van csaknem 600 ezerrel több lakosa. 2040 után a különbség már másfél millió fölé nőhet, ami nem meglepő például annak tükrében, hogy az elmúlt években cseh földön rendre 15-20 ezer gyerekkel több születik, mint Magyarországon. Pedig az ottani vezetés nincs annyira ráfixálva a „három szoba, három gyerek, négy kerék” témára. Egyre kevésbé hasonló nagyságrend Míg gazdaságilag Csehország hagyományosan többnyire jóval fejlettebb volt, és az elmúlt években is alaposan elhúzott Magyarország mellett, népesedési szempontból hosszú évekig alig volt különbség. A cseh nemzeti össztermék (GDP) tavaly másfélszerese volt a magyarnak, piaci árfolyamon számolva az Eurostat szerint 164 milliárd euró - szemben a magyarországi 109 milliárddal. Ehhez képest a lakosság száma sokkal közelebb állt egymáshoz az elmúlt évtizedekben. A legközelebb 1997-ben, amikor mindkét ország csaknem pontosan azonos, 10 millió 300 ezer körüli lélekszámú volt. Csakhogy a demográfiai különbségek egyre nőnek. Magyarországon a népességszám 1981 óta folyamatosan, megszakítás nélkül apad, igaz, változó ütemben. Eközben Csehországban egy átmeneti, 1994 és 2002 közötti időszak kivételével nőtt a lakosság. A demográfiai előrejelzések azt mutatják, hogy a mérsékelt tempójú növekedés folytatódni fog, és az össznépesség 2050-re meghaladja all millió főt, miközben Magyarországon tovább tan majd az apadás, a lakosság száma a mostanihoz képest további félmillióval csökken és 9,4 millió alá esik (lásd a mellékelt táblázatot). A születésszám csak az egyik tényező Az eltérő népesedési fejlődés több tényező együttes hatásának a következménye. Csehországban hosszabb az ádagéletkor, a születéskor várható élettartam 2014-ben a nőknél 81,1, a férfiaknál 75 év volt (szemben a magyarországi 78,7 és 71,7 évvel). Mivel alacsonyabb a halálozások száma és aránya, miközben a születéseké magasabb, így a természetes szaporulat az utóbbi évtizedben többnyire pozitív előjelű volt. Ehhez járul még a kedvezőbb, pozitív migrációs szaldó: kevesebben vándorolnak ki és jóval többen vándorolnak be, mint Magyarországon. A posztszocialista (új) uniós tagállamok közül Csehország az egyeden, amely jelentősebb bevándorló népességgel és viszonylag sok külföldi munkavállalóval jellemezhető. 2015-ben a valamilyen tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok száma 465 ezer fő volt (az összlakosság 4,4 százaléka). A külföldi munkavállalókról csak régebbi adatok vannak: 2011-ben 218 ezer külföldi alkalmazott volt bejelentve a munkaügyi hivatalokban, további 93 ezer fő rendelkezett érvényes egyéni vállalkozói engedéllyel. Ez a mintegy 311 ezer ember az összes foglalkoztatott 6,3 százaléka. Csak összehasonlításképpen: Szlovákiában 2015-ben alig 85 ezer külföldi élt tartózkodási engedéllyel (az összlakosság mindössze 1,56 százaléka) és a bejelentett külföldi foglalkoztatottak száma csak 25,5 ezer volt (alig több mint 1 százalékos arány). Magyarországon 146 ezer külföldit tartottak nyilván (1,5%), a külföldi munkavállalók számáról meg csak becslések vannak. Legalábbis a hivatalos adatokat közlő Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat csak a legfontosabb adatról nem tájékoztat a világhálón, t.i. arról, hogy mekkora az ún. érvényes bejelentések száma. Az ilyen bejelentéssel és munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma 60 ezer körül mozoghat, s ha hozzá számítjuk a munkaerő-kölcsönzést és az egyéni vállalkozókat is, az összlétszám aligha haladja meg a 100 ezret. Ez mindenesetre éles ellentétben áll az Orbán-kormány által folytatott migránsellenes propagandakampány olyan szlogenjeivel, műit: „ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”. A valóság az, hogy az utóbbi pár évben - enyhe túlzással - a kutya sem akart Magyarországra menni, az országban dolgozó külföldiek száma elenyésző, és a válság előtti időszakhoz képest jelentősen csökkent. Magyarország csak a retorikában teljesít jobban 2012-ben Magyarországon 90 300 gyermek jött világra, 2251-gyei több, mint egy évvel korábban. Orbán Viktor a 2013. február 22-én elhangzott országértékelő beszéde elején ezekből a javuló születési statisztikákból kiindulva azt mondta, hogy a kisbabáknak „kedvük támadt megszületni, mintha ők már tudnának valamit. Tudják, megállíthatatlanul jön a tavasz, a szűkmarkú jelen után felívelőt, derűsebbet, netán boldogabbat tartalmaz a jövő. Lehet, hogy 2013 valóban az emelkedés éve lesz, ahogy elterveztük.” Nos, ehelyett 2013-ban több mint 1500-al kevesebb gyerek született... A születésszám 2010 óta 88 és 92 ezer között ingadozik, az Orbán-kormányok hat év óta vannak hatalmon, de ezen nem tudtak változtatni. A „Magyarország jobban teljesít” szlogen ezen a területen is legfeljebb a politikai vezetők beszédjeiben meg ábrándjaiban létezik. Csehország jó összehasonlítási alap lehet, hisz a születések száma hosszú éveken keresztül nagyon együtt mozgott (lásd a grafikont). A csúcsot egyaránt 1974-76 között érte el a két ország, a legmagasabb születésszám csaknem teljesen azonos volt, mintegy 194 ezer fő. Szlovákiában pár évvel 2016. június 4., szombat, 10. évfolyam, 23. szám magasabb termékenysége emelhet valamit az ádagon, azt is ki kell ábrándítani: a Csehországban élő és dolgozó külföldiek között a legnagyobb csoportokat a szlovákok, az ukránok, a lengyelek és a vietnamiak alkotják, egyik közösségre sem jellemző az ádagot jelentősen meghaladó termékenység. Azzal is alaposan mellé lehet lőni, ha az állami szociális támogatások és szolgáltatások szintjével magyarázzák a magasabb születésszámot. Gyakori téveszme, hogy épp ez, vagyis a kommunista csehszlovák és magyar vezetés által hozott családtámogatási és jóléti intézkedések okozták a hetvenes évek baby boomját. Ezzel „csak” az a gond, hogy ez a rendszer a nyolcvanas években szinte semmit sem változott, miközben a születésszám jókorát esett. Valójában a hetvenes évek baby boomja főleg a második világháború utáni baby boom egyenes következménye volt: a hetvenes években léptek tömegesen szülőképes korba az 1950-es években született népes nemzedék tagjai. (Magyarországon gyakran nevezik őket Ratkó- gyerekeknek, a gyerekeiket meg Ratkó-unokáknak; a volt Cseh- szlovákiában Husák-gyerekekként emlegetik a hetvenes években született népes generációt.) Az elmúlt évtized cseh és szlovák mini baby boomja ennek a folytatása, csak fáziskéséssel jelentkezett, mert a nők többsége már nem húszas, hanem harmincas éveiben vállal gyereket. A gyerekvállalásnak persze vannak biológiai határai, ez lehet az egyik oka annak, hogy a baby boom olyan kicsire sikerült: a nők kifutnak az időből, a második vagy harmadik betervezett gyerek már nem jön össze, esedeg az első sem. Gakhogy Magyarországon nyoma sincs mini baby boomnak, és félő, hogy a Ratkó-unokák korosztálya úgy fűt ki a szülőképes korból, hogy átlagosan csak alig több mint egy gyermeke lesz. Ügy tűnik, hogy az olyan intézkedések, mint az egyszeri születési támogatások, a babakötvények, a fiatalok lakás- támogatása vagy akár a nagyarányú adókedvezmények önmagukban nem képesek nagyobb gyerekvállalásra ösztönözni a családokat. Ami döntő lehet, az az általánosan magasabb életszínvonal, és főleg a perspektíva, hogy a jólét, a biztos megélhetés megmarad, azaz nem vállalok olyan nagy kockázatot egy (újabb) gyerekkel ebben az országban. Ez az, ami Csehországban megvan, Magyarországon meg nincs. A bizonytalanság, a jövőbe vetett hit hiánya a fiatalok nagyarányú elvándorlásával (és a gyakorlatilag zéró bevándorlással) párosulva oda vezet, hogy a még oly bőkezű egyszeri kormányzati intézkedések sem tudják megfordítani a tendenciát: a termékenység tartósan alacsony szinten ragad be, a további demográfiai leépülés alighanem kódolva van. Gál Zsolt később, 1976-79 között volt a csúcs, amikor évente mintegy 100 ezer gyerek született. A hetvenes évek közepe után (Szlovákiában 1980-tól) a születésszám meredeken csökkent, nagyjából azonos tempóban, bár eleinte Csehországban, később (1994 és 2003 között) Magyarországon született valamivel töhb gyerek. 2006 óta azonban nagyon eltávolodtak egymástól a számok: a cseheknél egy mini baby boom figyelhető meg, az élve születések száma 105 és 118 ezer között mozog, míg Magyarországon ennek nyoma sincs, évente mintegy 17-22 ezerrel kevesebb gyerek születik. Szlovákia - némi fáziskéséssel — a cseh tendenciákat másolja. Az okokat keresve A lehetséges okok között egy sor „kézenfekvőnek” tűnő tényezőt ki lehet zárni. Először is a gazdasági fejlettség és a termékenység közötti fordított arányosságot (minél nagyobb a jólét, annál kevesebb gyerek születik és fordítva), ami többnyire jól működik, de úgy látszik, csak egy bizonyos fejlettségi szintig. Igaz lehet ez a vallásosságra is, ami általában magasabb termékenységgel jár együtt, csakhogy ebben az esetben megint fordítva van: Csehország hagyományosan a térség legszekulárisabb országa. Elvileg a roma lakosság nagyobb termékenysége az ádagot is felfelé viszi, csakhogy a romák aránya épp Csehországban a legalacsonyabb, a magyar és szlovák szintnek (az összlakosság 6-9 százaléka) alig fele. És aki azt gondolná, hogy a nagyobb arányban jelen levő bevándorlók AZ ÖSSZLAKOSSÁG ALAKULÁSA 1980 1990 2000 2010 2015 2020 2030 2040 2050 Csehország 10 315 669 10 362 102 10 278 098 10 462 088 10 538 275 10 644 858 10 778 136 10 905 139 11 072 795 Magyarország 10 709 463 10 374 823 10 221 644 10 014 324 9 855 571 9 799 790 9 679 364 9 520 475 9 350 126 Szlovákia 4 963 301 5 287 663 5 398 657 5 390 410 5 421 349 5 414 527 5 314 025 5 111 991 4 869 970 Forrás: Eurostat (a 2020 és 2050 közötti adatok becslések)
