Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-31 / 126. szám, kedd
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2016. MÁJUS 31. PREMIER LEAGUE 11 Dele Alii és a Tottenham hiába futott parádés szezont, végül nem tudták megelőzni az Arsenalt sem Az Arsenalban megsérül Cazorla A szezon elején ugyan némiképp beragadt a startnál az Arsenal, de mivel november elejére nagyjából nyilvánvalóvá vált, hogy egyik hagyományos angliai nagycsapat - Chelsea, Manchester United, Manchester City, Liverpool - sem lesz képes felnőni az évad elején velük szemben támasztott elvárásokhoz, úgy tűnt, Arséne Wenger csapata hosszú idő után végre újra komoly eséllyel pályázhat majd a bajnoki címre. Hogy (ezüstérem ide vagy oda) ez végül mégsem így lett, az elsősorban Santi Cazorla City mögött, ezzel bukva a jövő évi BL-indulás lehetőségét. Eközben a ManCity sem járt jobban:, miután a vezetőség hivatalosan is bejelentette Pép Guardiola érkezését, a keret látványosan leeresztett, a bajnokságban még izgulni kellett a negyedik helyért is, a Real Madrid ellen pedig rúgott gól nélkül estek ki a BL-ből. A táblázat alján nagyot bukott a Newcastle is: Rafa Benítez sem tudta megmenteni a csapatot, amelyet követ a másodosztályba is. A PL búcsúzik a sokáig jól küzdő Norwichtól, és a szégyenletes szezont záró, botrányairól elhíresült Aston Villától is. Kele János A modern idők egyik legkomolyabb sportcsodáját végrehajtva nyerte meg a Premier League 2015/2016- os szezonját a Leicester City. C laudio Ranieri lesajnált csapata az egész ligát dominálta, mindössze három vereséget szenvedett el 38 forduló alatt, és magabiztosan utasította maga mögé az összes bodadozó nagycsapatot. Szezonértékelőnkben az évad három kulcspillanatát emeljük ki, de természetesen nem maradnak el a legek és a csúcsok sem. Történelmet írt a Leicester City csapata: új névvel bővült a PL- győztes klubok listája. Teljesítményük értékét növeli, hogy utoljára 1978-ban fordult elő, hogy szűz győztest arasson a liga - akkor a Nottingham Forest szerezte meg első bajnoki címét. Pedig a csapat élén egy olyan vezetőedző, az olasz Claudio Ranieri állt, akit korábban csak tűzoltásra tartottak alkalmasnak, Jósé Mourinho pedig egy alkalommal született vesztesnek aposztrofálta kollégáját. Reményt adni az embereknek A csapat 127 millió eurót érő kerete csak a Premier League középmezőnyének aljához tartozik, Jamie Vardy, Riyad Mahrez vagy N’Golo Kanté nevét pedig csak az angol foci megszállott rajongói ismerték a szezon előtt, hogy aztán róluk szóljon a teljes bajnoki szezon. És persze az édesapja után szintén angol bajnokságot nyerő Kasper Schmeichelről. „Egy olyan korszakban, amikor a pénz jelent mindent, reményt adunk az embereknek” —' fogalmazta meg frappánsan Ranieri, miért drukkolt a fél világ a Leicesternek. A legnagyobb drukkerek között volt a csapat egykori játékosa, Gary Lineker is, aki a legnépszerűbb angol fútballshow, a Match of the Day házigazdájaként megfogadta: ha bajnok lesz a csapat, alsónadrágban vezeti majd a következő szezont nyitó adást. Ahhoz azonban, hogy minden így történjen, sok mindennek össze kellett állnia. Claudio Ranieri és a Leicester lett a klubfutball új királya Ilyen egy igazi sportcsoda kidőlésén múlt: a csapat spanyol játékmestere 2015. november 30- án szedett össze egy komoly térdsérülést, ami - két részletben -141 napos, összesen huszonhét bajnoki meccset magában foglaló kényszer- pihenőt jelentett számára. Az Arsenal a walesi Aaron Ramsey hátrébb húzásával igyekezett pótolni mélységi irányítóját, de igen kevés sikerrel; a csapat játéka nagyon hullámzott, főképp a védekezésből támadásra történő gyors, rugalmas átrendeződés ment nehezen, és szemmel láthatóan éppen egy olyan, Cazorlához hasonló irányító hiányzott a gárdából, aki képes összekötni egymással a csapatrészeket. Cazorla hiányában ráadásul az ősszel az Arsenalt a hátán cipelő Ozil játéka is visszaesett — a német középpályás november végéig 12 gólpasszt osztott ki a bajnokságban, majd a hátralévő hat hónapban mindösszesen csak hetet -, így (Képarchívum) az Agyúsok hiába kerültek február közepén már kétpontos távolságra a tabella első helyétől, végül rengeteg bodadozással tarkított tavasz végén csak a második helyre voltak jók a Leicester mögött. Igaz, a csapat így is a legjobb bajnoki eredményét érte el 2005 óta. A United kiszáll a bajnokságért vívott küzdelemből A Leicester óriási szerencsével legyőzi a Tottenhamet A tavalyi szezon végén kis híján kipottyanó Leicester egy meglepő edzőváltással indította a nyarat: a sikerkovács Nigel Peatsont a görög válogatottal hatalmasat bukó Claudio Ranieri váltotta - mielőtt hozzáfogott volna a liga teljes mezőnyének megzabolázásához. A csapat ismeretlen, nevenincs, és finoman fogalmazva is közepesnek hitt játékosokkal kezdett eddig sosem látott szárnyalásba, és miután az egy évvel korábban mindössze öt találatig jutó csatár, Jamie Vardy megdöntötte Ruud van Nistelrooy felül- múlhatatlannak hitt csúcsát azzal, hogy zsinórban 11 bajnokin talált a kapuba, a Leicester megszilárdította helyét a tabella élmezőnyében. A bajnoki címben persze még ekkor sem bíztak túl sokan, így az utólag kulcsmeccsnek tűnő, Tottenham elleni idegenbeli találkozó sem kapott a maga idejében túl nagy visszhangot. Pedig igazi hatpontos meccs volt: a tabellán tavasszal a Spurs lépett elő a Leicester első számú üldözőjévé, és ki tudja, » A Premier League legjei A kapusok közül az arsenalos Petr Čech védett a leghatékonyabban azok közül, akik legalább öt mérkőzésen szerepet kaptak a ligában: az összesen 16 kapott gól nélküli meccset teljesítő hálóőr a kapujára érkező lövések 76,2%-át hárította a szezonban. A legtöbb szerelés (4,7/meccs) a Leicesterben játszó Kanté nevéhez fűződött, és labdaszerzések terén is ^ a francia válogatott középpályás vitte a prímet idén (4,2/meccs). A legtöbb sárga lapot a Newcastle-ben játszó Jack Colback gyűjtötte be (11), a kiállítások királya pedig a Southampton kenyai középpályása, Victor Wanyama lett, akit háromszor küldtek el idő előtt zuhanyozni a játékvezetők. Kulcspasz- szok tekintetében az a Mesüt Özil volt a nyerő (4,2/meccs), akit gólpasszok terén sem lehetett utolérni idén (19), a legtöbb csellel pedig - némileg öncélúan - a korábbi MU-játékos, de jelenleg a Crystal Palace-ban játszó Wilfried Zaha próbálkozott (126). Az ellenfelek kapuja előtt a gólkirály Harry Kane volt a legaktívabb, összesen 160 lövésre volt szüksége ahhoz, hogy 25 gólt tegyen bele a spursös közösbe. ha az azon az álmos januári szerda estén ők vonulnak le győztesen a pályáról, talán minden másképp alakul. Különösen, hogy játékban a Tottenham simán felülmúlta Ranieri csapatát: a Spurs 21-szer lőtt kapura, csaknem 60%-ban birtokolta a labdát, és kétszer any- nyi fejpárbajt nyert meg a mécsesén, mint a Leicester. Pech, hogy a legfontosabb hasonló összecsapást épp elbukták, Robert Huth ugyanis egy középre ívelt labda után fejjel szerezte meg a győztes gólt a végig kérlelhetedenül bekkelő vendégeknek. A Leicester nemcsak három pontot nyert azon az estén, de ugyanennyit el is vett a legkomolyabb ellenfelétől. Louis van Gaal egy évvel ezelőtt története leggyengébb szezonkezdését produkálta a Manchester Uniteddel. Ezt ugyan 2015-ben felülmúlta - kezdésként mindjárt két győzelemmel hangolt -, de a várakozásokkal ellentétben a csapat nem fejlődött az idény során egyenletesen, sőt, miután október elején csúnyán megégett az Emirates Stadionban az Arsenal ellen (3-0), láthatóan lépést tévesztett maga a holland edző is. Az Arsenal elleni vereséget követően a United tizenegy bajnokijából mindössze hármat nyert meg a naptári év végéig, de a lejtő alja december elején jött el, amikor a csapat zsinórban háromszor is alulmaradt aktuális ellenfelével szemben. A Bournemouth (1-2), a Norwich City (1-2) és a Stoke (0-2) elleni vereségeket megelőzően utoljára 2001-ben veszített zsinórban háromszor a bajnokságban a United - érdekes módon egyébként akkor is decemberben. A Manchester United végül ötödikként zárt a bajnokságban, mindössze rosszabb gólkülönbségével lemaradva a városi rivális Louis van Gaal búcsúzik, Jósé Mourinho váltja az MU élén » A szezon legjei a Focitipp szerint ■ Legjobb mezőnyjátékos: N'Golo Kanté (Leicester) Labdaszerzések és szerelések tekintetében is uralta a ligát, bejátszotta az egész pályát, kvázi bajnokot csinált a Leicesterből. Sokan az új Makelelének tartják, de jóval komplexebb játékos már visszavonult honfitársánál, képes a labdakihozatalokból is tevékenyen kivenni a részét. * Legjobb kapus: David de Gea (Man. Utd.) Kulcspillanatokban elkövetett bravúros védésekkel tartotta víz fölött a Unitedet, gyakorlatilag egyedül neki köszönhető, hogy Van Gaal bántóan közepes csapata kapta idén a legkevesebb gólt a ligában. ■ Legjobb edző: Claudio Ranieri (Leicester) Lesajnált, körberöhögött öregemberként érkezett a bajnokságba tavaly nyáron, hogy a modern sporttörténelem legnagyobb csodáját hajtsa végre az egy éve még kis híján kipottyanó Leicesterrel. ■ Legnagyobb felfedezett: Dele Alii (Tottenham) 10 gól és 9 gólpassz a bajnokságban, érett, kifogástalan játék, vezérszerep, mindezt alig 20 esztendősen. Alii nemcsak a bronzérmes Spursbe robbant be ellenállhatatlanul, de már a válogatottból is kihagyhatatlan, sőt, Wayne Rooney tízes meze sem égeti a hátát. ■ Legjobb mérkőzés: Norwich City-Liverpool 4-5 Könnyed januári szórakozásnak indult, amikor a 18. percben Firmino vezetést szerzett a Liverpoolnak, de a kiesés ellen küzdő Norwich nem adta fel, és már az első félidőben fordított, majd az 54. percben egy tizenegyesből szerzett találattal kétgólos előnybe került. A vendégek egy perccel később szépítettek, sőt, a 75. percben Milner góljával meg is fordították a meccset, de csak azért, hogy a hosszabbításban Bassong találatával egyenlíthessen a Norwich. A slusszpoén azonban Lallanáé lett: az angol szélső a 95. percben megnyerte a meccset a Poolnak. Aki látta, sosem felejti. ■ Legnagyobb csalódás: A sztáredzők Jósé Mourinho még a januárt sem érte meg a Chelsea padján, mert címvédőként úgy állt bele a földbe ősszel, ahogy még soha, senki ebben a ligában. Manuel Pellegrini hiába vezette BL-elődöntőig a Cityt, a bajnokságban mindössze egy meccset nyert meg a tabella első nyolc helyezettje ellen, és esélye sem volt az elsőségért harcolni. Louis van Gaal pedig hiába költött egy szekérderéknyi pénzt a nyáron, a United nemhogy előre lépett volna a tavalyi negyedik helyről, de még vissza is esett, és lemaradt a BL-kvalifikációról.
