Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-04 / 103. szám, szerda
181 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. május 4. | www.ujszo.com 3,2,1...Start! - kiállítás a sporteseményekről Érdekes fotó- és videokiállí- tás nyílt a kassai Löffler Bóla Múzeumban. A kiállító művészek a Kassa Európa Sportvárosa projektre reagálnak, képeikkel a mozgás fontosságára és a város gazdag sportáletá- re hívják fel a figyelmet. CEES3 „Már régóta foglalkozom videózással és a helyi rendezvények megörökítésével, és mostanra hatalmasra nőtt a gyűjteményem” - mondta lapunknak Marek Bemát videográfus. „A kassaiak és a környékbeli települések lakosai valószínűleg nem is veszik észre, milyen sok sportolási lehetőségeket kínál a régió. Az én feladatom az, hogy dokumentáljam ezeket a történéseket. Örülök, hogy a mi képkockáink és pillanatképeink mutatják be mindezt” - tette hozzá a videográfus. Bemát videofelvételein kívül Tomáš Mačej és Jozef Kadela fotóit is bemutatják, melyek az utolsó három év sporteseményeinek egy-egy pillanatát örökítik meg. „A képek felelevenítik a legemlékezetesebb sport- eseményeket, de főleg azokat, amelyekről keveset tudnak az emberek. Például a driftelő autósokat vagy a gördeszkásokat” - magyarázta Mačej. „Egy ritka pillanat megörökitése számomra óriási sikerélmény, nincs is annál jobb érzés, hogy megmutathatom az embereknek ezeket a pillanatokat” - zárta Kadela. (nr) Arrébb tolták a templomot? Nélkülünk unalmas lenne ez a vidék" - véli Kisgéres polgármestere Kisgéres híres a hagyományőrzésről, kultúrájáról és persze a boráról (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Összegyűjtötték egy internetes portálon azokat a vicces történeteket, amelyek arról szólnak, hogy a kisgéresiek annak idején pénzt gyűjtöttek a brazil szappanoperában szereplő Isaurának, és úgy tolták el a templomot, mint A legányanya című filmben. Pár éra alatt ezrek osztották meg a cikket, köztük számtalan bodrogközi lakos. KISGERES A portál Viga Gyula Falucsúfolók a Felső-Bodrogközből című tanulmányát és annak a kisgéresi lakosokra vonatkozó sorait idézi. A Falucsúfoló frappáns, gúnyolódó történet, mely általában a falusiak tudatlanságát, együgyüségét figurázza ki. A szerző írásaiban külön kiemeli Kisgérest, amely nem is emiatt, hanem inkább a hagyományokhoz való ragaszkodása miatt került a környező településen élők csúfolódásának célkeresztjébe. Ilyen gúnyolódás volt az az anekdota is, amely A legényanya című film alkotóit is megihlette. A templom eltolásáról szóló történet kisgéresi változata Viga Gyula szerint egy helyi sajátosságon alapul. „A kisgéresi templom mellett nagyon szűk az utca. A községi tanács elhatározta, hogy arrébb tolják a templomot. Megállapították, hogy pont egy guba szélességével kell odébb tolni. Az egyik sógor mértékül a templom elé tette a gubáját, és tolni kezdték a templomot. Aztán megnézték, mi az eredmény: a guba eltűnt (ellopta egy cigány). A kisgéresiek pedig megállapították, hogy rátolták a templomot” - idézi a portál a Viga által említett 1940-es gyűjtést. A portál ezenkívül említést tesz a kisgéresiek miskolci látogatásáról is, amikor állítólag késve érkeztek meg egy színházi előadásra, és amikor éppen a helyükre igyekeztek, az egyik színész a színpadon éppen ezt kérdezte: „Kik vagytok, honnan jöttetek?” A kérdést a rossz nyelvek szerint a kisgéresi polgármester illendően meg is válaszolta. Felállt és azt mondta: „Kisgéresiek vagyunk, elromlott a buszunk, azért késtünk” olvasható a cikkben. A példák ellenére azonban Viga úgy látja, a viccekről híres régi Kisgéres hangulata eltűnőben van. Furik Csaba, Kisgéres polgármestere szerint az anekdoták egy része igaz, legalábbis azok alapja, de vannak olyan dolgok is, ami kitaláció. „Természetesen a kisgéresiek semmivel sem butábbak vagy okosabbak, mint bárki más. A portálon említett történeteket számtalanszor hallottuk, itt mindenki ismeri őket. Azt hiszem, a falu népe nem bánja, hogy mások ezen szórakoznak, sőt valahol még büszkék is rá. Amikor engem próbálnak hec- celni azzal, miféle faluból származom, mindig azt válaszolom, örülhet a kisgéresieknek, mert nélkülünk igen unalmas lenne ez a vidék” — mondta a falu polgármestere. A megfordított kistemplom SZÁSZI ZOLTÁN A Rima völgye fölé magasodé Magin várának hegye alatt - ebben a sáncerődítésben már a bronzkorban is védekezett az itt élő ember a mindenféle pusztító hordák ellen - megbújik egy kis falu a folyó partján. A falu feletti domboldalon áll egy míves, szép kis templom. Ragyog fent a dombon, mint egy ékkő. KISTÓRI Kistörék vagy más nevén Orlaj- törék II. Ulászló ajándéka volt az Orlay családnak, a falu legősibb birtokosának. A királyi adományozásra vagy adományozás megerősítésére 1493-ban került sor, ez a dátum azért is fontos, mert ennek alapján viszonylag jól behatárolható a falu ékességének, a gótikus stílusú templomnak az építési ideje. Ezt a 15. század hatvanas éveire teszik. A torony díszgombjában talált, 1462- es évszámot említő, latin nyelvű dokumentum is alátámasztja. Feltehetően az Orlay család volt a donátora, azaz alapítója, feltételezhetően nemesi temetkezési helyként is szolgált. Eredetileg katolikus templom volt, ma már az ágostai evangélikus híveké, sajnos azt már nem tudni, eredetileg ki volt a védőszentje. Régmúlt idők Kistörék a történelmi források szerint mindig is szlovák kisközségként szerepelt, az viszont érdekes, hogy a híres Borovszky Samu-féle megyei monográfia is szokatlan dűlőneveket jegyez fel határában. Olyanokat, mint Csuda mezsgye köze és Péter vára vagy Sorshúzás. Hogy mi lehet a szokatlan névadások oka, erre a monográfia szerzője sem tudott válaszolni. A megfordított templom Szó sincs arról, hogy kereket tettek volna alá és megfordították a templomot. Ez a megfordítottság a belső szakrális tér irányainak megváltoztatására vonatkozik. A falusi templomon máig kiváló állapotban megmaradtak a gótikus ablakok és a kör alakú, áttört ablakok. Ez a 15. század végének korabeli stílusa. Építésekor ez a templom kelet-nyugat tájolású volt, sokszögzáródású apszissal. Az oltárrészével kelet felé irányult, tornya nyugat felől védte, bejárata déli oldalról nyílott, követve a kor építkezési és belső térelosztási szokásait. A 16. században a korábban katolikus templomot bővítették új gazdái, a megnövekedett számú ágostai evangélikusok. A régi, kelet felé irányuló oltárrészt lebontották, az eredeti hajót megtoldották egy szélesebb és hosszabb hajóval, a belső elrendezésnél pedig egy szokatlan megoldással megváltoztatták a templom oltárának Tájoló Kistörékrea Rimaszombatot Tiszolccal összekötő 72-es főúton lehet eljutni, a Pozsony-Kassa főútról a rimaszombati csomópontnál észak felé véve az irányt. Helyben alapszintű turisztikai szolgáltatás van, teljes körű ellátás Rimaszombatban várja az utazókat. tájolását. Áthelyezték a belső tér nyugati felébe. A mennyezet itt is egyenes, kazettás és festett, s ennek is külön története van. Azt ma már biztosan tudni lehet, hogy három időszak alatt készült el a templom kazettás festett mennyezete. A legrégebbi az oltárrész feletti, a nyugati rész fölötti, amely hatszög alakú kazettákból áll, ezt a 16. század végére datálják. A következő fázis mennyezete már négyszög formájú, ezt a 17. században készítették, a legutolsó fázis pedig a festés mintái szerint 18. századi. Kistörék templomát egykor - feltéLegközelebb Hárskút templomát mutatjuk be. telezhetően a 16. században, amikor innen szinte nyíllövésnyire felépült a legészakibb oszmán erődítmény, Szabadka vízi vára - védőfallal vették körül. A templom jól védhető helyen áll, innen gyorsan riasztható lehetett Rimaráhó és akár Rimabánya is. Ma már a védőfalnak csak a maradványai láthatók. Néhány évvel ezelőtt alapos régészeti és építészettörténeti kutatást végeztek a templomban. Feltárták az egykori apszis alapfalait is. A hangulatos, különleges szakrális épület alig tízpercnyi au- tóútra van Rimaszombattól. A kiállítás hétfőn nyílt meg a Löffler múzeumban (A szerző felvétele)
