Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-28 / 124. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2016. MÁJUS 28. ÉRDEKESSÉG ] 3 Bemutatták a tavaly felfedezett tíz legérdekesebb állat- és növényfajt A legizgalmasabb új fajok listáján szerepel a Chelonoidis donfaustoi nevű óriásteknősfaj is A csápos halak közé tartozó Lasiognathus dinema kuszán elálló bajszával és fogaival (Fotók: Wikipedia/ Paulo Gonella, Theodore W. Pietsch/University of Washington, SITA/AP) fii 'nJrz • ■.. t \ m Ifi fv ,'V * Á *W \ V ». ti»- * *í , » , % r j. -y \ ifesr " ÉSBL ■ Z&Á.1Á !» A harmatfűfélék közé tartozó húsevő növény, a Drosera magnifica Brazíliában honos New Yorkban hétfőn mutatták be az elmúlt évben felfedezett tíz legérdekesebb, legkülönlegesebb új faj listáját. A New York-i Környezetvédelmi és Erdészeti Állami Egyetem 2008 óta minden évben bemutatja a tíz legizgalmasabb újonnan felfedezett fajt, a listával az állat- és növényvilág gazdagságára és a kihalás sok fajt fenyegető veszélyére kívánják felhívni a figyelmet. Idén 18 ezer fáj közül választották ki a legkülönlegesebbeket. A lista első helyére a harmatfíífé- lék közé tartozó húsevő növény, a Drosera magnifica került. Ez az első, Facebook-fotók révén felfedezett faj: a Brazíliában honos növényre a szakértők először a közösségi oldal képein figyeltek fel. A rovarokkal táplálkozó növény emellett egy másik rekordot is felállított: a 200 ismert harmatfúféle közül 123 centiméterével ez a legnagyobb faj. Mivel kizárólag egyetlen, 1500 méter magas hegyen nő, veszélyeztetettnek számít. A mélytengeri csápos halak közé tartozó barnás színű, ádátszó, alig öt centiméteres Lasiognathus dinema kuszán elálló bajszával és fogaival, fehér hátúszójával a legcsúfabb állat címét is kiérdemelve került fel a listára. A Phytotelmatrichis osopadding= tón nevű apró bogarat Peruban fedezték fel, nevét sárgás színezete és mintázata miatt a gyerekkönyvekből ismert Paddington mackóról kapta. Szintén különleges nevet kapott az afrikai Gabonban felfedezett szitakötőfaj. Az Umrna Gummát a Pink Floyd azonos című albumáról nevezték el, a brit kifejezés szexet jelent. Kihalt fajok is felkerültek a listára: az ember elődjének számító Homo naledi fosszíliáit Dél-Afri- kában találták meg, egyelőre nem tudni, mikor élhetett. A Pliobates cataloniae nevű majomfaj maradványaira Spanyolországban bukkantak, vélhetően 11,6 millió éve élt a területen. A legizgalmasabb új fajok listáján szerepel a Chelonoidis donfaustoi nevű óriásteknősfaj is, melyről az elmúlt évben derült ki, hogy a korábban vélttel ellentétben külön fajt képez, és még 250 példány él belőle az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken. A kilenc milliméteres Iuiuniscus iuiuensis az egyetlen ászkarákfaj, mely bár vak, apró védőbarlangot épít magának a sárba. A fajt Brazíliában fedezték fel. Ausztrália nyugati partjainál bukkantak rá a különösen színpompás, vörös és rózsaszín csíkos, 24 centiméteres rubint tengeri sárkányra (Phyllopteryx dewysea). Majdhogynem elment a tudomány egy fafaj mellett, holott eléggé szem előtt volt: csupán az elmúlt évben fedezték fel a Sirdavidia solannona nevű fafajt, amely közvetlenül Gabon egyik fő útvonala mellett, egy jól átvizsgáltnak számító nemzeti parkban áll. A virágzó fa csaknem hatméteres. A kutatók becslései szerint még mindig további tízmillió állat- és növényfej — tehát a jelenleg ismert ötszöröse - várhat világszerte arra, hogy felfedezzék. (MTI) Egy zarándok tart Jézus keresztelkedési helyére Felszedik az aknákat Jézus megkeresztelésének helyén I zrael és a Palesztin Hatóság megegyezett, hogy a következő két évben felszedik az aknákat Kaszer al Jahudnál, Jézus Jordán- parti megkeresztelésének helyénél. Keresztelő Szent János több keresztény egyház szerint is ezen a helyen keresztelte meg Jézust, azonban a terület legnagyobb részét az 1967- es háború óta csak szögesdrót mögül lehetett megtekinteni, mén lezárták az ott lefektetett négyezer akna mian. A Jerikótól délkeletre, a Holt-tengertől északra található földterület egy kicsiny részét 2011-ben már aknamentesítették és megnyitották a nagyközönség előtt. A teljes aknamező felszámolása után a remények szerint megnövekszik a keresztény zarándokok száma, évente sok százezren utazhatnak majd a kereszténységnek erre az egyik legszentebb helyére. A becslések szerint a mintegy fél négyzetkilométeres részen 2600 harckocsi-elhárító és 1200 gyalogOrtodox keresztény zarándokok keresztesednek meg a Jordán-folyóban Kaszer al Jahudnál (Fotók: SITA/AP) sági aknát fektettek le más csapdákkal és robbanószerkezetekkel. Izrael azért aknásította el 1976 után a Jordán folyó nyugati partvidékét, hogy megakadályozza tankok és harcosok behatolását Jordániából. Emiatt máig számos _ aknamező található a jordániai határnál és a Golán-fennsíkon, ahol a szíriai erőket akarták feltartóztatni ezzel a módszerrel. A Jordániával 1994-ben megkötött béke óta az Izrael és Jordánia közti határon nyugalom honol, és ez lehetővé tette a 2011-es részleges és a várhatóan két év alatt elkészülő teljes aknamenesítést. A hely azért is különleges, mert a zsidó hagyomány szerint az egyiptomi kivonulást követően itt keltek át a Jordán folyón Izrael földje felé haladva a zsidók. A két világháború között, Palesztina angol protektorátusa idején hét egyház is templomot emelt ezen a helyen: a kopt egyház, az orosz, az etióp, a görög, a román és a szíriai ortodox egyház, valamint a katolikus ferences rend. A szokadan izraeli-palesztin egyetértést az izraeli médiában azzal magyarázzák, hogy a keresztény szent hely idegenforgalmának bevételei egyaránt szolgálják Izraelt és a Palesztin Hatóságot. (MTI)
