Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-27 / 123. szám, péntek
8 KULTÚRA 2016. május 27. | www.ujszo.com Főszerepben Isztambul Ohran Pamuk új regényének főhőse Mevlut, a szegény bozaárus, meg a szerző imádott városa BŐDTITANILLA Hét évet kellett várni a Nobel- díjas török író, Orhan Pamuk új regényére: a Furcsaság a fejemben tavaly jelent meg törökül, a magyar fordítás pedig az idei budapesti könyvfesztiválra készült el. Pamuk egy esszéjében úgy fogalmazott, olvasói mindig azt kérik tőle, újon minél hosszabb regényeket, és ő maximálisan igyekszik is megfelelni ennek az elvárásnak. A Furcsaság a fejemben több mint 500 oldal, elolvasása után mégis olyan érzésünk van, maradnánk még ebben az időtlennek tűnő világban. A regény főhőse Mevlut, a bozaárus, aki kisfiúként kerül egy kis faluból Isztambulba, hogy iskolába járjon, és édesapjával joghurtot meg bo- zát áruljon. A boza kölesből készült, minimális alkoholtartalmú ital, amelynek - amint azt Mevlut hamar megtanulja - bevallott alkoholtartalma attól is függ, mennyire hithü muzulmán a fogyasztója. A hatvanas évek végén érkeznek Isztambulba, sok más földijükhöz hasonlóan ők is gecekondut, egy éjszaka alatt felhúzható házat építenek maguknak Isztambul egyik külvárosi dombján. Mevlut 1969-től 2012-ig árul joghurtot, fagylaltot, piláfot és bozát Isztambul utcáin. Az aktuális (világ)po- litikai események gyakran fel is tűnnek a könyvben. Fontosak ezek a támpontok, mert különben az olvasó hajlamos lehet azt hinni, áll az idő. Isztambul az a város, ahol még ma is teljesen szokványos, hogy valaki az emeletről egy kosarat enged le, hogy az utcai árustól vásároljon, és Sisli felhőkarcolóira kell emelnünk a szeOrhan Pamuk (Képarchívum) műnket, hogy tudatosítsuk, ez a 21. század. A történetet áthatja a tipikus török melankólia, a hüzün. Mevlut járja a várost, furcsaságok vannak a fejében. Nap mint nap érzékeli, hogy Isztambul változik, ahol régen még gond nélkül át tudta tolni a kerekes kocsiját, ott egyszer csak egy négysávos út korlátjai magasodnak, az egykori földszintes gecekondukra a rokonok sorra húzzák fel az újabb emeleteket, megjelenik az új, „higiénikus” joghurt és a palackozott boza. Mevlut azonban ragaszkodik a bozaárusítás- hoz, bár egyre kevesebben vásárolnak tőle, és egyre többször már csak szánalomból, nosztalgiából. Amíg Mevlut élettörténetét követjük, kirajzolódik előttünk egy város és egy társadalom képe is. Pamuk korábbi műveiben főként a középosztálybeli és jómódú, „európai módra” élő isztambuliakról írt, most a szegények felé fordul, akik közül néhá- nyan - ügyeskedve persze - jól meggazdagodnak, mások viszont (például Mevlut) nem. Az újabb és újabb vállalkozásokba belevágó, minden hájjal megkent rokon típusa számunkra is ismerős lehet (ilyen rokona a posztszocialista országokban is van szinte mindenkinek), sok dolog azonban ismeretlen a közép-európai olvasónak: a vallás ésahit szerepe egy muzulmán mindennapjaiban, a házassághoz és a szexhez való viszonyuk, a kendőviselés fontossága, a politika hatása a min-dennapokra... Ezekről a témákról rengeteg sztereotípiát fel tudnánk sorolni, de a valóság sokszor nagyon meglepő. A Furcsaság a fejemben a kognitív disszonancia regénye is. Az alapsztori ugyanis az, hogy Mevlut egy esküvőn meglát egy lányt és beleszeret. Úgy tudja, a lányt Rayihának hívják, ír is hozzá rengeteg szerelmes levelet, s végül meg is szökteti. Csak a szöktetés közben döbben rá, nem ezt a lányt látta, valójában Rayiha húga, Samiha tetszett meg neki. Mevlut mégsem visszakozik, elveszi Rayi- hát, és meggyőzi magát, hogy jobb ez így. S nem ő az egyetlen szereplő a könyvben, aki azzal áltatja magát, elégedett az életével, tulajdonképORHAN PAMUK pen rendben van minden. Rendben van, ha a férjem nem is belém szeretett bele, rendben van, ha az uram nem enged el a kerület határain túlra, rendben van, ha a fiam vadházasságban él egy fedetlen fejű nővel, rendben van, hogy évek óta nem beszélek egy baráttal, mert mások a politikai nézetei... Minden szereplő gondolatait meg- ismeijük, mert Pamuk narrációja mellett gyakran kap szót Mevlut, sőt, a mellékszereplők is, akik minduntalan belekotyognak a cselekménybe, hozzátéve a történethez a saját szempontjaikat. Kelet és Nyugat, múlt és jelen határán áll Isztambul és tulajdonképpen Mevlut, a bozaárus is. Nem csoda, hogy tele van a feje furcsasággal. Pamuk azonban szeretettel és törődéssel meséli el a történetét, és nem kegyetlen a hősével. A furcsaságokból jó dolgok is kisülhetnek, még ha a veszteségek elkerülhetetlenek is. Kalligramos díjeső Bélyegsorozattal tiszteleg az 50 éves Pink Floyd előtt a brit posta Pozsony. A Szlovák Irodalmi Alap a világirodalmi és társadalomtudományi müvek legjobb szlovák fordításait jutalmazta tegnap. Mindkét fődijat a Kalligram Kiadó munkatársai vehették át. Emellett két nívódíjas kötet megjelentetéséért is elismerésben részesítették a Szigeti László igazgatta kiadói műhelyt. A 2015-ös Ján Hollý-díjat Magda Takáéová kapta Borbély Szilárd Nincstelenek (Pozsony, Kalligram, 2013) című regényének fordításáért, mely szlovákul Vydedenci címmel jelent meg. E kategória egyik nívódíj ával František Hruškát jutalmazták, aki Emanuele Trevi Qualcoca de scritto (Valami írás. Kalligram, 2015]) című kötetét fordította le, melyet a neves olasz filmrendező, Pier Paolo Pasolini ihletett, és amely Niečo napísané címmel jelent meg tavaly. A társadalomtudományok kategóriájában a Matej Bel-díjat vehetett át Patrícia Elexová, Georg Wilhelm Hegel: Phänome-nologie des Geistes (Fenomenológia ducha című klasszikus művének fordításáért. Galina Sándorovámunkáját is nívódijjal ismerték el - az ő fordításában olvasható Demmel József Ľudovít Štúr (A szlovák nemzet születése. Ľudovít Štúr és a szlovák társadalom a 19. századi Magyar- országon. Kalligram, 2011) című monográfiája. (k) London. Bélyegkollekciót adott ki az ötven évvel ezelőtt alakult Pink Floyd tiszteletére a brit királyi posta: a legendás rockzenekar elmúlt évtizedeinek emláket állító tíz bélyeg tegnap óta van forgalomban. A speciális kollekció darabjain a Pink Floyd legismertebb albumborítói és fellépéseiken készített pillanatképek láthatók - írja a BBC online kiadásában. A formabontó brit együttes zenéje mellett újító albumborítóival vált híressé, melyeket elismert grafikusokkal és fotográfusokkal terveztettek. A bélyegeken a The Piper at the Gates Of Dawn, az Atom Heart Mo- ther, a The Dark Side of the Moon, a Wish Y ou Were Here, az Animals és a The Endless River című lemezek borítója látható. További négy bélyegen tuméfellépéseken, például az 1966-ban a londoni UFO Clubban adott koncerten készített fotók kaptak helyet. A Pink Floyd egyike volt azoknak a zenekaroknak, amelyek elsőként használtak koncertjeiken látványos fényshow-t és kivetítőket. A brit királyi postának nem ez az első rockzenei tematikájú bélyegsorozata, 2010-ben tíz híres angol lemez borítójáról adtak ki 1 fontos névértékű bélyegeket. Köztük volt Mike Oldfield Tubulär Beils című klasszikusa, a Blur 1994-es Parklife című albuma, a The Clash forradalmi London Callingja, David Bowie legendás Ziggy Stardustja és a a Pink Floyd The Division Bell című albuma is. A tegnap forgalomba hozott Pink Floyd-bélyegek névértéke 1 font, illetve 1,52 font. A brit királyi posta gyűjtők számára speciális, limitált szériás bélyegszett, illetve bélyegívek formájában is kibocsátotta a Pinl Floyd-sorozatot, a valós névértéknél magasabb áron, ezeket az interneten is árulják. A legendás brit albumok alkotó iránti tisztelgés mellett arra is számítanak, hogy olyan rajongók i: megvásárolják a speciális szetteket akik egyébként nem gyűjtenek bélyeget. Emellett azt is demonstráln szerették volna, hogy a nagylemezek borítói önmagukban is művészeti alkotások. (bbc, juk M Pl 60240
