Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-27 / 123. szám, péntek
2 I KÖZÉLET 2016. május 27.1 www.ujszo.com Bugár: Fico nézete téves A kormánykoalíció lehet multietnikus, az állam nem? (Gabriel Kuchta felvétele) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Bugár Bálát, a Híd elnökét is meglepték Robert Fico miniszterelnök xenofób és kisebbségellenes kijelentései, amelyeket az állami hírügynökségnek adott interjújában tett. Fico szerint Szlovákia nem multikulturális ország, és nem is akar az lenni. A kormányfő kijelentéseit a moszlim közösség is elítélte. Hosszú interjút jelentetett meg szerdán a TASR állami hírügynökség Robert Fico miniszterelnökkel. Ebben a kormányfö többek között kijelentette, hogy: „Az iszlámnak nincs helye Szlovákiában. Hiszen az országunk valahogyan létrejött. Ne csináljunk magunkból teljesen hülyét. Ha nekem valaki azt mondja, hogy Szlovákia multikulturális akar lenni, hogy itt mindenki azt fog csinálni, amit akar, hogy itt megváltoztatják a hagyományokat, és hogy Szlovákia megváltozik, akkor szembemegy az ország alapjaival” — mondta a miniszterelnök. Majd megismételte a moszlimok elleni korábbi kijelentését. „Mondtam, hogy nem akarom, hogy Szlovákiában egységes moszlim közösség jöjjön létre, és ezt újra megismétlem. Nem akarom, hogy itt több tízezer moszlim éljen, akik fokozatosan meg akarják majd valósítani saját dolgaikat” - folytatta a miniszterelnök. A kormányfő szavait - amelyek nemcsak a moszlimokkal, hanem minden más kultúrával szemben is kirekesztőek - koalíciós partnere, a Híd is értetlenül fogadta. „A miniszterelnök kijelentéseit nem tartom szerencsésnek - mondta lapunknak Bugár Béla, a Híd elnöke. - Szlovákia mindig is egy többnemzetiségű, multietnikus és több vallási közösségből álló ország volt. A célunk semmiképp sem lehet az, hogy az országot unifikáljuk, ami a szélsőséges pártok jelszava, hanem pont ellenkezőleg, egy olyan környezetet hozzunk létre, mely kedvez az itt élő kisebbségek fejlődésének.” Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, szembesíti-e a Híd Ficót ezzel a kijelentésével a koalíción belül. Elfogadhatatlannak tartja Fico kijelentéseit a szlovákiai moszlim közösség is. „Tavaly nyáron egy arab családot támadtak meg a pozsonyi főpályaudvaron. Márciusban egy másik moszlim hölgyet ért támadás egy buszmegállóban, pár napja fojtogatták őt. A moszlimok címére érkező szidalmak és fenyegetések mindennaposak az internetes vitákban” - kezdi reakcióját a Szlovákiai Iszlám Alapítvány. - Robert Fico miniszter- elnök a választások előtt ígérte, hogy »védeni fogja Szlovákiát«, mi azonban egyáltalán nem érezzük magunkat nagyobb biztonságban.” Szerintük a miniszterelnök ismételt kijelentése nemcsak a szlovákiai moszli- moknak ártanak, hanem Szlovákia érdekeit is sértik. „Szlovákia július elsejétől az Európai Unió elnöke lesz, és ezzel együtt 20 millió moszlim elnöke is, akik az EU-ban élnek” - magyarázza a szervezet. Fico kijelentéseire rákérdeztünk a kormányhivatalnál is, de a hivatal nem kívánt reagálni. Offshore cég Borec címén Pozsony. Panamázhatott Tomáš Borec, a második Fico- konnány igazságügyi minisztere. Április elején bombaként robbant a Panama-iratok néven el- híresült offshore-botrány. A ki- szivárgott dokumentumok alapján kitudódott, a panamai Mos- sack Fonseca ügyvédi iroda világszerte számos közismert személynek és vállalatnak segített offshore cégeket alapítani. A dokumentumokban szerepelő Latem Trading egyik alapítója Tomáš Borec, a Smer volt igazságügyi minisztere. A kiszivárgott jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a volt tárcavezető 2007-től részt vett a cég közgyűlésein. Egy időben a Latem Trading tulajdonosát, Guus Poelent is képviselte a közgyűléseken. Miután Borec tárcavezető lett, ügyvédi irodája szorosan együttműködött Guus Poelen cégeivel. Az aktuality.sk- nak Tomáš Borec elismerte, valóban jelen volt a cégalapításnál. „Az alapítást és néhány formalitást leszámítva semmilyen egyéb tevékenységben nem vettem részt” - állítja a volt miniszter. Arra nem emlékszik, mikor és hogyan ismerkedett meg Guus Poelennel. „Valószínűleg mint ügyvédet szólított meg” — magyarázza Borec. Kijelentette, hogy sem a tulajdonossal, sem pedig cégeivel nem dolgozik együtt, és nem volt tudomása arról sem, hogy milyen tevékenységet folytatott a cég. (ie) Csúcson a kőolajár, drágul a benzin Pozsony/Budapest. A Szlovákia számára is mérvadó északitengeri Brent köolajfajta hordónkénti (159 liter) ára tegnap 50 dollár főié szökött, amire tavaly november óta nem volt példa. A piaci elemzők szerint hamarosan a szlovák és a magyar töltőállomásokon is drágul a benzin. „Az elkövetkező napokban az üzemanyagok újabb drágulására számíthatunk a szlovák töltőállomásokon” - nyilatkozta Boris Toméiak, a Finlord társaság elemzője. Az áremelkedés pontos mértékét egyelőre nehéz megjósolni. A benzin literje napjainkban Szlovákiában átlagosar 1,22, a gázolajé 1,04 euróba kerül. Magyarországon már mától 7 forinttal drágul a benzin, amelynek az átlagára ezzel 348-34Í forintra nő, a gázolajé pedig 340-341 forint marád. Legutóbí szerdán változtak az árak, akkoi a 95-ös benzin átlagára bruttó ( forinttal, a gázolajé 5 forinttá emelkedett. „A benzinhez Magyarorszá gon, Ausztriában és Lengyelor szágban is olcsóbban juthatunl hozzá, mint Szlovákiában” - nyi latkozta Toméiak. Az mfor.hu ál tál közzétett elemzés szerin azonban megtévesztő csak a. árakat nézni. Bár a magyar üzem anyagárak a visegrádi országot körében is alacsonynak számíta nak, a fizetések szintje miatt jóvá kevesebb jut a magyaroknak mint a régiós társaiknak. A ma gyarok a fizetésük 9%-át költil egy teli tankra, Szlovákiában Csehországban és Lengyelor szágban csak a 8%-át, Ausztriá bán pedig 2%-át. (TASR, MTI, m A Jobbikkal közösködik a komáromi Csemadok Beválik az iskolabusz Gyorsul az eladósodás Pozsony. Míg korábban Szlovákia lakossága volt az egyik legkevésbé eladósodott az Európai Unióban, az alacsony hitelkamatoknak köszönhetően fordult a kocka. Az elmúlt hónapokban Szlovákiában nőtt a leggyorsabban a hitelállomány az egész unióban, tegnap már a jegybank is megkongatta a vészharangot. „A szlovákiai háztartások eladósodottsága ma már meghaladja régiónk országainak az átlagát. Egyes korosztályoknál még a szlovákiai átlagnál is nagyobb ütemben nőtt a hitelek iránti érdeklődés, ami a későbbiekben komoly gondokat okozhat” - mondta Vladimír Dvofáéek, a jegybank pénzpiaci felügyeleti osztályának a vezetője. Dvofáéek szerint a hitelek iránti kimagasló érdeklődés elsősorban az alacsonyabb kamatokkal, a bankok közötti konkurencia- harccal és az ország javuló gazdasági mutatóival magyarázható. A csökkenő munkanélküliségnek és a reálbérek növekedésének köszönhetően ugyanis egyre többen vehetnek fel hitelt. „Az alacsony kamatok a lakosság számára ugyan vonzóak, de a későbbiekben nőhet a bedőlt hitelek aránya” - tette hozzá Dvofáéek. Ezért szigorítanák a hiteligénylők elbírását, és a jelzáloghitelek esetében jobban odafigyelnének a zálogba helyezett ingatlan értékére is. (TASR, ml) LAJOS P. JÁNOS A Jobbikkal, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, a Magyar Polgári Körrel ás a Túrán Szövetséggel közösen szervez előadást a Csemadok komáromi alapszervezete. Az előadát korábban a Jobbik elnöke által osztott díjjal tüntették ki. Pozsony. Érdekes összetételű szervezői csapat áll a komáromi Csemadok mai előadása mögött: a Csemadok helyi szervezetéhez csatlakozott a szélsőjobboldali Jobbik, az irredenta FTVIM, a Magyar Polgári Kör és a Túrán Szövetség. A szervező a Jobbik és a Magyar Polgári Kör részéről Pallér Péter, a Jobbik szlovákiai képviselője. A Csemadok komáromi vezetőjét, Stu- bendek László polgármestert is szerettük volna megkérdezni az előadásról, de tegnap nem tudtuk őt elérni. Török Ágota, a helyi Csemadok vezetőségi tagja szerint azonban ők csak a termet biztosítják az előadáshoz, bár az előadás plakátján szervezőként szerepelnek. „Csak a helyiséget adjuk, azt nem tudtam, hogy a Jobbik is szervező” - mondta lapunknak Török. Bárdos Gyula Csemadok-elnök nem tudott az eseményről, azt azonban elmondta, hogy a szóban forgó rendezvénytől függetlenül nem tartja helyénvalónak és nem támogatja az ilyesfajta megnyilvánulásokat és a társrendezéseket sem a Jobbikkal, sem a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal. Az Új Szónak azt is elárulta, magyarázatot fog kérni a komáromi Csemadok- illetékesektől, de egyben arra figyelmeztetett, hogy az egyes helyi Csemadok-szervezetek autonóm módon működnek, így ő „fentről” nem tud beleszólni a tevékenységükbe. Az előadás címe: Magyar őstörténet a természettudományok tükrében. Az előadó Bíró András Zsolt antropológus és humánbiológus, aki sokszor a Magyar Természet- tudományi Múzeum (MTM) társult munkatársának nevezi magát. Az MTM honlapján egyetlen kutatásban van vezetőként feltüntetve, amelyet 2012-ben Kazahsztánban, Almatiban végeztek. Bíró az interneten fellelhető információk alapján sokkal ismertebb arról, hogy ő az egyik szervezője a Bugac mellett tartott hagyományőrző fesztiválnak, a Nagy-Kurultajnak. Egyben a Pongrátz Gergely-érdemkereszt Díj kitüntetettje, amelyet a Jobbik pártalapítványa alapított, és a Jobbik elnöke adja át. Az érdemrendet megkapta már többek között az antiszemita kijelentéseiről elhíresült Szaniszló Ferenc újságíró és Mészáros István, az Új Magyar Gárda főkapitánya is. IBOS EMESE Pozsony. Országszerte több iskola és önkormányzat felismerte, hogy az iskolabuszok üzemeltetése segíthet megtartani a magyar iskolákat. A pozsonyi székhelyű Vidéo Alapítvány közel 20 éve működtet iskolabuszt Ipolyvarbó és Ovár települések között, a Bethlen Gábor Alap (BGA) és más magyarországi szervezetek támogatásával. Vízi József, Ovár polgármestere lapunknak elmondta, hogy az iskolabusz működtetésének költségét az alapítvány állja. Ováron magyar óvoda és alsó tagozatos iskola működik. A járás egy másik településén, Lukanényén is működik iskolabusz. „Lassan 10 éve üzemeltetünk iskolabuszt, melyet a község saját forrásaiból és adományokból vásárolt meg. Bár az utóbbi években sikeresen pályáztunk a jármű üzemeltetésére a BGA-nál, még így is jelentős költség hárul az önkormányzatra” — magyarázza Kuzma Zoltán polgármester. Az iskolabusz előtt a községben csak közös igazgatású szlovák-magyar alsó tagozatos alapiskola működött, melyet 36 diák látogatott. Az iskolabusz beindításának köszönhetően jelenleg 130 diák jár az időközben teljes szervezettségűre bővült magyar alapiskolába és az alsó tagozatos szlovák iskolába. A buzitai alapiskola iskolabusza összesen mintegy nyolc településről utaztatja a tanulókat az iskolába. „Szesztán megszűnt a magya alsó tagozatos iskola, a két telepü lés között nincs egyenes buszjárat Ha annak idején nem indítjuk el programot, akkor több gyermel szlovák iskolába járt volna” - ma gyarázza Mohňanský Csilla igaz gató. Azóta a 9 férőhelyes autó buszt már kinőtték, a 21 férőhelye járművet szintén pályázati forrás ból, a budapesti Nemzetpolitika Államtitkárság támogatásává tudták megvásárolni. Csak azokrt a településekről szállítják a tanú lókat, ahonnan nincs egyene buszközlekedés. „Szerencsés hely zetben vagyunk, mert az iskol gondnoka és a községi hivata egyik dolgozója képesített, vezet hét autóbuszt, így az üzemeltetés része sem okoz gondot vagy plus 2 költséget az iskolának” - mondt Mohňanský Csilla. A nagyszelmenci Dobó Istvá Alapiskola már szintén a másodi iskolabuszát működteti, mindkét tőt pályázati forrásoknak köször hetően tudták beszerezni. Az els iskolabuszt 2008-ban, a második; 2014-ben vásárolták. A műköc tetés költségeit pályázati forrásbc és saját pénzből állja az önkot mányzat. „Nagyon sok a szociálisan ri szoruló család, rendszeresen ele fordult, hogy a tanulók azért nei jöttek iskolába, mert a szülőkne nem volt pénzük az útiköltségre” magyarázza Hack László igazgat az autóbusz-vásárlás okát. Mái részt ezzel a szolgáltatással szere ték volna a magyar iskolába csáb tani a magyar szülők gyermekeit.
