Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-26 / 122. szám, csütörtök
8 I KULTÚRA 2016. május 26.1 www.ujszo.com PENGE Pozitív mítosz Nehéz Hazai Attiláról nem jelenségként írni. Pályaíve, személyisége mind efelé mutat, s a tendenciára ráerősít 2012-es öngyilkossága is. A posztumusz kötethez bevezető esszét író Németh Gábor sem kerülte el ezt a csapdát, persze, nem is akarta. Ebben a szellemben BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA szövegének is A javíthatatlan címet adta, amelynek záró bekezdésében a következő olvasható: „nemcsak Isten létében nem hitt, hanem a nem-létében sem [...] Az ilyen alakokat nem szokás vigasztalni.” Ez az út pedig egyenesen a mítoszteremtés felé vezet annak negatív és pozitív oldalaival együtt. És remélhetőleg Hazai prózájának kanonizálásához. A maximalista Hazai hatodik könyve, olyan novellák kerültek bele, amelyek korábban nem jelentek meg kötetben. Látható, hogy nem a szerző szándéka teljesült ezzel a kötettel, illetve hogy a régebbiek esetében „perifériára” szorult szövegekkél van dolgunk. ..„«r 4_ . L L I Van tehát egyfajta megoldatlanság a kötet egészében, amely a szerkesztő, Berta Adám szerint a keletkezési idővel és stiláris sokszínűségével lefedi Hazai egész pályáját, és, jól megfigyelhető a gyűjteményben Hazai stílusának alakulása, ahogyan a rövidségre törekvő, szűkszavú történetmondás felől idővel a retorikusabb, nem ritkán monologizáló szerkezetek felé mozdul el”. Ez a sikerrel játékba hozott irodalom- történeti szempont, a lefedés szándéka kissé tompítja a szövegek élességét, még ha a kötet nem érvényesíti is a kronológiát. A korábban a minimalizmus fogalmával jellemzett Hazai szempontjából találó a címválasztás. Egyben mutatja azt a Berta által említett irányt is, amely az utolsó, 2000-ben kiadott kötete óta született írásokban egyre inkább látszik - a gondolatok explicitebb körülírását. Ami a szövegek jellemzőjeként ellenben végig megmarad a túlzásba vitt hasonlatok és részletezés mellett, az a - jobb szó híján - abszurd látásmód, legyen szó alaphelyzetről, nézőpontról vagy fókuszálásról. Például olvashatunk egy szentendrei krokodilvadászat történetéről, amely egy rövid erőszaktörténeti értekezést követ. Vagy a növények fejlett társadalmának emberképéről. Egy lány és egy fiú táncházbeli találkozásáról, olyan nyelven, amely az idillből valami idegent, üreset csinál. Vagy a feleség által a fürdőszobába bezárt és hónapokra otthagyott ifjú férj történetéről, a maximalizmusra törekvő neurotikus villanyszerelő szinte halált okozó rögeszméjéről... A kötetzáró Gyuri találata a depressziós műfordítóról szól, aki egy jósnőtől megtudja, hogy nem él már soká, és ettől egyre jobb lesz a kedve. A 2004-es szöveg jóslata szerint még hat-nyolc éve van hátra. És itt jön a mítosz: az író-műfordító Hazai 2012-ben hunyt el. Hazai Attila: A maximalista (és más írások). Magvető, Budapest, 2015. 144 oldal. Értékelés: 8/10 Elhunyt Búrt Kwouk, azaz Clouseau szolgája London. 85 éves korában elhunyt Búrt Kwouk, aki hét Rózsaszín párduc-vígjátékban alakította Clouseau felügyelő harcias szolgáját, Catót. A rajongók annyira szerették ezt az alakítását, hogy Peter Seilers halála után is megtartotta a szerepet, és a Clouseau-t játszó Roger Moore, valamit Roberto Benígni oldalán is folytatta. Amikor azonban 2011-ben színészi pályafutása elismeréseként kitüntették a Brit Birodalom Rendjének tiszti fokozatával, a legnagyobb élményeként azokat a James Bond- filmeket említette, amelyekben dolgozott, egyebek mellett a Gold- fingert. A legemlékezetesebbként azonban első, 1958-as filmjéről beszélt. „Az ember mindig emlékszik az elsőre, akármi legyen is az - az első házára, az első autójára, az első gyermekére, az első szerelmére. Az első filmem 1958-ban A Hatodik boldogság fogadója volt, amelyben egy csodálatos nő, Ingrid Bergman alakította a főszerepet” - idézte fel. Búrt Kwouk Warringtonban született, de Sanghajban nőtt fel. A színészettel akkor kezdett foglalkozni, amikor 1954-ben visszatért Angliába, a szülei ugyanis az 1949- es forradalomban minden vagyonukat elveszették. Számos televíziós produkcióban is szerepelt. (MTI) Búrt Kwouk (1930-2016) Megint Granada Budapesten forgatott Penélope Cruz, Hollywood madridi királynője Mostvégrefilmben is királynő lett... (Képarchívum) Titokban érkezett, több héten át ismeretlen helyszíneken forgatott, és mesterien leplezett időpontban távozott Magyarországról Penélope Cruz, az Oscar-díjas spanyol színésznő, Almodóvar és Woody Allen nagy kedvence. Megtévesztő a Budapesten és Madridban forgatott film címe: Spanyolország királynője. Cruz ugyanis egy hollywoodi szülésznőt alakít az ugyancsak Oscar-díjas Femando Trueba friss rendezésében. Egy Ma- carena Granada nevű sztárt, aki az ötvenes években visszalátogat egykori hazájába, hogy egy amerikai produkcióban eljátssza 1. Izabella spanyol királynőt. Történelmi tabló helyett azonban kellemes szórakozást ígérő vígjátékban láthatjuk majd a világhírű szívtiprókat (Antonio Banderas, Tom Cruise, Javier Bardem) meghódító madridi dívát, aki harmadszor dolgozott együtt Truebával. Először a Belle Epoque-ban, amelyet 1994-ben a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában hozott ki győztesként az Amerikai Filmakadémia, másodszor pedig az 1998-as Alomlányban, amelyet a prágai Barrandov stúdióiban forgattak több cseh szülész részvételével. A Spanyolország küálynője tulajdonképpen az Alomlány folytatása. Ez utóbbi története a náci Németországhoz kapcsolódik, Macarena Granada abban még ott áll kamerák elé egy spanyol stáb kíséretében. Ennek megfelelően az új filmben visszatérnek az eredeti szereplők, és huszonvalahány évvel később folytatódik a történet. Hogy miért döntött Budapest mellett a producer? Egyrészt azért, mert Prága magasabbra srófolta a forgatás költségeit, másrészt pedig a rendező úgy ítélte meg: Budapest teljes mértékben meg tudja mutatni az ötvenes évek spanyol filmstúdióinak a világát. Ez is nagy elismerése a magyar filmgyártásnak, hiszen egy olyan helyszínt, amely tökéletesen képes megidézni a kor hangulatát, hatalmas hozzáértéssel lehet csak felépíteni és berendezni. Penélope Cruz eddig sem otthon, sem Hollywoodban nem játszott „film a filmben” produkcióban, sőt királynő sem volt még koronával a fején, pedig a spanyol történelem népes galériáját kínálja az efféle előkelőségeknek. Van mit felvillantani I. Izabella sorsából is, aki Kasztíliai Izabella néven került be a történelemkönyvekbe. O volt az, aki 1480- ban rendet és stabilitást teremtett hazájában, bevezette az inkvizíciót, és több százezer zsidót és muzulmánt üldözött el az országból. Trueba filmjének a címe mégsem rá, hanem egyértelműen Macarena Granadára utal, aki hazalátogatása idején már vagy húsz éve tartó hollywoodi sztársággal dicsekedhet. Penélope Cruz számára tehát duplán izgalmas a szerep: hol a tengerentúlon befutott szülésznőt játszhatja (ami ismerős lehet számára), hol a királynőt, az erőskezű Izabellát. Van persze egy harmadik csavar is a történetben. Macarena Granada rögtön a hazaérkezése után felveszi a kapcsolatot régi kollégáival, többek között sok éve nem látott ottani rendezőjével, s ezzel totális káoszba sodorja a filmbeli forgatást. Penélope Cruz budapesti tartózkodásáról nem sok hű szivárgott ki a sajtóba. Érkezését a lesifotósok sem tudták kiszimatolni, a forgatás helyszíneit még a spanyol stábtagoknak is titkolniuk kellett, a színésznő minden lépését biztonsági emberek követték, hogy melyik szállodában lakott, arra még csak halvány utalások sem estek. Mindent egybevetve Magyarország e téren is jól vizsgázott, nem csak szakmai vonalon. Amikor a film születéséről megjelent az első hír, Cruznak hűlt helye volt Budapesten, a forgatócsoport pedig már Madridban folytatta munkáját. Bezzeg Charlize Theron! Vele kapcsolatosan nem titkolták, hogy hetekkel ezelőtt Budapesten forgatta a Coldest City című hidegháborús krimit. És már azt is tudjuk, hogy a napokban Keira Knightley áll kamerák elé a magyar fővárosban. Őt is Oscar-díjas rendező, Wash West- moreland (Still Alice) csábította ide, aki Colette-ről, a 20. századi francia üodalom úttörőjéről forgat életrajzi drámát. Theron még egy balettelőadásra is „elmerészkedett” az Operaházba, Keira Knightley pedig szintén nem az a bújócskázó típus. De az is lehet, hogy Penélope Cruz életét már szigorúbb szabályok űányítják. Magyar mesekönyvtar kétnyelvű gyerekeknek Egy magyarországi fejlesztésű, okostelefonokra ós tabletekre letölthető alkalmazásnak köszönhetően digitális mesekönyvtárat kaphatnak a kezükbe a gyerekek. A BOOKR Kids Mesetárat főleg külföldön élő, illetve kétnyelvű családban cseperedő gyerekek számára fejlesztették ki, és a Móra Kiadónak köszönhetően már jelenleg is több mint száz könyvet tart a „polcain”. A több évtizedes kedvencek közül elérhetők Janikovszky Éva művei, A Kincskereső kisködmön, Petőfi János vitéze, de újdonságokkal, kortárs alkotókkal is megismerkedhetnek a gyerekek, például Tóth Krisztinával, Erdős Virággal. A mesék és a versek animáltak, Az alkalmazás most két héten át ingyen használható (Képarchívum) hogy a történet vonzóbb legyen a digitális világban felnövő 3-11 éves korosztály számára. De akár sima hangoskönyvként is élvezhetők, mivel ismert magyar színészek tolmácsolásában hallhatók a szövegek. Minden történethez több „extra” is tartozik, a gyerekeket olvasás közbeni játékokkal lepik meg a fejlesztők, emellett szövegkiemelések, színe- zők, memóriajátékok, szómagyarázatok és olvasónapló-részletek is tarkítják a meséket. Az alkalmazás június 30-ig mgyen letölthető a Google Play áruházból vagy az App Store-ból, és két héten át díjmentesen használható. A letöltés után regisztrálni kell, majd a kosár ikonra kattintva megadni a MARTU- DOKMAG Y ÁRUL kódot, és lehet is böngészni a mesék között. (luk)
