Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-25 / 121. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. május 25. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 A Sziget Fesztiválnak köszönheti létét a Hundža trió Egy internetes verseny kapcsán alakult meg az együttes, a vetélkedőből kiestek, de együtt zenélnek tovább Sok fellépésük még nem volt, de nemsokára belevetik magukat a munkába (A szerző felvétele) ■ NÉMETI RÓBERT A háromtagú, többnyire akusztikus performanszairál ismert Hundža trió az idei Sziget Fesztivál egyik internetes versenye kapcsán alakult meg. „Idén február 20-án álltam elő az ötlettel, hogy alakítsunk egy csapatot és próbáljuk ki magunkat a Campfire-en, a Sziget Fesztivál által meghirdetett amatőr előadók versenyén. Bodnár Attila és Bálint Kristóf azonnal rábólintott a dologra. Valójában ilyen egyszerűen született meg a Hundža trió” - nyilatkozta lapunknak Hundža Dávid, az együttes alapítója. A három srác első közös munkája a Take That zenekar egyik toplistás slágere, a Patience akusztikus verziója volt, mellyel a zenei fesztivál szervezői által meghirdetett versenyre is beneveztek. „Nagyon nagy reményeket fűztünk a versenyhez, rengeteg szavazatot és lájkot kaptunk, de végül sajnos nem jutottunk tovább. De úgy döntöttünk, közösen zenélünk tovább” - magyarázta Hundža. Az együttes tagjai nagyon fiatalok. Mindhárman diákok még, de zenei világuk korántsem sorolható a megszokottak közé. Az elektronikus hangzás nem jellemző rájuk, ezért inkább a tiszta énekre, az akusztikus gitár hangjára, valamint a cajonra, azaz a fából készült ütőhangszerre összpontosítanak. „Zenéltünk már több együttesben, több stílusban, sőt ketten (Bodnár Attila és Kristóf Bálint) az AFF zenekarban is játszanak. Az AFF-fel együtt közös fellépésen is gondolkodtunk már, de most főleg a kassai rendezvényekre szeretnénk fókuszálni. Ettől függetlenül nem utasítjuk el a távolabbról érkező felkéréseket sem, legközelebb Miskolcon zenélünk, a Múzeumok Éjszakáján” - sorolta a fiatal zenész. Hozzátette, hogy a közönségtől és az internetes felhasználóktól is egyre több dicséretet és támogatást kapnak, de elfogadják a kritikus visszajelzéseket is, úgy gondolják, abból csakis tanulhatnak. „Mostanában sok felkérést kaptunk, igyekszünk bővíteni a repertoárunkat, egy-egy próbán akár két-három számot is megtanulunk. Mivel még nem volt sok fellépésünk, nincs túl nagy rajongótáborunk, de nagyon reménykedünk” - zárta Hundža Dávid. Legközelebb Palágyi Ildikót és az Indigo Projectet mutatjuk be. Kiúszott a várból a kacsa a Karosáig SZÁSZI ZOLTÁN Egyszer, valamikor, valakik beeresztettek egy kacsát a nagykövesdi vár kútjába, s hogy, hogy nem, egy nap múlva a Karcsa vizében látták úszni. Azt akarták megtudni, tényleg vannak-e alagutak a vár alatt, s azok tényleg Királyhelmec váráig vezetnek-e. Ilyen legendát számos várról mesélnek. Az viszont biztos, hogy ilyen, várak közti alagútrendszer sose volt, mert bizony a mostani metróépítőknek is becsületére válna sok kilométernyi alagút kivésése, főleg mocsaras, homokos, kavicsos rétegeken át. Az viszont könnyen meglehet, hogy a nagykövesdi vár alatt lehetnek feltáratlan pincerendszerek. A várkút, amely tulajdonképpen ciszterna lehetett, elég mély volt egykor, megmozgatta az itt élők fantáziáját. Keleti végeken A Bodrog és a Karcsa folyó szabdalta Zempléni-medencében igen gyakoriak a régészeti emlékek, különösen a honfoglalás kori leletek. Nagykövesd és környéke sem kivétel, kiváló példája ennek az innen alig pár kilométerre lévő Karos, ahol a vidék egyik legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt honfoglalás kori temetője és telephelye került napvilágra. Nagykövesd vára, méreténél és elhelyezkedésénél fogva valószínűleg a legkorábbi, tehát a tatárjárás utáni időkben épített várak közé tartozik. Ez az egyetlen nagyobb kővár a Bodrogközben. Bár a település első írásos emléke 1283-ból származik, várát, amely a kezdetekben valószínűleg lakótomyos, gerendafalas vár lehetett, a 14. század első harmadában építhették mint erődített nemesi birtokközpontot. A várat 1323- ban említik, akkor a Baksa nembeli Soós és Szerdahelyi család volt itt birtokos, Nagykövesd várának neve először 1358-ban fordult elő az okiratokban. Amikor a cseh kelyhesek Ján J iskra vezérlete alatt 1451 -ben elfoglalták, valószínűleg további erődítési, bővítési munkálatokat végeztek rajta. A cseh seregek egészen 1459-ig sarcolták innen a vidéket, ekkor foglalta vissza Mátyás király serege, s nagy valószínűséggel ekkor álltak be a híres Fekete Sereg zászlaja alá a behódolt kelyhesek vagy más néven táboriták, husziták. Az is biA lebontott várfalak köveiből épült a kastély (Bari Fatima felvétele) zonyos, hogy a török hódoltság idején jelentő erődítési munkálatokat végeztek, átalakították a várat az új ostromtechnikáknak, az ágyú használatnak megfelelően. Viharos történet Nagykövesd várának birtoktörténete elég viharos. Tulajdonosai volt a Baksa Soósok, a Pálócziak, a Percnyiek, Szapolyai János király híve, Némethy Ferenc, Ferdinánd király híve, Telekessy Imre, majd megint a Baksa nemzetség, s végül a Wesselényi-féle összeesküvésben részt vevő Soós György volt a birtokosa. Soós György 1672-ben felfedett lázadása után egy évvel Coob német tábornok feldúlta, felrobbantotta, kiégette a várat. A falak egyes leírások szerint még az 1700-as évek elején is álltak, majd a vár köveinek Tájoló Nagykövesdre a Tőketerebest Királyhelmeccel összekötő 79-esfőútról Bodrogszerda- helynél vagy Szomotornál déli irányba letérve lehetel- jutni. Atelepülés vasúton is elérhető. Helyben a turisztikai szolgáltatások széles kínálata várja az utazókat. jó részét az itt birtokot szerzett Szirmay-Fischer család kastélyának és az akkoriban barokk stílusban épített római katolikus plébánia- templomnak építéséhez hordták el. Ma már csak a délnyugati rész, a korai olasz típusú, már ágyúállások számára kialakított bástyájának viszonylag jó állagú, három emelet magasságú romja áll, s néhány falcsonk maradt meg a vár északi részén. Ám mint oly sok helyen, itt sem volt még módszeres régészeti feltárás, a terepalakulatok, a légi felvételek tanúsága szerint jól azonosítható az északi torony szögletes alapja, attól néhány méterre egy kör alakú, minden bizonnyal régebbi stílusú épület nyoma, és jól mutatkoznak a nyugati védősáncok is. A feltárás végre fényt deríthetne a feltételezett alagutak titkára is. Nagykövesd vára és a környékbeli szőlőhegyek már a Tokaji borvidék részei, a romok közül messzire el lehet látni, szinte az egész borvidék szép panorámája az ember szeme elé tárul.
