Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-04 / 103. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. május4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Szlovákia és az ötletek Az országimázsnak nagy hagyománya van a régiónkban e TOKÁR ICj Géza A rculatot, országimázst könnyebb megváltoztatni, mint az országot. Aligha fogják sokan észrevenni - hiszen a szlovák köz- szolgálati televíziót nehezebben kapcsoljuk be, mint bármelyik más csatornát-de, Szlovákia hamarosan új hivatalos szlogennel és imázzsal hirdeti magát idehaza és külföldön. A „Good idea, Slovakia!”, azaz „Jó ötlet, Szlovákia” jelszó azt hivatott szemléltetni, milyennek tartja magát az ország. A magyarázat szerint a védjegyet azért lehet az országhoz kapcsolni, mert az állampolgárok nagyobbik része különlegesnek, életrevalónak, furfangosnak gondolj a az országot és annak lakóit. Az országimázsnak és jelszavaknak komoly hagyománya van a ré: giónkban és Szlovákiában. Elsősorban a turizmus területén használják, ; de a politikában is, már Mečiar közép-európai Svájcként hirdette az országot és akadtak más ráaggatott jelzők is. Az EU-csatlakozás előtt : önironikus j elzőt keresett Szlovákia, s ahogy a portugálok nem értettek a : számítógépekhez, vagy az olaszok i precízek és pontosak lettek, úgy let- ! tek a szlovákok egy nyilvános pályázatot követően „nem vendégsze- : retők”-demonstrálva ezzel, hogy : az irónia nem feltétlenül tartozik a : régió erényei közé. A későbbi hiva- ; talos kampányok újabb jelzőket ra- ; gasztottak Szlovákiára, volt már ; „barátságos ország” és,Jds-nagy ország”, mielőtt legúj abban az ötle- ; tek országává vált. Mi lehet ezzel a jelzővel a cél és mennyire vannak valóban jó ötletei : Szlovákiának? Néhány progresszív ; startup éppenséggel akad, ahogy a pozsonyi régió is fej lődik. Az inno- I vációs programok néhány régiós versenytárshoz képest jól futnak, de : Szlovákia sem a digitalizáció, sem a startupok terén nem érhet a nyomába a posztkommunista államok közül a balti térségnek, hiába hirdeti ezt magáról. A jó ötletek pedig kizárólagos módon a főváros környékére korlátozódnak. A mondanivalón túl valamilyen módon szimbolikus a jelző, megtestesíti azt a mentalitást is, ami alapjaiban más, mint mondjuk a magyar. Az ötlet a jövőbe mutat, a hagyomány a múltba. Szlovákia pedig szimbolikusan nem a természeti adottságaira vagy történelmi múltjára és a hagyományaira épít, hanem - legalábbis a szavak szintjén - a jövőre. A múltba nem akar és nincs is miért visszanyúlnia az országnak, ott nincs mit találni. Ennek megfelelően inkább próbál lépést tartani a fősodorral. A Nyugathoz igazodás konzisztensen megjelenik a szlovák közéletben és a külpolitikában is, az olyan epizódok, mint Robert Fico előző ciklusbeli emigránsozása, csak megzavarják, de hosszú távon nem veszélyeztetik a folyamatot. Valahol erről is szól a lógó. W^EZMAR NEM^* riS HARMADIK UTAS POLITIKA. EZ MÁR v A NYOLCADIK UTAS... MINISZTERELNÖK Matolcsy és Orbán (Cartoon izer) Aki megmutatja, hány a VERES ISTVÁN A még hagyj án, r~£ hogy Venezuelá- M bán az államnak JL mk m 4 elfogyott a pénze, ezért megcserélték a heti időbeosztást: ötnapos a hétvége, és csak kettőt kell dolgozni. Az is hagyján, hogy az észak-koreai kommunista párt ismét kongresszust tart (a minap, vagyis 1980-ban volt a legutóbbi), ezért néhány napra kijárási, házasodási és temetkezési tilalmat rendeltek el. Tulajdonképpen minden hagyján ahhoz képest, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy ideje (állítólag) -, és most markolja meg mindenki a fotel karfáját - szóval, hogy Matolcsy György egy ideje fél a nyolcas számtól. A Népszava mutatott rá, hogy a közelmúltban törölték a Szabadság tér 8-9-es címet a jegybank hivatalos okiratairól, már csak a 9-es szerepel rajtuk: Szabadság tér 9. És hogy az elnöki irodának is helyet adó folyosón sincsenek már nyolcasok az ajtókon, helyette bevezették a 7+1-et. Valahogy így nézhetnek ki az ajtók szá- mozásilag: 1,2,3,4,5,6,7,7+1,9, 10 stb, a 18-as helyén nyilván 17+1. A cikk szerint egy volt MNB- alkalmazott úgy tudja, az elnök egy ideje fél a nyolcas számtól. Ha ez így van, mindenképp dicséretes, hogy a legegyszerűbb megoldást alkalmazták a nyolcasok helyettesítésére. A 7+1 helyett ugyanis folyamodhattak volna a 10-2, a 3+5, vagy akár a 175 -167-hez is, hiszen a végeredménye annak is nyolc. Pedig azt gondolná az ember, hogy egy ekkora koponya, egy volt nemzetgazdasági miniszter, a modem gazdaságpolitika Kopperfield Dávidja (ha úgy tetszik, Latabár Kálmánja), jelenleg épp jegybanknyolc elnök a számokkal legalábbis jóban van. Hát úgy látszik, nem mindegyikkel. Az persze nem meglepő, hogy egy ekkora matekzseni a számjegyekkel külön-külön is személyes kapcsolatot ápol. A százassal talán együtt jár nyaralni, a hármassal teniszezni és golfozni, de a százhuszonhármassal sem mennek el egymás mellett köszönés nélkül az utcán. Mi lehetett tehát az oka, hogy a nyolcassal a közelmúltban összerúgta a port? Nem tudjuk, de valószínűleg arra is létezik felsőbb körökből magyarázat, hogy ez miért tekinthető normálisnak. Az is lehet, hogy Matolcsy a Szabadság tér 8-9- et 8 mínusz 9-nek olvasta, hiszen matekzseni, és valójában a mínusz 1 -tői fél, vagy úgy a mínusztól általában. A jegybankelnök úrnak mindenesetre jobbulást kívánunk, ebből az alkalomból pedig küldjük neki a Beatrice Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás című örökzöld slágerét. MARIÁN LEŠKO Nicsak, kik akarnak itt ellenőrizni? A mindenkori ellenzéki pártok ragaszkodtak eddig ahhoz az elvhez, hogy az a vezető politikus vagy tisztségviselő, aki hibát követett el, botrányba keveredett, ne kerüljön olyan új pozícióba, ahol ő ellenőrizne másokat. Hiszen a bukott miniszterek stb. általában visszaültek a parlamenti képviselői padsorokba, és a parlament egyik feladata, hogy ellenőrizze a kormányt és a törvények betartását. Közismert annak a főtisztviselőnek az esete is, aki törvénysértés miatt volt kénytelen távozni az egészségügyi minisztériumból, aztán ő lett az egészségügyi ellátást ellenőrző hivatal főnöke, amely az előírások betartását ellenőrzi az egész egészségügyben. Most fordult a kocka - a kormánypártok átvették ezt a hagyományosan ellenzéki elvárást, és az ellenzéki Ľubomír Galkóval (SaS) szemben alkalmazzák. Az egész egy lehallgatási-megfigyelési üggyel kezdődött. Hosszú évtizedekig nem létezett semmiféle kontroll afelett, hogy kit és milyen okból hallgattak le ebben az országban. Csak tavaly fogadta el a parlament az erről szóló törvényt, amely nyomán valódi jogkörökkel rendelkező ellenőrző bizottság jöhetett létre, és tagjai hozzáférhetnek a lehallgatási dossziékhoz. A bizottságnak mindig három ellenzéki és három kormánypárti képviselő a tagja. Az ellenzéki tagokat még nem választotta meg az új parlament, mert a kormánypártok elutasítják Galkót. Ő még a Radičová-kormány védelmi minisztere volt, de mennie kellett a katonai titkosszolgálat lehallgatási ügye miatt. Most neki kellene ellenőriznie (ha beválasztanák a bizottságba), hogy mások nem követnek-e el valami olyasmit, mint amit annak idején ő. Galko azt hozza fel saját védelmére, hogy senki nem bizonyította be, hogy hibázott. Tény, hogy jogilag egyelőre nincs lezárva az ügy, de ha egy botrány csak a jogerős ítélet kihirdetése után válna ténylegesen botránnyá, akkor az első meg a második Fico-kormányról is kijelenthetnénk, hogy egyetlen miniszterének sem volt egyetlen gyanús ügye sem. Azt azonban bírósági ítélet nélkül is kimondhatjuk, hogy Galkónak vaj van a fején. Amikor 2010-ben a Pravda cikkeiből kiderült, hogy a szerkesztőség belső információkkal rendelkezik a katonai hírszerzéstől, akkor a hírszerzés elkezdte lehallgatni az újságírókat. Ahelyett, hogy belső vizsgálatot indított volna a kiszivárogtatás ügyében, és hazugságvizsgálatra küldi minden emberét, aki a kiszivárogtatott információkhoz hozzáférhetett, elintézte a bírósági végzést az újságírók lehallgatására. Ha az ügyészség és a bíróság utólag arra a megállapításra jutna is, hogy senki sem követett el ebben az ügyben törvénysértést, akkor is megengedhetetlen, hogy a hírszerzés a belső problémáit úgy oldja meg, hogy durván beavatkozik mások magánéletébe, megsértve ezzel jogaikat. Az ellenzéki pártok viszont ragaszkodnak Galko jelöléséhez a lehallgatásokat ellenőrző bizottságba, mert „mert kellő tapasztalatai vannak ezen a területen”. Richard Vašečka (OĽaNO) még hozzátette, hogy az ellenzék sem „káderezte” a kormány jelöltjeit, hiszen megszavazta Martin Glváč eddigi védelmi miniszter tagságát az ellenőrző bizottságban. Nos, éppen azon elv alapján, hogy aki diszkvalifikálta magát a posztj án, az ne ellenőrizzen másokat, az ellenzéknek nem szabadna Galkót jelölni a bizottságba, és nem szabadna Glváéot sem támogatnia. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Ezentúl tilos az -ov és az -óva Betiltották az orosz végződésű családneveket Tádzsikisztánban. „A családnevek mostantól megfelelnek majd a nemzeti kultúrának és hagyományoknak” - mondta a sajtónak az igazságügyi minisztérium szóvivője. Az újszülöttek anyakönyvi kivonatában ezentúl nem szerepelhet -ov, - óva, vagy -ev és -eva végződés. A 8,5 millió lakosú volt szovjet köztársaság parlamentje már januárban megszavazott egy olyan jogszabályt, amelynek értelmében tilos az újszülötteknek a „helyi hagyományoktól és kultúrától idegen” keresztnevet adni. Az 1992 óta hivatalban lévő Emomalii Rahmon tádzsik elnök 2007-ben változtatta meg családnevét, lecsípve belőle az oroszos -ov végződést - addig Rahmo- novnak hívták. A tádzsik kormány tagjai és más magas rangú tisztségviselők később ugyanígy jártak el -hazafiasságból. A többségében muzulmánok lakta Tádzsikisztánban az 1930-as években kezdődött meg a nevek oroszosítása, miután az ország a Szovjetunió tagállamává vált. A Szovjetunió felbomlása, majd Tádzsikisztán függetlenségének 1991 -es kikiáltása után sok tádzsik önként visszatért neve eredeti formájához. Tádzsikisztánban egyébként tavaly decemberben a karácsonyt is betiltották. Sem karácsonyfát állítani, sem ünnepi vacsorát tartani, sem ajándékozni nem szabad az iskolákban. Az oktatási miniszter a karácsonyi, illetve újévi tűzijátékot és az adománygyűjtést is törvényen kívül helyezte, sem az igazi, sem a műfenyőknek nem kegyelmezett. A szilveszteri bulikat már három éve betiltották, valamint kitiltották a Mikulást az állami médiából. Már 2007 óta tilos nyilvánosan ünnepelni a születésnapokat, és azt is törvény írja elő, hogy legfeljebb hány embert szabad meghívni lakodalomra vagy temetésre. (MTI)
