Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-25 / 121. szám, szerda

DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2016. május 25., szerda ___ ____ __________ __ _ 12. oldal A felújított zsinagóga a vár közelében található (Száz Ildikó felvétele) FÓKUSZBAN Jubileumi év a zsinagógában Léva. A város első írásos említé­sének 860. évfordulója kapcsán számos rendezvényen emlékez­nek meg Léva jeles történelmi eseményeiről. A 2012-ben fel­újított zsinagógában a megszo­kottnál is több esemény zajlik. A város egyik legszebb épületében a felújítási munkák során előke­rült az épület elveszettnek hitt alapító okirata, az 1883-as keltezésű dokumentumot egy gyógyszeres üvegben találták meg. Később egy budapesti ki­adású, magyar-héber nyelvű kalendáriumra bukkantak, a bo­rító feliratán ez olvasható: „Izra­elita zsebnaptár 5700. év a zsidó időszámítás szerint a világ fenn­állása óta Szökőév mely áll 385 napból.” A felújítása 1,6 millió euróba került, ennek 95 százalé­kát európai uniós pénzből fe­dezték. Koncerteket, kiállításo­kat rendeznek a zsinagóga csar­nokában, ahol az értékes leletek is megtekinthetők. Nemrég itt tartották a városi díjátadó ün­nepséget. (száz) Szent Márton és a koldus Sokat kell tűrniük a környéken lakóknak (A szerző felvétele) Nem javul a helyzet az Esztergályos utcában SZÁZ ILDIKÓ A Vág menti községről már a zo- bori apátság birtokainak 1113-as összeírásakor említést tesznek, bár akkoriban még Gúgként említik. A község 1245-ben Báncsa Ist­ván bíboros, esztergomi érsek tu­lajdonába került, majd 1312-ben Csák Máté seregei teljesen elpusz­tították, csak a templom és a plé­bánia marad meg. A falu lakói a tö­rökök és a tatárok elől menekülve a Vág menti lápos területen húzód­tak meg. Ott, ahol a mai Szímő (Zi- mew) található. Atemplomot 1878- ban, majd 1898-ban újították fel. Az új, neobarokk, fából készült fő­oltár cibóriuma alatt látható Szent Márton és a koldus szobra. Tours-i Szent Márton híres volt segítő­készségéről és jóindulatáról. Egy téli estén a szent éppen kilépett Amiens kapuján, amikor egy kol­dussal találkozott, akit rablók fosz­tottak ki és vertek meg. Saját kö­penyét kardjával kettévágta, egyik felét a koldus vállára borította. A járókelők közül sokan kinevették, ő azonban ezután álmában Krisztust látta meg abban a köpenydarab­ban, melyet a fázó koldusra terített. Életét számos csoda kísérte: bete­gek gyógyítása, halottak feltá­masztása, ördögtől megszállottak megszabaditása. A nép atyjaként szerette, hiszen a legszegényebbek egyikeként élt közöttük, és csak se­gíteni és békességet teremteni akart mindenütt. Minden évben sorra lá­togatta a vidék egyházközösségeit, gyalog, szamárháton vagy dereg­lyén. Ú j szerű kezdeményezésével a felkeresett tanyákat és falvakat kezdetleges egyházközségi háló­zatba szervezte. A község védő­szentjének nevét viseli a helyi cser­készcsapat és a 2006-ban felújított főteret Szent Márton szobra díszíti. Szímő címerén vörös pajzson ezüst palástban arany süveggel áb­rázolják Szent Mártont, jobb kezé­ben az országalmával, bal kezében maga felé fordított pásztorbottal. Szent Márton kultusza már a hon­foglalás előtt is virágozhatott Pan­nónia földjén, majdtiszteletét Szent István király is felkarolta. Legközelebb Hegysúr címerét mutatjuk be. V.KRASZNICA MELITTA Mindmáig hiába várták a választ kérdéseikre, ezért a médiához eljuttatott közleményen keresztül fordultak az önkormányzathoz az Esztergályos utcában lévő ház összeférhetetlen lakói miatt a közelben élők. Egyebek mellett arra akarnak vá­laszt kapni, milyen konkrét lépése­ket tesz a város a helyzet megoldá­sára, és mikorra várhatók azok po­zitív hatása. Miként érvényesíti a város a jogait a szabálysértőkkel és a közigazgatási eljárások során az épület tulajdonosával szemben? A petíció benyújtását követően a til­takozók képviselőit személyesen is fogadta az alpolgármester, aki akkor megígérte, minden fejleményről hírt adnak a város honlapján. A közle­mény megfogalmazói azt nehezmé­nyezik, hogy azóta sem kaptak vá­laszt kérdéseikre. „Meddig kell még a lakosoknak tűrniük a tűrhetetlen körülményeket és a városvezetés te­hetetlenségét?” - tették fel a kér­dést. Knirs Imre a Tudd! információs portálon reagált a bírálatra, rámutat­va, hogy már május 20-án közzétet­te a városi hivatal honlapján a petí­cióval kapcsolatos állásfoglalását. (Ez a dokumentum azonban oly an jól el van rejtve a honlapon, hogy szinte lehetetlen megtalálni. Nekünk is csak a városi hivatal alkalmazottjá­nak útmutatása alapján sikerült - a szerk. megj.). A rövid tájékoztató­ban az olvasható, hogy megbeszé­lést folytatott az Esztergályos utca 3- as számú bérház tulajdonosával, is­mertette vele a petíció tartalmát, és a napokban várják tőle a probléma megoldására vonatkozó javaslatát. Az alpolgármester leszögezte azt is, hogy a városvezetés közbenjárására a járási rendőrkapitány és a városi rendőrség parancsnoka megerősí­tette a rendőri jelenlétet a környé­ken. A további fejleményekről pe­dig tájékoztatja a közvéleményt. Katonák, szabók, vendéglősök védőszentje Nagyon sok hegyet, templomot, várat és kolostort neveztek el Szent Mártonról. Emellett évszázadok óta a katonák, a szabók, a vendéglősök és a koldusok tisztelik benne védőszentjüket. A védő­szentek megjelenítésének nagy hagyománya van a címertanban, mivel a vallásos hit í az egyik legerősebb közösségteremtő és megtartó erő.

Next

/
Thumbnails
Contents