Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-25 / 121. szám, szerda
2 | KÖZÉLET 2016. május 25.1 www.ujszo.com Kotleba-ellenes megyei választási Kotleba bevitte a sajátjait a megyeházba (Ján Krošlák felvétele) SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Marian Kotlába megyei elnökkó való újraválasztása elleni intézkedéskánt szolgálhat az a terv, amelyet Martin Glváó (Smer) vetett fel a koalíciós tanács ülésén. Glváó szerint egykörössé kell tenni a megyei választást, és össze kell hangolni a helyhatósági választással. A megyerendszer túlságosan idegen az állampolgároktól - ez a megállapítás sokszor sokaktól elhangzott a legutóbbi, 2013-as megyei választások után, amelyeken mindössze 20,11%-os volt az országos részvétel. Az alacsony részvétel mellett akkor Marian Kotleba szélsőjobboldali politikus Besztercebánya megye elnökévé való megválasztása keltett felháborodást - az esetre mint a szélsőséges politika előretörésének példájára nemzetközi szinten is felfigyeltek; ez volt Kotleba első valódi politikai sikere. A megyerendszer ügye régóta problematikus pontja a szlovákiai politikának, és bár időről időre felvetődik a reform szükségességének gondolata, általában egyéb kérdések felülkerekednek. Alighanem így lesz ez a jelenlegi választási időszakban is. Megyei dilemma A szlovákiai magyar politizálásnak különösen traumatikus pontja a megyerendszer, hiszen a megyék jelenlegi kialakítása gyakorlatilag mindenhol kisebbségbe kényszeríti a magyarokat az országban, még a tömbmagyar területeken is, ráadásul a megyék egyáltalán nem követik a történelmi régiók határait. A megyerendszer 2001-es reformja idején az akkori, Bugár Béla vezette MKP először szorgalmazta a magyar többségű, Komárom megyeként emlegetett megye létrehozását, ám végül a koalíciós partnerek által előkészített modellt támogatta. Az utóbbi években Robert Fico rendszeresen felveti a megyerendszer reformjának szükségességét: az ő elképzelése a 3+1 alapú elrendezés, amely egy kelet-szlovákiai, egy közép-szlovákiai, egy nyugatszlovákiai és egy külön Pozsony megyével működne. Richard Sulik, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke korábban azt hangoztatta, a megyék megszüntetése lenne a jó megoldás, kompetenciáikat az állam és a községi önkormányzatok között kellene felosztani. A Híd Polgári víziójában azt olvashatjuk, „elkerülhetetlen a megyerendszer reformja”, és új felosztást szorgalmaznak, amelyben a történelmi régiók hagyományainak figyelembe vételével is számolnak. Csak választási reform A márciusban kinevezett Smer-SNS-Híd-Siet’-kormány programja nem számol a megye- rendszer reformjával. Bár a Híd „elkerülhetetlennek” nevezi ennek a kérdésnek a megoldását, a koalíció prioritásai közé nem került be a téma. Megegyezés mindössze a megyei választási rendszer megváltoztatásáról születhet, amit Martin Glváč javasolt. A Híd szerint konkrétumokról még ebben a témában is korai beszélni. „Egyelőre csak általános tárgyalások kezdődtek a koalíciós partnerek között a témában, eddig semmilyen konkrét javaslattal nem állt elő senki - mondta az Új Szónak Nagy András, a Híd szóvivője. - A koalíciós partnerek médiában megreform jelent javaslatait csak akkor szeretnénk kommentálni, ha a koalíciós partnereknek is bemutatták őket.” A megyerendszer átfogó reformjáról abban az esetben lehetne beszélni, ha az összes koalíciós partner között létrejönne konszenzus, tette hozzá Nagy András. Az ellenzék nincs elragadtatva Glváč ötletétől. Martin Klus, az SaS képviselője a TASR hírügynökség„Egyelőre csak általános tárgyalások kezdődtek a koalíciós partnerek között a témában, eddig semmilyen konkrét javaslattal nem álltelő senki." Nagy András (Híd) szóvivő nek elmondta, nem támogatják a megyei választások egykörössé tételét, mert az elsősorban azt eredményezhetné, hogy a Smer megye- elnökjelöltjei biztosan nyernének, illetve megkönnyíthetné Kotleba helyzetét is. Klus szerint az osztrák elnökválasztás is azt mutatja, a kétkörös modell segíthet a szélsőségesek elleni összefogásban. Glváč másik javaslata, mely szerint össze kellene hangolni a megyei és a helyhatósági választások rendezését, alkotmánymódosítással volna elérhető, mivel meg kellene hosszabbítani a megyeelnökök és megyei képviselők mandátumát, hogy a 2018-ban esedékes helyhatósági választásokig érvényben maradjon. Az alkotmánymódosításhoz legalább kilenc ellenzéki képviselő támogatására is szüksége volna a kormánynak, ennek megszerzése pedig egyelőre meglehetősen valószínűtlennek tűnik. RÖVIDEN Lajčák indul a főtitkári posztért Pozsony. Hivatalosan is jelölteti magát az ENSZ-főtitkári tisztségre Miroslav Lajčák (Smer) külügyminiszter. A kormány mai tanácskozásán hagyhatja jóvá a miniszter indulását, melyet a kabinet egyébként támogat. Robert Fico kormányfő még a parlamenti választások előtt kijelentette, hogy Lajčákot alkalmasnak tartja a poszt betöltésére, indulását támogatja. Az új ENSZ- főtitkárt 2017 januárjában iktatják be. Nagyjából eddig tartanak majd Lajčák számára Szlovákia EU-elnökségével kapcsolatos feladatok is. (Sme, ie) Nincs eljárás a náci kópviselő ellen Pozsony. A rendőrség nem indít eljárást Milan Mazurek, a Marian Kotleba Mi Szlovákiánk Néppárt parlamenti képviselője ellen, aki kétségbe vonta a holokauszt jelentőségét. A rendőrség szerint elképzelhető, hogy Mazurek formálisan törvényt sérthetett, viszont büntetés helyett inkább arra kellene törekedni, hogy megváltoztassa nézeteit. A képviselő az egyik közösségi portálon Hitlert éltette, és a zsidók elhurcolását hazugságnak, illetve mesének nevezte. Mazurek azóta törölte a bejegyzését, és nem volt hajlandó vallomást tenni az ügyben. (Denník N, ie) Gyanús szerződős a védelmi tárcánál Pozsony. Húszezer eurós megrendelésről szóló szerződést kötött a védelmi minisztérium a R-SYS vállalattal. A cégbenjelentős érdekeltségei vannakJán Hofkónak, Peter Gajdoš védelmi miniszter (SNS-jelölt) egyik közeli tanácsadójának. Hoľko április negyedikétől dolgozik a minisztériumnak, a húszezer eurós megrendelésről szóló szerződést április másodi- kán írták alá. A tárca azt állítja, hogy a tanácsadói poszt elfogadásakor Hoľko minden gazdasági érdekeltségéről lemondott. A vitatható szerződésre a Plus jeden deň napilap figyelmeztetett, munkatársai két alkalommal is a cégben érték utol a tanácsadót, nem pedig a tárcánál. (ie) A kormány előtt az oktatási törvények IBOS EMESE A közoktatási törvény és a pedagógusbérek emelése kerül ma terítékre a kormányban. Mindkét módosító javaslatról gyorsított eljárásban tárgyal majd a parlament, hiszen a kormány azt szeretné, hogy már szeptemberben hatályba lépjenek. Pozsony. A most beterjesztett módosító javaslat az alsó tagozatos iskolák helyzetét orvosolja, a létszámgondokkal küzdő teljes szervezettségű iskolákról az oktatási minisztérium hatáskörébe tartozó belső elbírálás során döntene a tárca. Lapunk úgy tudja, hogy csak egyszeri szükségmegoldásról van szó, mert a bajban levő felső tagozatos iskolák helyzetének orvoslását az oktatási intézmények finanszírozását szabályzó törvény módosításától várja a Híd. A kormányprogramban valóban szerepel a vonatkozó jogszabály megnyitása. Ugyanakkor Peter Krajňák (Híd), az oktatási minisztérium államtitkára lapunknak korábban azt mondta, hogy elsősorban az iskolai klubok, szabadidő- központok stb. finanszírozásáról szeretnének egyeztetni. Információink szerint a finanszírozással kapcsolatos konkrét kérdésekről még Peter Krajňák oktatási államtitkár nem tárgyaltak a koalíciós partnerek. Nem tudni tehát, hogy van-e valós politikai akarat arra, hogy a jelenlegi normatív finanszírozási rendszert az osztályalapú finanszírozás váltsa fel. (Ez utóbbi alapján nem az adott oktatási intézményt látogató gyermekek száma, hanem az osztályok száma szerint járna a meghatározott állami támogatás.) Ráadásul ebben a kérdésben egyelőre a Hídnak sincs konkrét álláspontja. A kormány előtt landolt a pedagógusbérek 6%-os emelésére vonatkozó javaslat is. Az előirányzott 6%-ot szeptembertől az összes pedagógiai alkalmazott megkapná. Az indoklásban a további béremelést, az újabb 6%-ot, mely 2018 januárjától lenne esedékes, alapvető belső átalakításokhoz, magyarán: optimalizációhoz köti a kormány. A béremelés mértékével sem Pavel Ondek, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke, sem pedig a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezése (ISU) nem elégedett. Előbbi 25%-os, utóbbi pedig két lépésben, konkrét összeggel történő béremelést szorgalmazott. A módosítás most sem számol a nem pedagógiai alkalmazottak béremelésével, miközben havi fizetésük még a minimálbért sem éri el.
