Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-23 / 119. szám, hétfő

101 AUTÓ-MOTOR 2016. május 23. | www.ujszo.com Emelkedik a régi Skodák ára Ami évekkel ezelőtt csak pár euróba került, azért most könnyen több ezer eurót is elkérnek a büszke tulajok Már nemcsak a ritkaságszámba menő veteránokon, hanem a szériagyártású modelleken is jól be lehet keresni (Skoda-feivéteiekj DEMECS PÉTER Igen, lassan eltűnnek az utakról a régi Skodák, ám a márka szerelmesei biztos nem felejtik el a legendás modelleket. Akinek még van egy öreg Skodája az autóban, az optimális körülmények mellett néhány éven belül szépen bekereshet rajta. Nemcsak Csehországban, de Szlovákiában is egyre nagyobb az érdeklődés a cseh márka öregebb modelljei iránt. S mint minden ter­méknél, az öregebb autóknál is ér­vényes, hogy minél nagyobb a ke­reset egy öreg Škoda iránt, az annál drágább. Nem csoda, hiszen ma­napság már nagy szerencse kell ah­hoz, hogy egy Skoda 120-at vagy még működőképes Škoda 1000-est lássunk az úton. Tény, hogy a rosszabb állapotban levő modelle­ket kisebb szerencsével még pár száz euróért megvásárolhatjuk, éveken belül viszont már garantált, hogy több ezer eurós kiadásokról fogunk beszélni. Pedig még nincs is olyan régen, hogy a Skoda nagyon sok család számára álom vagy in­kább egyetlen elérhető lehetőség volt. A szín sem számított, az em­ber kivárta a sort az autókereske­désben, aztán amilyen autó éppen szabad volt, azt elvitte. Emelkedő árak A Škoda gyárát a márka százhúsz éves történelme során több mint 17 millió gépkocsi hagyta el, idén má­jus 10-én volt pontosan 90 éve an­nak, hogy a Škoda első luxus­limuzinját, a Hispano Suiza modellt átvette az akkori csehszlovák állam­fő, Tomáš Garrigue Masaryk. A veterán Skodák szenvedélyes gyűjtője, Tomáš Hervert a ČTK hír- ügynökségnek nyilatkozva elmond­ta, teljesen mindegy, a cseh márka melyik veterán modellje iránt lesz nagy érdeklődés, idővel ugyanis a térségben mindegyik igazi vagyont fog érni. „Előfordulhat, hogy valaki nosztalgiából akar régi Skodához jutni, mert olyan autót akar vezetni, mint az apja vagy a nagyapja. Akad­nak olyanok, akiket értékesebb mo­dellek érdekelhetnek” - állítja Her­vert. Általánosságban elmondható, hogy a legdrágábbak a Laurin&Kle- ment jelölésű modellek, továbbá olyan prototípusok és versenyautók, amelyeket lényegesen kisebb darab­számban gyártottak le. Ezen kívül az egyik legnépszerűbb a Škoda 11 OR kupé, amelyet a 70-es években gyár­tottak. Míg olyan négy évvel ezelőtt egy jó állapotban levő 110-est úgy 555 euróért is vehettünk, jelenleg a modell totális tönkrement roncsait sem árulják 1800 eurónál olcsóbban. Ugyanilyen fejlődésen esett át a Fa­vorit kabrioletté átépített modellje - az átalakítást Václav Král tervrajza alapján végezte el a Metalex társa­ság. Az évekkel ezelőtti 3700 euró körüli ár már a múlté, jelenleg 12950 eurót kell leperkálni egy Favorit kabrióért. Drága felújítás Aki viszont öreg Skodát vesz, an­nak Hervert szerint arra is gondol­nia kellene, hogy az autó átalakítá­sa, felújítása drága lesz, s többszö­rösen túlszárnyalhatja a modell ere­deti árát. Az értékesebb modellek felújítása több tízezer euróba is ke­rülhet. „Az emberek nemcsak a rit­ka példányok, hanem a szériagyár­tású modellek felújításáért is fizet­nek. Ezekből ráadásul egyre keve­sebb lesz, mert a magukra maradt autók egy idő után egyszerűen szét­esnek, így az áruk is megemelked­het” - mondta a gyűjtő. Egy szó mint száz, akinek öreg Skodája van otthon a garázsban, az gyakorlatilag igazi kincs birtokosa. Igaz, sok pénzbe kerülhet jó karban tartani egy öregedő, rozsdásodó modellt, ezért jól meg kell fontolni, milyen autót hagyunk meg azért, hogy később jó pénzért eladjuk. Optikai kábelek a német sztrádákon Berlin. Új stratégiát dolgozott ki Németország, az Alexander Dobrindt szövetségi közlekedési miniszter által ismertetett elkép­zelés lényege, hogy a jövőben az autópályák és a főutak felújítá­sakor, illetve készítésekor az út­építési munkálatokkal együtt optikai kábeleket is lefektetnek majd. Az új stratégia segítségé­vel egyrészt jelentős mértékben felgyorsítanák az optikai háló­zatok kiépítését, másrészt az adatátviteli sebességet is növel­nék. 2018-ig az átviteli sebessé­get a mostani 11,5 Mbps-ról leg­alább 50 Mbps-ra emelnék fel. A német kormány azért akar gyorsan lépni, mert mielőbb fel­zárkóztatná a vidéki régiókat, másrészt az intelligens autók el­terjedéséhez szükséges a leg­alább 100 Mbps-os vagy na-, gyobb átviteli sebességet kínáló hálózat. A miniszter kifejtette, hogy minden infrastrukturális beruházásnál meg kell majd vizsgálni, hogy lefektethetők-e egyúttal optikai kábelek is, le­gyen szó szennyvízcsatornákról, víz- és energiavezetékekről, vagy sínekről. Minden szabad csőkapacitást ki akarnak hasz­nálni. A Deutsche Telekom becslései szerint az egész orszá­got lefedő optikai hálózat kiépí­tése 80 milliárd euróba kerülne, míg más becslések alapján ez az összeg 45 milliárd euró. (sg.hu) Trabant Múzeum nyílt Prágában ÖSSZEFOGLALÓ ATrabantot 1991 áprilisáig a szászországi Zwickauban gyártották (Tomáš Benedikovičfelvétele) Prága. Abból az alkalomból nyílt a cseh fővárosban Trabant Múzeum, hogy a szocialista évtizedek egyik legnépszerűbb személygépkocsijának a gyártását 25 éve hagyták abba Németországban. A prágai Trabant Múzeumot egy volt autószervizben alakították ki, és többtucatnyi Trabant látható benne, gyakorlatilag az összes modellt si­került begyűjteniük a kiállítóknak. Az egykori Kelet-Németországban, Zwickauban gyártott, kétütemű mo­torral felszerelt, műanyag karosszé- riájú személygépkocsik bemutatása az elődnek számító P70-es modellel kezdődik és az utolsóként gyártott T 1,1 -es Volkswagen-motoros mo­dellel fejeződik be. Német kimutatások szerint a Tra­bantokból összesen 3 096 099 darab készült. A legismertebb 601-es mo­dellből több mint 2,8 millió. A mú­zeum működtetői azonban nemcsak a gépkocsikra összpontosítottak, hanem bemutatják a „Trabihoz” fűződő korabeli kultúrát is, elsősor­ban az akkori használati tárgyakat a kempingfelszerelésektől a legkü­lönfélébb konzervekig, amelyeket a kirándulók vittek magukkal. A lá­togatók megismerkedhetnek az egykori Német Demokratikus Köz­társaságban gyártott gyermekjáté­kokkal, elektronikával, kozmetiku­mokkal, élelmiszerekkel, szeszes italokkal és üdítőkkel. A múzeum falait több tucat kora­beli plakát díszíti. A múzeumban bemutatják a Trabantok gyártásának módját is, ami technikai érdekes­ségnek számít. A hozzáférhető do­kumentumok szerint a Trabant előd­jének számító AWZ P70-es modellt 1953-ban az akkori Karl-Marx- Stadban (ma Chemnitz) fejlesztették ki, a nulladik sorozat első ötven da­rabját 1957-ben gyártották le. A so­rozatgyártás a következő évben in­dult be. Egyébként huszonhat évvel az NDK megszűnése után a Trabant még mindig rója a német utakat. Né­metországban állítólag 32 500 „pa­pítjaguár” van, ahogy annak idején gyakran csúfolták a Trabantot. Né­metország egyesülésekor még 920 000 Trabant volt az országban, szá­muk alaposan megcsappant, de nem tűnt el. A még létező Trabantok többsége az új tartományokban, vagyis az egykori NDK területén ta­lálható. Szászország a csúcstartó, itt jelenleg is 8600 Trabantot tartanak nyilván. (autoszektor.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents