Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-21 / 118. szám, szombat

RÉGIÓ www.ujszo.com 2016. május 21. I 5 Elbocsátások a kassai TEKO-nál A vállalat szerint azért van szükség a létszámcsökkentésre, hogy továbbra is garantálhassák a hőszolgáltatás jelenlegi, alacsony árát (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT A kormányhoz címzett nyílt levélben tiltakozik a leépítések ellen a hőszolgáltató vállalat szakszervezete. Erna A TEKO hőszolgáltató vállalat bejelentette, hogy elbocsát 80 alkal­mazottat. A cég dolgozói nyílt leve­let írtak a kormánynak. A TEKO április végéig összesen 29 dolgozójával közölte, hogy lét­számcsökkentés miatt felbontják a munkaszerződésüket. A -hőszolgál- gató cég nemcsak további munká­sok elbocsátását tervezi, három hét­tel ezelőtt bejelentették, hogy az év végéig 80 alkalmazottól fognak megválni. Bár a TEKO a törvények­kel összhangban cselekszik, a vál­lalat szakszervezeti vezetői nyílt le­velet írtak a kormánynak, melyben felháborodásukat fejezik ki az elbo­csátások miatt. „Az alkalmazottak attól tartanak, hogy a vállalat veze­tősége megpróbál kibújni a törvény által előírt rendelkezések alól” - írja a levélben Ivan Rušinča, a vállalat szakszervezetének elnöke. Ladislav Koch, a TEKO vezér- igazgatója szerint minden a törvényi előírások szerint történik, vagyis csoportos elbocsátásról szó sincs. Koch válaszleveléből az is kiderült, hogy a vállalat áprilisban 19 mun­kást bocsátott el, közülük is néhá- nyan megegyezés alapján távoztak a cégtől. A TEKO szakszervezetei ar­ra hívták fel a kormány figyelmét, hogy az állami irányítású vállalat az utóbbi három évben közel 11 millió eurós nyereséget produkált, ami az alkalmazottak kemény munkája nélkül nem lett volna lehetséges. Az éves jelentésekből viszont kiderült, hogy a vállalat adóssága az utolsó tíz évben szinte megduplázódott, a cégnek jelenleg 86 milliós tartozása van. A szakszervezetek nem értenek egyet az elbocsátásokkal, annak el­lenére sem, hogy erre az utóbbi 10 év átfogó, közel 150 millió eurós mo­dernizációi miatt van szükség. A szakszervezeti vezetők azt sze­retnék, hogy az állam állítsa le az el­bocsátásokat. „Olyan lépésekre van szükség, amelyek előre mozdítják a felgyülemlett adóság csökkentését”- olvasható a nyílt levél záró soraiban. Bringázz a munkába! GULYÁSZSUZSANNA Szlovákiában harmadik alkalommal rendezik meg a Bringázz a munkába! (Do práce na bicykli) nemzetközi akciót. Párkány a tavalyi versenyen előkelő eredményt értei. A résztvevők és az összlakosság arányát tekintve 2015-ben Párkány országos elsőséget szerzett. A vá­rosnak - a tavalyi évhez hasonlóan - most is 27 csapata van. Idén 89-en vállalták, hogy egy hónapig kerék­párral járnak munkába. A párkányi résztvevők kreativitását bizonyítja, hogy a regisztráltak között van Ha- kapeszi Maki, Jedi Lovagok és Be­ton Bike nevű csapat is. A versenyre idén összesen 1730 csapat és 5635 kerékpáros regisztrált, ami abszolút rekord. Három éve 473 csapat ver­senyzett. Számuk a következő évre megduplázódott — 2015-ben 916 csapat csatlakozott az országos fel­híváshoz. „A számok kellemes meglepetést okoztak. Eredeti célunk az volt, hogy idén átlépjük a bűvös ezres határt. Ekkora érdeklődésre nem számítottunk” - fogalmazott Andrea Štulajterová, a verseny ko­ordinátora. Štulajterová szerint a magas részvételi arány a kampány sikerén kívül azt is jelzi, hogy a résztvevőknek fontos a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése. „Nemcsak az önkormányzatokat, hanem a kor­mányt is szeretnék emlékeztetni ar­ra, hogy teljesítsék a kerékpáros inf- rastrúktúra fejlesztésével kapcsola­tos ígéreteiket” - tette hozzá Štulajterová. A Bringázz a munkába! akció cél­ja, hogy felhívja az önkormányzatok figyelmét a kerékpáros infrastruktú­ra fejlesztésére, és arra ösztönözze a munkaadókat, hogy azoknak, akik kerékpárral járnak a munkahelyük­re, alakítsanak ki megfelelő helyet a bicikli tárolására. Ezzel párhuzamo­san a kerékpáros-közlekedés elő­nyeire (egészségmegőrzés, idő- és pénzmegtakarítás) is szeretnék fel­hívni a figyelmet. A kerékpáros infrastruktúra fejlesz­tése a testületi ülések visszatérő té­rné ja (A szerző felvétele) Luxusadót fizetnek, de állandó lakcímük nincs SZAKÁL KINGA Az Ezüst-tó körüli ingatlanok a város kertövezstóhez tartoznak, ezórt nem jelentkezhetnek be az itt élők állandó lakhelyre. E?™* Egyebek mellett a városi projek­tek, az óvodák és az iskolák hely­zete volt a legutóbbi kerekasztal- beszélgetés témája. Az egyik fő programpont az Ezüst-tónál élő, luxusadót fizető, magukat mégis hajléktalannak nevező emberek problémája volt. Miután Karol Kvál, Szene pol­gármestere bemutatta a város fej­lesztéséről szóló projekteket és a város terveit, a lakosok tehették fel kérdéseiket. Az Ezüst-tó körüli in­gatlanokban élők problémáját tár­gyalták. „Azért nem lehet ide ál­landó lakhelyre bejelentkezni, mert a tó környéke kertövezet” - mond­ta Kvál. Szene területrendezési ter­ve alapján állandó lakhely ide nem jegyezhető be. A tervet csak az ön- kormányzat változtathatja meg. „Ha kiépítik az infrastruktúrát: be­köttetik a vizet, a villanyt, kiala­kítják a csatornahálózatot, lehetsé­ges, hogy megoldódik a helyzet ” - mondta Karol Kvál. „A saját ku- tamból nyerem a vizet, ami jobb minőségű, mint Szene bármelyik kútjáé. Luxusadót fizetünk, és mégis hajléktalanok vagyunk” - mondta az egyik felszólaló. „A gyerekeink nem fognak személy­igazolványt kapni” - kiabálták a lakosok. „Az építési engedély és a hasz­nálatbavételi eljárás is kerti házra vonatkozott. Élhetnek ott, de ál­landó lakcímet nem kaphatnak” - zárta a polgármester. „A polgár- mester álláspontja jogos: ha az in­gatlant kerti házként regisztrálták, nem lehet állandó lakcímként re­gisztrálni” - mondta az általunk megkeresett ügyvéd. A kassai ház az eredeti (A szerző felvétele) Felvidéki Értéktár Kassán NÉMETI RÓBERT KASSA Megalakult a Felvidéki Értéktár keleti részlege. Kassa és Beszter­cebánya megye magyar szerveze­teinek és intézményeinek képvi­selői második alkalommal talál­koztak a kassai Rovásban, hogy beszámoljanak a gyűjtéseikről, illetve megalapítsák a Kelet­felvidéki Értéktár Bizottságot. A találkozón részt vevő Varga Tibor művelődéssszervező a Bodrogközben és az Ung-vidéken már megkezdte a tájegységi ma­gyar értékek feltérképezését. „Az értékek közé tartozik például Do­bó István kultusza, sírja, de be­szélhetünk a Rákóczi-kultuszról, ami nagyon fontos a Bodrogköz­ben. Mindezek mellett a helyi éte­lek és italok, például a géresi bé­lés, a géresi bor, vagy a kaposke- lecsényi töltött káposzta, a törve paszuly is ide sorolandó” - ma­gyarázta Varga Tibor. A kassai magyar értékekről is készült egy lista, melyen a Rodostói ház is szerepel. „A Rodostói ház erede­tileg Rodostóban állt, de a husza­dik század elején, amikor már az összedőlés szélén volt, szétszed­ték, és minden fontos és értékes részét Kassára szállították, majd újra összeállították. Vagyis a kas­sai ház az eredeti, és amit azután újraépítettek Rodostóban, az a másolat” - mondta Kolár Péter művelődésszervező, a Csemadok kassai alapszervezetének elnöke. Imre Károly hungarikum-szakértő szerint nagyon fontos lenne, hogy a Magyar Értéktár minél széle­sebb körű legyen, és hogy abba minél több szlovákiai magyar ér­ték bekerüljön. Tiétek a Felvidék legjobb tablója? / NYERJETEK VELE AKÁR 400 EURÓT! Játékszabály és részletek: ujszo.com/cimkek/tablok no« TabLÓKVUd

Next

/
Thumbnails
Contents