Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-19 / 116. szám, csütörtök
6 I KÜLFÖLD 2016. május 19.1 www.ujszo.com Sanders még üldözi Hillaryt Trump újratárgyalná a párizsi klímamegállapodást és beszélne a koreai Kim Dzsong Unnál Mint egy rocksztár. Bernie Sanders híveivel ünnepelte győzelmét. (Sita/ap) lamban, most éppen Oregont nyertük meg, és győzni fogunk Kaliforniában is”. Megerősítette, hogy nem száll ki a küzdelemből, sőt, éppen Kaliforniában erősít majd. Közben a demokrata pártelit nyíltan is erőteljes nyomást gyakorol Sandersre. Elemzők szerint makacsságával megnehezíti Hillary Clinton helyzetét. Larry Sabato, a Virginia Egyetem politológusprofesszora viszont azt fejtegette, hogy ha nem Clinton, hanem Sanders lenne a demokraták elnökjelöltje, akkor a demokraták valószínűleg nagyobb eséllyel nyernék meg az elnökválasztást novemberben. A Republikánus Pártban csak Oregonban tartottak előválasztást, amelyet Donald Trump ingatlanmágnás könnyedén megnyert, mivel nincs már ellenfele. A milliárdos elnökké választása esetén újratárgyalná a tavaly decemberben Párizsban között klímamegállapodást, valamint Kim Dzsong Unnál is hajlandó lenne tárgyalni, hogy véget lehessen verni az észak-koreai atomprogramKeresztre feszítések és lefejezések a líbiai Szirtben RÖVIDEN India új rakétát tesztelt sikeresen Újdelhi. India sikeresen tesztelt tegnap egy saját fejlesztésű, atomtöltet hordozására alkalmas, rövid hatótávolságú rakétát a kelet-indiai Orisza államban. A 350 km hatótávolságú Prithvi- II levegő-levegő ballisztikus rakétát, amely legfeljebb 1000 kg robbanófejjel szerelhető fel, a tengerparti Csandípurban található katonai komplexum területéről lőtték ki. Az egylépcsős, folyékony hajtóanyagú elfogórakétát az indiai védelmi kutató- és fejlesztő intézet építette, amelynek szakértői felügyelték a rakétatesztet. (MTI) Izrael őrizetbe vette a Hamász vezetőit Jeruzsálem. Az izraeli biztonsági erők őrizetbe vették a Gázai övezetet irányító radikális palesztin szervezet, a Hamász két ciszjordániai vezetőjét és 14 másik palesztint terrortevékenység gyanúja miatt. A hadsereg terrorista tevékenységgel gyanúsítja őket, azzal, hogy részt vettek a több mint fél éve tartó erőszakos incidensekben. A tavaly szeptemberben kezdődött erőszakhullámban 28 izraeli és két amerikai, valamint legalább 203 palesztin vesztette életét. A palesztinok többsége késeléses támadások vagy izraeli biztonságiakkal lezajlott összetűzések során halt meg. (MTI) Milliókat fenyeget éhínség Jemenben New York. Jemenben több mint 7,6 millió ember szorul segítségre, mert élelmiszer-ellátásuk teljesen bizonytalan - közölte John Ging, az ENSZ humanitárius koordinációért felelős irodájának igazgatója. Ging szerint 2014 óta 2,5 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat Jemenben. A politikai válságba került országban tavaly márciusban robbant ki polgárháború, melyben az Irán támogatását élvező síita húszi közösség áll szemben a fegyveres szaúdi támogatást élvező kormányerőkkel. (MTI) Abdeslam az Iszlám Állam zászlajával Brüsszel. Időben le lehetett volna kapcsolni a párizsi és brüsszeli terrortámadások fő értelmi szerzőjét Facebook-posztjai alapján, azonban a belga rendőrség nem vizsgálta komolyan Salah Abdeslam bejegyzéseit- ez a lényege a belga parlament jelentésének. A dokumentum szerint a hatóságok felfigyeltek arra, hogy Abdeslam egy, a november 13-i párizsi merényletsorozat előtt három héttel feltöltött képén az Iszlám Állam zászlajával kezében pózol, de arra jutottak, hogy a Facebook-fiók nem az övé, ezért nem is figyelték meg a 26 éves brüsszeli férfi mozgását. Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy a két súlyos merénylet létrejöttéhez milyen nagy mértékben járult hozzá a belga rendőrség tehetetlensége. (Index) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A keddi amerikai előválasztásokon a Demokrata Párt minden korábbinál élesebb megosztottságról tett tanúbizonyságot Kentucky- ban és Oregonban. A Kentuckyban és Oregonban megtartott előválasztások napja és éjszakája heves érzelmeket és vitákat kavart az Egyesült Államokban, elsősorban a demokraták táborában. Hillary Clinton volt külügyminiszternek Kentuckyban csak kétezernél is kevesebb szavazattal, alig 0,5%- kal sikerült több voksot szereznie, mint vetélytársának, Bernie San- dersnek, Oregonban pedig jelentős arányú vereséget volt kénytelen elkönyvelni. Ám annak ellenére, hogy a támogató delegátusok számát illetően változatlanul nagy hátrányban van (bő 250 küldöttnyi a lemaradása), Sanders nem akar kiszállni az elnökjelöltségért folytatott küzdelemből. A vermonti szenátor jelenleg Kaliforniában kampányol, s az oregoni győzelem bejelentésekor a Carson városában rendezett kampánygyűlésén így fogalmazott: „Nagy győzelmet arattunk néhány hónappal ezelőtt Washington álKorbácsolás, keresztre feszítés, lefejezés vár a líbiai Szírt lakosaira, ha nem az Iszlám Állam dzsihádista szervezet előírásai szerint élnek. Bagdad/Tripoli. Az iraki kormányerők visszafoglalták az ország nyugati részén fekvő, stratégiai jelentőségű Rutbát az Iszlám Állam dzsihádista szervezet harcosaitól - közölte tegnap Haider al-Abádi iraki miniszterelnök. A kommandósok, katonák, félkatonai szervezetek és határőrök részvételével, valamint az amerikaiak vezette koalíciós légierő támogatásával hétfőn indított támadásban többtucatnyi szélsőséges sebesült meg vagy vesztette életét. A kormányerők megkezdték az iszla- misták által hátrahagyott robbanószerkezetek hatástalanítását. Rutba a dzsihádisták által ellenőrzött szíriai határátkelő közelében található, a település a szélsőségesek fontos hátországának számított az északi és keleti irányú hadműveletekben. A város 360 kilométerre nyugatra fekszik Bagdadtól, a fővárost a jordániai határral összekötő főúton. Rutbát két éve foglalta el az Iszlám Állam. Abban az évben a terrorszervezet nagy területeket vont ellenőrzése alá Bagdadtól nyugatra és északra, a rákövetkező évben pedig megszállta Anbár tartomány székvárosát, Ramádit is. Az iraki erők azóta jelentős területeket foglaltak vissza, beleértve Ramádit. Korbácsolás, keresztre feszítés vagy lefejezés vár a líbiai Szírt lakosaira, ha nem az Iszlám Állam dzsihádista szervezet előírásai szerint élnek - írta friss jelentésében a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet. Moammer el- Kadhafi líbiai diktátor szülővárosa ma a dzsihádisták fellegvára. Kémkedésért, istenkáromlásért vagy boszorkányságért lefejezés, golyó vagy keresztre feszítés, míg dohányzásért vagy zenehallgatásért korbács jár a HRW 45 szemtanú beszámolóján alapuló jelentése szerint. Emellett a szirtieknek együtt kell élniük az útnak - mondta. „Beszélnék vele. Nem lenne gond, hogy szóba álljak vele” - közölte Trump az észak-koreai diktátorról, hozzátéve, hogy ugyanakkor nyomást gyakorolna Kínára. A politikus szerint Washingtonnak „iszonyatos hatalma” van Kína fölött, és ezt a legtöbben nem is tudják, Peking pedig egyetlen találkozón vagy egyetlen telefonhívással megoldhatná az észak-koreai problémát. A klímaegyezménnyel kapcsolatban Trump fő kifogása az, hogy más országok nem tartják be, Kína például „okádja” a füstöt a légkörbe. Az elmúlt hetekben újra előkerülő téma volt Trump adóbevallása is, politikai ellenfelei ugyanis azzal vádolták, hogy messze nem olyan sikeres, mint állítja magáról. A milliárdos nagyrészt saját vagyonából finanszírozta előválasztási kampányát, amit kb. 50 millióból meg is úszott — miközben 2 milliárd dollárnak megfelelő ingyen médiajelenlétet szerzett magának azonban a novemberi elnökválasztásra már egymilliárdnál is több pénzzel futna neki, amit viszont támogatóktól várna. Az adóbevallását továbbra sem hozza nyilvánosságra, de Trump kedden bejelentette, hamarosan bárki képet alkothat a pénzügyeiről, ugyanis beadta azt a nyomtatványt, amit az elnökjelölteknek kötelező kitölteniük. (MTI, index) cákon járőröző erkölcsrendészettel. A szemtanúk, az egykor 80 ezer fős tengerparti város lakosságának kétharmadával együtt, azután menekültek el, hogy a dzsihádista szervezet elfoglalta a települést. A dzsihádisták a földdel tették egyenlővé ellenségeik otthonait Szirtben, és bezáratták a nyugati ruhákat, illetve fehérneműket árusító boltokat. Amerikai katonai szakértők áprilisban 6000-re becsülték a dzsihádista szervezet harcosainak számát Líbiában, míg a helyi hírszerzés szerint nem lehetnek többen 2000-nél, és 70%-uk külföldről érkezett. Más líbiai biztonsági források 3000-re teszik a szélsőségesek számát az észak-afrikai országban. (MTI) 2001. szeptember 11.: perelnék Szaúd-Arábiát Washington. Az amerikai szenátus megszavazta azt a törvény- javaslatot, amelynek értelmében a 2001. szeptember 11-i merényletek áldozatainak hozzátartozói kártérítési pert indíthatnak amerikai bíróságokon Szaúd-Arábia ellen, ha ügyvédeik bizonyítani tudják, hogy ennek az arab államnak bármilyen köze volt a terrorcselekményhez. A régóta vitatott törvényjavaslatot még a képviselőházban is el kell fogadni, de Barack Obama elnök jelezte: ha ez utóbbi testület is jóváhagyását adja, nem fogja aláírni a törvényt. Chuck Schumer demokrata párti szenátor, a javaslat egyik beterjesztője úgy fogalmazott: „A szenátus egyhangúlag kimondta, hogy a terrortámadások áldozatainak családjai felelősségre vonhatják a felelősöket, még akkor is, ha országról, nemzetről van szó.” A politikus úgy vélte, hogy a törvénynek elrettentő hatása lehet, és figyelmeztetést jelent bármely más országnak, amely segédkezet nyújt amerikaiak elleni terrortámadásokhoz. A törvényjavaslatot támogató politikusok úgy vélik: a 15 évvel ezelőtti terrortámadások elkövetői közül a szaúdi állampolgároknak támogatást nyújtott a szaúdi kormány is. A sivatagi királyság mindig is cáfolta, hogy köze lett volna a Világkereskedelmi Központ épületei és a Pentagon ellen, elkövetett terrorakciókhoz, és amikor egyes kongresszusi politikusok felvetették esetleges felelősségét, Rijád azzal fenyegetett, hogy kötvényei eladásával 750 milliárd dollárnyi összeget von ki az amerikai gazdaságból. A döntés után a Fehér Ház szóvivője az elnök aggodalmait hangoztatta. (MTI) Fokozódnak a munkajogi reform elleni, hetek óta tartó és durvuló tüntetések Franciaországban: a kamionsofőrök után tegnap sztrájkba léptek a vasutasok és a kikötői munkások is. A nagysebességű vonatok és a gyorsvonatok közel 50%-a nem közlekedett. Francois Hollandé elnöki mandátuma kulcsreformjának tekinti a 10% feletti munkanélküliség csökkentését célzó munkajogi reformot, amelynek egyik fő eleme a munkaidő rugalmasabbá tétele a cégeken belüli belső egyeztetésekkel, továbbá az elbocsátások szabályozásának köny- nyltése. Bírálói szerint a reform túlságosan kedvez a munkaadóknak. (Tasr/ap)
