Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-19 / 116. szám, csütörtök
2 I KÖZÉLET 2016. május 19.1 www.ujszo.com A magyar iskolákban több a szélsőség Sokféleképpen látják a sokféleséget a gyerekek (Somogyi Tibor felvétele) SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Nem idegenek a szélsőséges jelképek az alapiskolások száméra. Az Állami Tanfelügyelet kérdőíves felmérésben rákérdezett, az alap- és középiskolások találkoztak-e már olyan ruházati elemekkel az iskolában, ami szélsőséges mozgalmakhoz köthető: jellegzetes trikófeliratoktól a terepszínű ruházatig és radikálisakhoz köthető márkákig. Ezek a jelképek gyakran helyettesítik az eszmék konkrét üzeneteit, hirdetik egy bizonyos szubkultúrához való tartozást. Vidéki környezetben valamivel gyakoribb az ilyen jelképek előfordulása, az alapiskolások 13,9%-a gyakran, 50,1%-a olykor találkozik velük, városi környezetben ez az arány 10,4, illetve 51,5%. A magyar alapiskolások 67,8%-a nyilatkozott úgy, hogy osztálytársaikon már láttak ilyen jelképeket. Mindössze a megkérdezettek alig több mint harmada, 37%-á nyilatkozott úgy, hogy még sosem találkozott ilyen jelképekkel az iskola falain belül. A szélsőségesek öltözködése maTalálkozás a szélsőségekkel a középiskolákban Gyakran Néha Soha Jelképek, öltözködés 17,3 57 25,7 Intoleráns viselkedés 15,4 53,2 31,4 Nemzetiségi uszítás 19 48 33 Propagandaanyagok 3,9 23,2 72,9 Adatok százalékban. • Forrás: Állami Tanfelügyelet napság egyáltalán nem kell hogy elsőre szélsőségesnek tűnjön, sokszor a radikális mozgalmak által „futtatott” márkák viselésében merül ki. A felmérésben az Állami Tanfelügyelőség konkrétan a LONSDALE, CONSDAPLE, Fred Perry, Ben Sherman, Thor Steinar, Pittbull Germany márkák előfordulására, a terepszínü ruházatra, bomberdzse- kikre kérdezett rá. Nemzetiségi uszítás Az uszító viselkedés sem megy ritkaságszámba az iskolákban. A felmérés rákérdezett, találkoztak-e már az alap- és középiskolások intoleráns viselkedéssel az iskolában, például az antifasisztákkal, a drogfüggőkkel, a homoszexuálisokkal szemben: az alapiskolásoknak csaknem a fele, a középiskolásoknak mintegy 70%-a igenlő választ adott. A nemzetiségi alapú gyűlöletkeltéssel sem jobb a helyzet: az alapiskolások 46%-a volt már a tanúja, hogy az osztályában vagy az iskolában a más nemzetiségűek (zsidók, cigányok, magyarok) ellen uszítottak, vagy a „fehér uralom” fontosságát hangsúlyozták. A középiskolákban ez az arány még magasabb: a másodikos diákok csaknem 67%-a találkozott korábban ilyen viselkedéssel. Konkrét propagandaanyagok már ritkábban jutnak el az iskolákba, de azért eljutnak: az alapiskolások mintegy 32%-a, a középiskolások 27%-a találkozott velük. Az alapiskolások egy az egyben átveszik a külső környezet véleményét: ha a szülők például azt hangoztatják, a cigányok viszik el az állam összes pénzét, vagy hogy az idegenek elveszik a munkát, a gyerek Találkozás a szélsőségekkel az alapiskolákban Szélsőséges jelképek/viselkedés Gyakran Néha Jelképek, öltözködés 12,2 50,8 r^r Intoleráns viselkedés 8,0 36 [ 56 Nemzetiségi uszítás 9,7 36,3 54 Propagandaanyagok 6 26 68 Adatok százalékban. • Forrás: Állami Tanfelügyelet ezt reflektálatlanul a magáévá teszi, magyarázza Strédl Terézia gyermekpszichológus. „A középiskolásoknál elég egy negatív hangadó, akinek a befolyása kihathat az egész osztályra: a világmegváltó célok mellett másodlagossá válik, hogy romboló vagy építő véleményt hangoztatnak-e”-teszi hozzá Strédl. Kisebbségi közeg A magyar alapiskolákban a felmérés szerint gyakoribb a szélsőség, mint országos viszonylatban: míg a magyar alapiskolások 12,6%-a szerint gyakori jelenség a nemzetiségi uszítás, addig országos szinten ez az érték 9,7%. A határon túli magyaroknál a nemzeti összefogás hangsúlyozása során a szimbólumok szerepe is felértékelődik, magyarázza a jelenséget Strédl Terézia. „A nacionalizmus mint egészséges nemzettudat és a szélsőséges ultranacionalizmus között a fiatalok sokszor nem tudnak különbséget tenni” - véli a gyermekpszichológus. Ehhez társul még az etnocentrizmus jelensége, teszi hozzá a szakember, amely szerint csak a sajátjaim a fontosak. Ezt erősíti a magyarságmegtartó propaganda, ami egyrészt helyes, másrészt nagyon könnyen félreértelmezhetővé, szélsőségek forrásává válhat. A politikusok megvódenek A gyermekpszichológus felhívja rá a figyelmet, már a gyermekeknél is fontos a politikum és a média szerepe. „Minél jobban meg akarnak engem védeni, a szorongás annál nagyobb bennem - magyarázza Strédl Terézia. - Nem tudom, mitől akarnak megvédeni, de tudom, hogy támadásnak vagyok kitéve.” A tanfelügyelet jelentése ajánlásokat is megfogalmaz, melyek szerint fokozni kell a gyermekek kockázatos viselkedésének megelőzésére tett erőfeszítéseket és rendszeres emberi jogi képzéseket kell szervezni a pedagógusok számára. Nem minden tanárnak járna emelés (SITA-felvétel) Politikai téma lett Marco IBOS EMESE Ma tárgyal az oktatási minisztérium a pedagógusokkal a kormány- programban foglaltakról és az idei feladatokról. A szakszervezetek a 6%-os béremeléssel kapcsolatban szeretnének tisztán látni, az SZMPSZ a minimális osztálylétszám kérdését szeretné megvitatni. Pozsony. A tárca által szervezett kerekasztal előtt a pedagógus szak- szervezet és társszervezetei véleményezték a tárca elképzeléseit és a kormányprogramban megfogalmazott feladatokat. „Számunkra a legfontosabb az, hogy a tárca mellőzte a deklarációnkban megfogalmazott követeléseket: az ágazat finanszírozását és a béremeléseket. Az anyagiakat tekintve az oktatásügy katasztrofális állapotban van. A tárca ismét mellőzi a nem pedagógiai alkalmazottak béremelését. Egyelőre nem lehet tudni azt sem, hogy a jövő évi költségvetés milyen összeget szán az oktatásügyre” - magyarázza Pavel Ondek, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A nem pedagógiai alkalmazottak bére még a 405 eurós minimálbért sem éri el. Az iskolák mindegy ikénekhozzákell fizetnie az ilyen alkalmazottak béréhez. Ondek hozzátette: lehet, hogy a tárca orvosolni kívánja a felsorolt hiányosságokat, de ez nem szerepel a minisztérium rövid távú, idei tervei között. Nem adják fel a tanárok A pedagógusok az oktatás menetével, a nyelviskolákkal és a minimális osztálylétszámmal kapcsolatban is észrevételeket fogalmaztak meg. „A finanszírozással kapcsolatban azt javasoljuk, hogy ne csak a normatívából induljanak ki, melyet egyébként egy idejétmúlt rendszernek tartunk, hanem a béreket is vegyék figyelembe” - mondta Pavol Ondek. Szeptembertől 6%-kal emelkedik a pedagógusok bére. Meg nem erősített információk szerint elképzelhető, hogy a 6%-os emelésnek csak egy része kerülne be a tarifabérekbe, a fennmaradó részt az igazgatók jutalmak kifizetésére használnák fel. Magyarán nem minden pedagógus bére emelkedne 6%-kal. Ondekék azt szeretnék, ha mind a 6% a tarifabérekbe kerülne be.„A hatályos törvény szerint az igazgatók most is adhatnak jutalmat a pedagógusoknak, a személyi bérpótlék 100%-át, csak keretet nem kapnak rá a tárcától” - magyarázza Ondek. Az egyeztetésen a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében Fodor Attila és Morvay Katalin vesz részt. „Két témakört, a minimális osztálylétszámra vonatkozó törvénymódosító javaslatot és az iskolahálózat racionalizációjának kérdését mindenképpen szeretnénk megnyitni” - mondta lapunknak Fodor Attila. Véleménye szerint a minimális osztálylétszámotnemcsak az alsó, hanem a felső tagozatos osztályokban is el kell törölni. „A kormányprogram az iskolahálózat op- timalizációjához köti a 2018-as béremelést, úgy tűnik, ez elkerülhetetlen, viszont mielőbb jó lenne tisztázni, hogy pontosan milyen alapelvek mentén képzelik el a racionalizációt” - zárta Fodor Attila. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hétéves Marcót már néhány éve nagymamája nevelte, most egy bírósági döntés alapján az osztályból vonszolta magával édesanyja egy bírósági hivatalnok kíséretében. A botrányos eljárás miatt vizsgálja az ügyet az ügyészség, az igazságügyi és a szociális ügyi tárca is. A Besztercebányai Kerületi Bíróság édesanyja gondozására bízta a hétéves Marco G.-t. Az édesanya egy bírósági hivatalnok kíséretében a brehyi alapiskola osztályterméből vitte magával a döntés ellen tiltakozó kisfiút. A gyámügyi hatóság képviselője csak némán nézte az egész jelenetet. A kisfiút az utóbbi években a nagymamája nevelte. O kérte a bíróságon a gyermek gyámságát, amit az elsőfokú ítélet neki ítélt. Ez ellen fellebbezett az édesanya, aki egyes információk szerint szinte a születésétől fogva elhanyagolta a gyermeket, Svájcban élt, nem járult hozzá a gyereknevelés költségeihez sem. A másodfokú ítélet ennek és a gyermek ellenkező értelmű kívánságának ellenére az édesanyának ítélte a gyermeket. Az anya kérte a bírósági ítélet végrehajtását, ez történt meg múlt hét pénteken. Ellentétes információk jelennek meg arról, hogy az anya foglalkozott-e gyerekével az elmúlt években. Ő és ügyvédje állítja, rendszeresen látogatta őt, a gyermek járt nála Svájcban a nagymamájával is. A nagymama most azt állítja, az anya nem törődött gyermekével, csak a családi pótlék miatt akarja magával vinni az alpesi országba. A gyermekelhelyezési pert tavaly decemberben indította a nagymama. Áz ügyben megszólaló politikusokat a bírósági ítélet végrehajtása, vagyis a gyermek gondozásba vételének megvalósítása háborította fel. Az esetről videofelvételt készített a bírósági hivatalnok, ez bizoMarco ügye ► Marcót agymamája nevelte, bírósági döntés alapján. ► Marco édesanyja fellebbezett, a bíróság igazat adott neki. ► A nagymama nem adta át a gyermeket, erre az édesanya végrehajtóhoz fordult. nyitja, hogy a gyereket érzéketlenül, osztálytársai előtt, az osztályból vitték el. Állítólag már anyjával van Svájcban. Az anya ügyvédje szerint a nagymama nem volt hajlandó együttműködni a döntés végrehajtásában. Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter azt követeli az illetékes biróságtól, vizsgálja ki az ügyet. Ján Richter szociális ügyi miniszter a gyámügyi hivatalt utasította. (Ipj, TASR, Sme)
