Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-18 / 115. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. május 18. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 121 Az örökmozgó Kilowatt együttes Állandóan úton vannak, eddig több mint 250 koncertet adtak NÉMETI RÓBERT Öt éve alakult a Kilowatt együttes, a jelenlegi felállásban egy éve zenélnek. Sokat koncerteznek határon innen ás túl. E%reii7J?n>yiii5g Kocska Adám, az együttes gitárosa szerint ők a környék legtöbbet koncertező és utazó együttese. „A zenekar 2011-ben adta első koncertjét, de a megalakulás időpontja 2011 májusa, ugyanis akkor állt össze a Kilowatt első formációja. Azóta több tagcsere volt a zenekarban. A zenei háttér sokszínű, a hip-hoptól és a dzsessztől kezdve, a blueson, a power metálon át mindenféle stílus megtalálható a repertoárban. Az együttes zenei lényege a modem metál stílusban ragadható meg igazán. Szeretjük a szokatlan, ütős, durva de mégis dallamos megoldásokat” - mondta Kocska Adám. „Nagyon élvezzük, amit csinálunk, csak így tudunk küzdeni, hajtani, időt és pénzt áldozni rá” - tette hozzá Kocska. Az együttes a röpke öt év során több megmérettetésen,, zenei vetélkedőn és tehetségkutató versenyen vett részt. A legfontosabbaknak a miskolci és a nyíregyházi versenyeSokáig tartott, mire kialakult a jelenlegi felállás (Képarchívum) két tartják, de ott voltak a perbetei, a nagykaposi vagy a királyhelmeci zenei megmérettetéseken is. „A legutóbbi miskolci Öröm a zene versenyen bejutottunk az országos döntőbe, Borsod megyét fogjuk képviselni Budapesten” - magyarázta az együttes szólógitárosa. Bemutatkoztak már Kelet-, Közép- és Nyugat-Szlovákia szinte minden részén, Magyarország minden csücskében. „Koncerteztünk már Komáromban, Perbetén, Szegeden, Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Rozsnyón. Több mint 250 felKilowatt együttes A megalakulás éve: 2011 Tagok: Szócska István dobos Suszter Attila énekes Németh Olivér szólogitáros, Kuczík Marcel basszusgitáros Kocska Adám szólógitáros ' lépésünk volt már. Régebben vonattal utaztunk, a felszerelést a hátunkon cipeltük. Megesett, hogy egy budapesti fellépés után, ahol 2 órát zenéltünk, végül nem fizették ki az utunkat, és szállást sem adtak. A Keleti pályaudvaron éjszakáztunk. Balhék mindig vannak, de a zenészélet ezzel jár” - jegyezte meg Kocska Adám, és hozzátette, az is előfordult, hogy ők fogtak mellé: „Attila, az együttes énekese egy budapesti koncert végén azt kiabálta a közönségnek: Köszönjük, Debrecen, nagyon jók vagytok! Ez az, Debrecen, mindent bele!” Legközelebb a kassai Hundža triót mutatjuk be. IV. Béla és a Bebek ős kedvenc helye SZÁSZI ZOLTÁN Megindítóan szép hely az egykori Torna vármegye nyugati pereme, a Galamboskő alatt meghúzódó, a kanyargós utcáival egészen a karszt tövéig kapaszkodó falu, Tornagörgő. TORNAG Itt még ma is élnek regék a második honalapító királyról, IV. Béláról meg a Bebek család őséről, s a falu határában még számos évezredes titok rejtőzik. A víz az ólet A falu kialakulásában minden bizonnyal fontos szerepet játszottak a karszt tövében fakadó vízforrások, a legnagyobb az úgynevezett Fejforrás, amely mellett még közel tucatnyi természetes forrás fakad a falu területén. A Fej-forrás és annak mintegy tizennégy méter magasból lezúduló, csodálatos látványt nyújtó vízesése ma turisztikai látványosság. Itt évszázadokig szinte minden a jól faragható édesvízi mészkőből épült, a régi travertinbánya bontási falát is megőrizték az utókornak. Valószínűleg ilyen anyagból építhették még a tatárjárás előtt azt a királyi pihenő- és vadászlakot, erődített udvarházat a falu Palota nevű dűlőjében, ahol a második honalapítónak nevezett IV. Béla király az írásos emlékek szerint sokat tartózkodott. 1245-ben például két oklevelet is itt állított ki, de nagy valószínűséggel a vesztes Muhi csata után, a tatárok elől menekülve is errefelé vette az irányt. A hagyomány szerint menekülés közben a Galamboskő sziklájánál tartottak rövid pihenőt, ahol a királyt kísérő vitézek az ott fészkelő galambok tojásaiból készítettek ételt a királynak. Azt is megőrizték a regék, hogy Béla király minden görgőit nemesi rangra emelt a hűsége miatt. A regéken kívül tények is alátámasztják, hogy a király szívesen tartózkodott itt. 1263-ban az uralkodó megváltotta az esztergomi érsektől a neki kedves falu dézsma- és tizedkötele- zettségét, a korábban az érsekhez szállított búza, árpa, zab, köles, len és kender, valamint bárány, malac, kecskegida és méz onnantól fogva már a király udvarházát illette. Egy igen érdekes tárgyi lelet is a 13. századi igen élénk udvari életről tanúskodik. 1980-ban, egy istálló alapjainak ásásakor arany pecsétgyűrűre akadtak a Palota dűlőben. A kutatás szerint bizonyos Marculinus buce- laoi grófé volt. Hogy mit rejthet itt Tójoló Tornagörgő a Rozsnyó és Kassa közti E 58-as főút mellett fekszik, autóval alig 30 percre Kassától. Helyben a turisztikai szolgáltatások igénybe vehetők, teljes körű szolgáltatás Rozsnyón és Szepsiben várja az utazókat. még a föld, senki nem tudja, de minden bizonnyal rengeteg értékes lelet bukkanhat elő. Azok a híres Bebekek 1243-ban, a tatárdúlás után a második honalapítás nehéz feladatait végezte IV. Béla király. Az említett év június 5-én kiállított királyi adománylevélben a Bebek család ősét, Detre ispánt említik, aki annak a maroknyi kis testőrségnek volt a tagja, amely a királyt a Muhi csatából kimenekítette. A nemesség adományozásával birtokot is kapott a Bebek ős, méghozzá a tornai királyi dominium, azaz birtokrész nyugati részét, Csehieket és Pelső- cöt. Már valahol itt kezdődik a neves család és Tomagörgő kapcsolata, amelyet aztán bő másfél évszázad után, Nagy Lajos király korában Bebek György szepesi és liptói ispán, avignoni követ, majd Nagy Lajos özvegye, Erzsébet királyné tárnokmestere pecsételt meg évszázadokra. Ez a neves és gazdag Bebek úr 1391-ben hunyt el, és végakarata szerint nem Szádváron, Pelsőcön vagy az általa alapított gombaszögi pálos kolostorban, és Atemplom, ahol I. Bebek György nyugszik (A szerző felvétele) nem a számos Bebek-tulajdonban lévő várban, hanem éppen itt, Tornagörgő templomában kívánt temetkezni. Hatalmas, 230 centiméter magas és 100 centiméter széles, borzovai vörös márványból faragott, címeres sírköve Tomagörgő templomában látható ma is. Maga a templom is, amelyben nyugszik, számos titkot őrizhet még. Őse egy kisebb, nemesi alapítású templom volt, ezt bővítették valamikor a 15. század vége felé, mai, barokkos formáját sok átépítés után kapta meg. Ha udvarában leütik az ásót, szinte mindenhol korábbi építkezés nyomait találni. Sok hát még a felfedezésre váró titok.
