Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-18 / 115. szám, szerda
TEMPLOMOK ■ 2016. MÁJUS 18. www.ujszo.com A tallósi Szentháromság-templom Tallós a Duna menti síkságon, Galánta és Dunaszerdahely között fekszik. Lakosainak száma 1600, túlnyomó részük katolikus, 85%-uk magyar nemzetiségű. első tallósi templom építésének időpontja körülbelül 1524-re tehető. A 16. században Tallós templomával együtt protestánssá vált, majd 1623 és 1625 között a magyar főúri családok számos tagja, köztük Pázmány Péter és Esterházy nádor visszatért a katolikus egyházba, ezáltal erősítve a katolicizmus ügyét. A protestánsok 400 templom visz- szaadását követelték, sok huzavona után III. Ferdinánd elrendelte, hogy a protestánsok 90 templomot kapjanak vissza, ezek közé tartozott a tallósi is. A plébániák történetében olvashatjuk, hogy „1660-ban a templomot tőlük visszavették, melynek helyén Nagyszeghy Pál plébánossága idején új templom épült.” Egy 1673-as jegyzőkönyvben olvashatjuk, hogy a pozsonyi főesperesség területén alig 5-6 fátemplom állt, a többi kőtemplom volt. Holéczy Ignác egykori tallósi esperesplébános feljegyzéseiben említi, hogy „1892-ben az új iskolaház építése alkalmával annak telkén ásott mészveremben egy elég nagy kápolna alapfalára bukkantak. Ez a telek a helység legmagasabb pontján terül el, hajdanán valószínűleg temetőül szolgálhatott, és közepén állott a nyugatról keleti irányba épült kápolna, az első tallósi templom.“ A ma látható templom 1798-tól 1801-ig épült. Az 1731-ben Jelenffy János által felvett jegyzőkönyv szerint a templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A szentély boltíves, de a többi része fágerendás. Padjai kétfelé osztottak, karzata L-alakú és orgona nélküli. A templom tetőzete zsindelyes, a templom körül bekeríteden temető, az épület mellett pedig faharangláb volt két felszentelt haranggal. Holéczy Ignác feljegyzésében olvashatjuk, hogy „1884-ben, a templom környékének rendezése alkalmával ráakadtak a régi templom helyére is. Szemben, nyugatról keletre húzódó irányban volt, a jelenlegi templom tornyai körül.“ Tallós római katolikus temploma barokk stílusban épült, ezt a 18. század végén klasszidszdkusra formálták. A templom a község fotelén, kisebb emelkedőn áll. A szilárd téglaépület főajtaja északnyugatra, szentélye délkeletre néz, boltíves külső falak díszítik. A templom mindhárom bolthajtásán egy-egy freskót láthatunk, melyek közül a legutóbbi felújítás során egyet restauráltak, kettőt újrafestettek. A templomban számos gipszből készült szobor is található, például a Padovai Szent Antalt ábrázoló, bal kezén a kis Jézussal, a Rózsaíuzér királynője, a Fájdalmas anya, a Jézus szí- ve-szobor, Kis Szent Terézke szobta, Szent József bal karján a kis Jézussal, Szent Anna lányával, Szűz Máriával, a Lourdes-i Szűz Mária-szobor, valamint így nagy olajfestmény, amely a Szentháromságot ábrázolja. MP160310 Az alsószeli római katolikus és evangélikus templom Az 1784-ben alakult Alsószeli Evangélikus Egyházközség temploma 1874 és 1878 között épült a korábbi fatemplom (1786) helyén. Szeszler Mór galgóci építész tervei alapján készült, neoklasszikus stílusban, romantikus jegyekkel. Felszentelésére 1878. október 27-én került sor. H omlokzata kelet felé néz. Tizenöt méter magas tornyában két harang lakik. A belső tágas tér egyszerű, a gondosan megválasztott fekvés és a két sor ablak miatt világos. A kiváló akusztika az egyedi módon öntvényből készült karcsú belső tartóoszlopoknak köszönhető. Emiatt a hatszáz férőhelyes templom az istentiszteleteken kívül koncertek és előadások kiváló helyszíne is. Az oltár és a felette található szószék fából készült. Az eredeti olajfestmény oltárkép Fleischmann György alkotása (1878). Jézust a Gecsemáné kertjében ábrázolja. A keresztelő- kút (1878) a híres vörös almási márványból készült és rézfedővel van ellátva. Az egyedülálló, műértő körökben ismert, 2009-ben felújított egymanuálos orgona (1878), Saskó Márton brezovai orgonaépítő mester utolsó munkáinak egyike. A templom teljes berendezése a hívek adományaiból készült. Az udvaron Fgrenczy János losonci szobrászművész munkája, az első világháborúban elesett hősök 2008-ban felújított emlékműve áll. A templomtól jobbra található a lelkészi hivatal (1837), ez a község legrégibb épülete. Balra az egykori gyülekezeti iskola (1905) és a gyülekezeti ház (1934) épületei. A templom kertjében álló egykori kántorlakásban többek között Boros Béla kántor-tanító, énekkarvezető és költő élt. Keresztelő Szent János római katolikus templom Alsószeliben a mai katolikus templom 1875-ben épült szecesz- sziós stílusban, pszeudoromán elemekkel. Hajója porosz boltíves, homlokzatát csak ablakok tagolják. Tornyát sarokpillérek díszítik, amelyek a falhoz kötődnek. A templomban található, Keresztelő Szent Jánost, a Szeplőden Szűz Máriát és a Szent Családot ábrázoló képek a 19. század második feléből származnak, akárcsak a templom orgonája. Az alsószeli katolikus templom patrocíniuma 1875-től Keresztelő Szent János. Vendel-szobor Az alsószeli Vendel-szobor 1812- ben állíttatott. Mezei oltár, benne a szent jellegzetes szobrával. A talapzaton álló szobor alatt olvasható felirat szerint: „Mézes Ferencz biroságábon csináltatott 1812-ben”. Millenniumi emlékmű Az eredetileg Országzászlóként emelt emlékművet 1939 pünkösdjén szentelték fel. 2000-ben közadakozásból Millenniumi emlékműként sikerült felújítani. Alsó részén a világos színű kőből faragott történelmi magyar címer látható a Szent Koronával, felette a turulmadár.
