Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-18 / 115. szám, szerda
Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango Több mint 1000 éve még Szent István királyunk rendelte el, hogy „Minden tíz falu építsen egy templomot (...) Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. Ezek a templomok a kereszténnyé váló magyarságnak lesznek bölcsői, ahol együtt imádkozik a közösség.”- Istentől kérve az áldást és a békességet. E zek a templomok váltak később a falu központjává, a harangok jelezték a nap ritmusát, az ünnepek sorát, „vivos voco, mortuos plango, fulgura frango: hívom az élőket, siratom a holtakat, megtöröm a felhőket”. A harangtorony messzire mutat, hív és búcsúztat, ezt látjuk meg először és látjuk utoljára. Isten nem a templomban lakozik, a hívő közösség mégis itt lel menedéket, mert Isten lelke egyesíti őket. Az egyház Krisztus teste, írja Szent Pál, s mi egyenként tagjai vagyunk. Emiatt a templom csak másodlagosan művészeti emlék. A nép mindig a legjavát adta, mert tudta, hogy ami a templomot díszíti, a hitüknek nagyon fontos lenyomata. Szent Ferenc, mikor a templomba lépett, azonnal seprűt ragadott és kiseperte azt. Nem bírta » Nem szabad hagynunk, hogy templomaink üresen maradjanak... látni az elhagyott és elkoszolódott istenházát. Nem szabad hagynunk, hogy templomaink üresen maradjanak, hogy leromoljanak, hogy kiállítási csarnokok, múzeumok váljanak belőlük. Ezek a mi végváraink, lelki és nemzeti önazonosságunk őrzésének helyei. Ismerjük meg és vigyázzunk rájuk, de főleg és elsősorban a bennük otthonra lelő közösségekre. (Cirill atya, Érsekújvár) Az érsekújvári Ferences templom és kolostor A templomot Pázmány Péter szentelte fel 1631. május 24-én. Vélhetőleg ez még csak egy alacsony templom volt, zsindelyes tetővel. A mainál jóval kisebb volt a kolostor is. 1663-tól a török tisztek lakták a kolostort, a templomot pedig raktárnak használták. A templomtornyot minaretté alakították. 1685 után a templomot és a kolostort megújították és Sorman Péter, a ferencesek milánói generálisa szenAz érsekújvári Ferences templom és kolostor főbejárata A templom és kolostor 1626 és 1631 között épült. Bejárata felett ma is olvashatjuk: PAX INTRANTIBUS, azaz békesség a betérőnek. A ferencesek köszöntése, a PAX ET BONUM - áldás és békesség, tükröződik ezen a feliraton. Ma is szeretettel fogadnak minden jó szándékú látogatót. telte fel. A Rákóczi-szabadságharc alatt Bercsényi Miklós lakott a kolostorban, amit a kolostor külső falán az első emelet magasságában látható emléktábla is igazol. Bercsényi a kolostort az eredeti stílus szerint kibővítette. A kolostor könyvtárában találták meg az értékes 15. és 16. századi kódexeket (Ersekújvári, Cseh, Thewrewk és Piry-hártya kódex). A 20. században a háborúk a kolostort többször A Ferences templom főoltára komolyan megrongálták. Ennek lett áldozata a barokk díszítés és az egykori barokk feliratok, amelyek mind elvesztek. A kolostor teljes felújítása és régészeti feltárása 1978- ban kezdődött meg. A régészeti munkák során megtalálták az eredeti kaput, amely a kocsiknak szolgált, hogy be tudjanak hajtani az udvarba, illetve a templom alatti kriptát is, melyben a városi elöljáróság és a kolostor lakosai temetkeztek. Ezekből a sírokból az elhunytakat a Szent József temetőben található kriptába vitték, illetve a Kálváriadombon temették el. Felújították a folyosókat és a négyszögletű udvart, a quadrumot is. A kolostor alatt pincejáratok találhatók, melyek vélhetőleg össze voltak kötve a vár alagútrendszerével is. A kolostorban egy ideig múzeum is működött, mára az egész épület visszakerült a ferences barátok tulajdonába. A kolostor épületének egy részében 2005-ben alakították ki a szellemi és testi fogyatékosoknak menedéket adó védett munkahelyt, ahol közel 20 fiatal rehabilitációját végzik a ferencesek A Ferences kolostor épületének Főtér felőli része lelki segítségével. A kolostor falán négy emléktábla látható. A külső falon Bercsényiét még 1906-ban avatták fel, 1991-ben helyeztek el emléktáblát Széchényi György érseknek a városalapítás emlékére. A harmadik táblát az 1950—1951- ben itt fogva tartott papok és szerzetesek emlékének szentelték. A kolostor belső udvarán 2004-ben állítottak emléktáblát P. Bartalos Lajos Engelbert ferences szerzetesnek, Újvár szeretett lelki atyjának. 1950-ben a ferenceseket kiebru- dalták a kolostorból, a berendezést elszállították, tönkretették, a nagy múltú könyvtárat elkobozták. Leginkább a lélek templomát akarták lerombolni, de ez nem sikerült, ám magában az épületben jelentős károkat okoztak. Az 1950 és 1990 közötti száműzetés után ismét ferencesek szolgálnak a templomban. A kitelepítések és a betelepülés miatt a város és az egyházközség etnikai arányai f jelentősen megváltoztak. Az I istentiszteletek két nyelven foly- § nak, magyar és szlovák nyelven, a plébániatemplomban tartott szentmisékkel egyeztetve, ennek köszönhetően ugyanabban az időben mindkét nemzethez tartozók saját nyelvük szerint vehetnek részt a szertartásokon. A ferences templom mindennapjairól magyarul a http:// ersekujvarofm.5mp.eu. honlapon találhatók információk. A ferencesekről magyar nyelven a http://www.ofm.hu, angol nyelven a http:// www.ofm. org, szlovákul a http://www. frantiskani.sk olvashatnak az érdeklődők. (p. Cirill) A mellékletet a reklámosztály szerkeszti. Levélcím: Templomok, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1, tel.: 02/592 33 228, 592 33 235. Reklámmenedzser: Kis Péter, e-mail: peter.kis@ujszo.com, mobil: 0905 413 623
