Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-18 / 115. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. május 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A rendkívüli csalódás Kár, a Pioneer van olyan középszerű, hogy Eurovíziót nyerjenek vele VERES ISTVÁN iripelik a hangfalak meg a képernyők, hogy Freddy nagyon csalódott. Fehérváry Gábor Alfréd, aki az Eurovíziós Dalfesztivál szombati döntőjében Magyarországot képviselte, úgy vélekedik, Pioneer című dala jobb helyezést érdemelt. A közönség és a szakmai zsűri ugyanis csak a tizenkilencedik helyre sorolta. Az előadó azóta is szűkszavú inteijúkat ad, a Facebookon ezért elnézést is kért rajongóitól, azzal mentegetőzve, hogy tényleg nagyon csalódott. Ha életünk során már láttunk néhány eurovíziós izét, bizony nincs más választásunk, mint hogy egyet- értsünk Gáborral. Egyrészt a Pioneer van olyan középszerű, hogy lehessen vele Eurovíziót nyerni. Másrészt tényleg csalódás, ha az ember szembesül azzal, hogy időnként és helyenként nem őt kiáltják ki a legjobbnak. Ha egyébként emlékszünk rá, Alfrédnak már korábban is akadtak gondjai ezzel a jelenséggel, ami konkrétan abban nyilvánult meg, hogy A Dal című műsorban, ahol eurovíziós megbízatását elnyerte, egyik alkalommal egész konkrétan visszapofázott a zsűri azon tagjának (Both Miklós), aki éppen nem volt tőle elájulva. Pedig nyilván mással is megtörtént már, hogy bírálták a produkcióját, és mivel a kritika arra van, hogy az ember visszajelzést kapjon arról, amit csinál, ezért meg szokás köszönni, a jót is, meg a kevésbé kellemeset is. Nyilván nem is létezik olyan művész sem a zenében, sem más művészeti és iparágban, akinek a terméke minden fogyasztónak bejön. Gábor Alfréd viszont, úgy tűnt, nem másért, hanem nyerni ment Stockholmba, valahogy az egész sajtókörítés is ettől volt hangos: vajon megnyerheti Freddie az Eurovíziót? A Petőfi is lejátszotta a Pione- ert naponta negyvenszer (miközben a magyar Dal-mezőny egyéb, döntőbejutott és talán eredetibb szerzeményeit gondosan ignorálta). Ezzel persze semmi baj nincs, mert hát merjünk nagyok lenni, meg akarni kell azt a győzelmet, a rádió az meg rádió sajnos. De egy jó hang az akkor is kevés. A zene lényege, mint tudjuk a szórakozás, szórakoztatás, a muzsikálás önfeledt élménye. Ha ez megvan, és társul hozzá pár eredeti ötlet, akkor hosszú távon a siker és az elismerés sem marad el, sem a szakma, sem a közönség részéről. Az ilyen előadók viszont nagyon ritkán járnak az Eurovíziós Dal- fesztiválra. Az idei magyar mezőnyben ugyanakkor voltak ilyen szereplők, nem is egy. Fehérváry Gábor Alfréd viszont, úgy tűnik, egy ideig még a televíziós tehetségkutatók felfedezettjeinek falunapokon és kolbásztöltő fesztiválokon átívelő pályáján fog keringeni, a Kocsis Tiborok, Muri Enikők, Tolvay Renáták koordináta-rendszerében. És ha továbbra is ennyire csalódott lesz attól, hogy nem ő a legjobb, akkor ez vélhetően így is marad. mm MOSSACK FONSECA MOSSACK FONSECA MOSSACK FONSECA MOSSACK FONSECA naoss.ack fONStCA MOSSACK MOSSACK FONSECA Panama az egész világ (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A „rendkívüli jelentőségű” siker Petro Porosén ko elnök az Ukrajna Nópi Művésze állami kitüntetést adta az országot képviselő krími tatár énekesnőnek, Jamalának az Eurovíziós Dalfesztiválon aratott győzelméért. Porosenko kiemelte, az énekesnő győzelme rendkívüli jelentőséggel bír az ukrán nép és a krími tatár kisebbség számára. Rámutatott arra, hogy Jamalának köszönhetően a krími tatárok 72 évvel ezelőtti kitelepítésének tragédiájáról és a félsziget jelenlegi orosz megszállásáról már nemcsak a diplomaták, hanem a hétköznapi emberek is tudomást szereztek, és közbeszéd témájává vált. Hangsúlyozta, az egész világ Ukrajna és a krími tatár kisebbség mellé állt. Szavai szerint Jamala dala, amelyben megénekelte családja történetét, a krími tatárok tragikus sorsát, olyan mértékben megérintette az emberek szívét, hogy „nem tudtak nem részesévé válni a folyamatnak, amely a Krím felszabadításhoz vezet”. „A krími kérdés rendezése újra a lapok első oldalára került” - fűzte hozzá Porosenko. Az ukrán elnök utasította a külügyminisztériumot, forduljon az ENSZ Gyermekalapjához, az UNICEF-hez, hogy az énekesnőt nevezzék ki a nemzetközi szervezet tiszteletbeli nagykövetének. Jamala a honlapján kijelentette, rendkívüli örömmel töltötte el a kitüntetés. „A dalt azért írtam meg, mert el akartam mondani az igazságot a krími tatár nép elleni szörnyű tettekről, amelyek sokáig a nyilvánosság elől rejtve voltak, és amelyekhez hasonlókat most még az ukrán népnek is át kell élnie” - írta az énekesnő. Közben napról napra több ukrán város jelenti be, hogy kész megrendezni a jövő évi Eurovíziós Dalfesztivált. A fővároson, Kijeven kívül Nyugat-Ukrajnában Lviv, az ország déli részében Odessza és Herszon, a keleti vidékeken Dnyipropetrovszk és Harkiv jelezte, hogy kész otthont adni a dalversenynek. A központi állami költségvetésből várhatóan jelentős summát kap infrastrukturális fejlesztésre az a város, ahol a nemzetközi fesztivál zajlani fog. Ezért már az is felvetődött, hogy több város adjon otthont a rendezvénynek. (MTI) MARIÁN LEŠK0 A politikai akarat esete a hazai korrupcióval N éhány héttel a Panama-iratok néven elhíresült botrány után nemzetközi korrupcióellenes konferencia zajlott Londonban. Jeffrey Sachs amerikai közgazdász megjegyezte, eddig is, a panamai botrány nélkül is teljesen világos volt, hol és hogyan működnek az adóparadicsomok, csakhogy a politikában nem a tények, a valóság számít, hanem az, amit valóságként ismernek el vagy annak állítanak be a csúcsvezetők. Mert ha valami nincs, annak következményei se lehetnek. David Cameron brit miniszterelnök a konferencián bejelentette, minden cég, amely az országában ingatlant vásárol, köteles lesz nyilvánosságra hozni a végső haszonélvezőt, mert kormánya nem szeretné, ha London a világ pénzmosodájává válna. További országok is csatlakoznak Nagy-Britanniához, létrehozzák a végső haszonélvezők nyilvántartását, és megosztják egymás között, hogy mit tudnak az adóparadicsomokban működő cégek valódi tulajdonosi hátteréről. Adrian Lovett, egy elismert korrupcióellenes szervezet képviselője a konferencián megdicsérte Ca- meront, de hozzátette, ez nem elég. Az Egyesült Államok, Ciprus, Hollandia és még sok más ország jogrendje sem engedheti meg az adóparadicsomok működtetését. Háromszázötven világhírű közgazdász, Angus Deatontól Thomas Pi- kettyig nyílt levélben szólította fel a politikusokat, hogy a londoni konferencia a vég kezdete legyen az adóparadicsomok számára, mert létezésük akadályozza a világgazdaság működését. Ha azok az emberek, akik a legtöbbet profitálnak a magántulajdonhoz való jog, a szabadkereskedelem és a jogállam működéséből, ám adóelkerülésekkel aláássák e rendszerek működését, akkor nemcsak maguk alatt vágják a fát, hanem az egész rendszert döntik össze. Emlékeztettek Adam Smith-nek, a modem közgazdaságtudomány atyjának mondatára is, aki azt írta, a gazdagok nem hogy a vagyonuk és bevételeik arányában kötelesek adózni, hanem még kicsivel nagyobb mértékben. És az az állapot, amikor már csak a szegények nyögik az adóterheket, nemcsak gazdaságilag fenntarthatatlan, hanem rendkívüli társadalmi veszélyeket hordoz. A londoni konferencián ezt John Kerry amerikai külügyminiszter is beismerte, amikor azt mondta: Az emberek dühösek, és a haragjuk csak egyre nő. Londonban okos gondolatok hangzottak el Spanyolország képviselőjétől (a korrupció elleni harcot nem nyerhetjük meg csak a jog területén, ez társadalmi, kulturális kérdés is), a román küldöttől (a hatalom sokszor csak mímeli a korrupció elleni harcot, mert tagjai valójában a korrupció haszonélvezői), továbbá Málta és még sok más ország képviselőjétől. Szlovákia képviselőjétől nem hangzott el semmi - minek is, hiszen „csak” az ötödik legkorruptabb ország vagyunk az unióban. Cameron rögtön a konferencia elején alaptézisként szögezte le: „Tudjuk jól, hogy bármilyen előrelépés a korrupció elleni harcban a politikai akarattal kezdődik”. Nem, ez nem valamiféle banális közhely, ez a rideg valóság. Szlovákiában azért nincs előrelépés a korrupcióval szemben, mert nem volt hozzá politikai akarat. Csak szavak, szavak, szavak... A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ „Mindent, ami idáig volt, ki kell iktatni" „Meggyőződésem, hogy a 2018-as választás azon fog múlni, hogy minket, a mi koncepciónkat, a mi elveinket, gazdaságpolitikánkat, társadalompolitikai szemléletünket a társadalom mennyire fogja elfogadni. Ennek a gondolkodásnak le kell mennie minden egyes egyetemre, nem csak privilegizált egyetemre, minden egyetemi oktatónak és hallgatónak a fejében ott kell lennie. Ehhez pedig könyvek kellenek, új típusú közgazdasági képzésre van szükség, tehát az egészet, ami idáig volt, azt ki kell iktatni” - így tette világossá Lent- ner Csaba, az egyik jegybanki alapítvány, a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS) kuratóriumi tagja, Matolcsy György MNB-elnök hű követője azt, hogy valójában mi a Magyar Nemzeti Bank több százmilliárd forint közpénzzel kitömött alapítványainak a valódi célja - ismertette a 444.hu. Lentner az Echo TV-ben Bayer Zsoltnak adott interjút, és beszélt arról is: „Ez nem plakátok, nem postaládákba bedobott fecnik szintjén fog menni, hanem igenis szellemi, tudományos műhelyek produktumait, illetve magát a gondolkodást, a közgondolkodást kell ahhoz megváltoztatni, de országos szinten, hogy az emberek elfogadják, elhiggyék, tudomásul vegyék és akarják ezt a fajta gazdaságpolitikai tevékenységet.” Egyébként a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (P AD A) háromszáz példányt rendelt a Devizahitelezés Nagy Kézikönyve című kötetből 945 ezer forintért, ami azért is érdekes, mert a könyv kiadását 7,3 millió forinttal támogatta az alapítvány, s mert a kiadvány szerkesztője Lentner Csaba. Lentner emellett Matolcsy PhD- témavezetője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktori iskoláján. Lentner az interjúban megjegyezte, vannak még „utóvédharcok a neoliberális értelmiség részéről”, s közülük néhány an a Magyar Tudományos Akadémiába „beszorulva” próbálják tartani magukat. Matolcsy György elleni támadásról - vagyis az MNB-botrányról - szólva úgy vélekedett: „Nyilvánvaló, hogy oda kell lőni, ahol a legsűrűbb a szellemi atmoszféra.” (444.hu, NOL)
