Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-17 / 114. szám, kedd
KÜLFÖLD 8 I 2016. május 17.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Hirosima: Obama nem kór bocsánatot Washington. Az Egyesült Államok nem kér bocsánatot, amiért a második világháború végén atombombát dobott Japánra - jelentette ki Susan Rice, Barack Obama amerikai elnök nemzet- biztonsági főtanácsadója. Rice hozzátette, a japán nép nem kérte, hogy az USA kéijen bocsánatot. Az amerikai elnök május 27-én utazik el abba a városba, amelyet a világtörténelem első atomcsapása ért. Barack Obama az első hivatalban lévő amerikai államfő, aki ellátogat Hirosimába. (MTI) USA: zsugorodik a perverz kalifátus Ammán. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet területeket veszít, „zsugorodik ez a perverz kalifátus” -jelentette ki Brett McGurk, Barack Obama amerikai elnök megbízottja aj ordán Ammán- ban. A diplomata szerint a dzsi- hádisták elleni koalíció immár nemcsak a csatatéren, hanem ideológiai fronton, a közösségi médiában is nyerésre áll. „Minden Iszlám Állam-párti Twitter- fiókra hat jut, amelyek leleplezik a hazugságokat, és szembeszáll- nak a dzsihádista propagandával” - húzta alá McGurk. Az Iszlám Állam által ellenőrzött területek Irakban és Szíriában is csökkentek, ám a szervezet szélsőségesei más országokba is beszivárogtak, megjelentek például Líbiában, ahol a zűrzavaros biztonsági és politikai helyzetet igyekeznek kihasználni, hogy növelj ék befolyásukat. (MTI) Vádemelés iszlamisták ellen Sydney. Vádat emeltek Ausztráliában öt ember ellen, akik Szíriába akartak eljutni, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam terrorszervezethez. Elmarasztaló ítélet esetén akár életfogytig tartó börtönbüntetéssel is sújthatják az öt férfit, akik közül a legfiatalabb 21, a legidősebb pedig 3 5 éves. Mindnyájan már korábban a hatóságok látókörébe kerültek, tudták róluk, hogy csatlakozni akarnak a terrorszervezethez, ezért be is vonták az útlevelüket, hogy ne tudják elhagyni az országot, közben megfigyelés alatt tartották őket. A tilalom ellenére mégis megpróbáltak illegálisan eljutni Szíriába. (MTI) Macedón választás: csak egy induló Szkopje. A kormányzó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), Nikola Gruevszki macedón elnök pártja lesz az egyetlen induló a június 5-i előrehozott parlamenti választáson. A balkáni ország választási bizottságának közlése szerint csupán a VMRO- DPMNE választási listája volt érvényes, két kisebb, parlamenti párt listáját elutasították, a három másik parlamenti párt pedig bojkottot jelentett be. (MTI) Bili Clinton porondra léphet Obama elnök ostorozta Donald Trumpot, azt vetette a szemére, „nem tudja, miről beszél" MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Elnökké választása esetén Hillary Clinton a férjére, Bili Clinton volt amerikai elnökre bízná a gazdaság fellendítését. Keményen bírálta Donald Trumpot és elveit Barack Obama amerikai elnök. Hillary Clinton, a demokraták várható elnökjelöltje a volt elnök félje esetleges jövőbeni feladatairól Ken- tuckyban beszélt egy kampányrendezvényen. Ebben a középnyugati szövetségi államban, illetve Oregonban ma lesznek az előválasztások. A politikus szerint Bili Clinton feladata lenne az amerikai gazdaság újraélesztése. „Bili tudja, hogy mit kell csinálni, különösen az olyan vidékeken, ahol szénbányászatból élnek, vagy amelyek kimaradtak a fejlődésből az elmúlt években” - fogalmazott Hillary Clinton, aki a múlt héten a szénbányászatból élő és a szénbányák bezárásával küszködő Nyugat- Virginiában szenvedett nagyarányú vereséget vetélytársától, Bemie Sanders vermonti szenátortól. Clinton másodszor említette, férjének „elő kellene bújnia a visszavo- nultságából”. Louisville-ben tartott kampánygyűlésén hosszasan méltatta Bili Clinton elnöksége sikeresnek elkönyvelt gazdaságpolitikáját, s hangsúlyozta, ő maga támogatja a kétkezi munkásokat, köztük a szénbányászokat is. Kentuckyban ugyanis - Nyugat-Virginiához hasonlóan - nagy bányászközösségek élnek. Keményen bírálta Donald Trum- pot és elveit Barack Obama amerikai elnök, és anélkül, hogy név szerint említette volna a republikánusok várható elnökjelöltjének nevét, azt vetette a szemére, „nem tudja, miről beszél”, és megnyilvánulásaival elárulja az amerikai • értékrendet. „A tudatlanság nem erény, sem a politikában, sem az életben. Nem elegáns dolog, ha az ember nem tudja, miről beszél” - fogalmazott az elnök. Először Trump „Amerikát ismét naggyá tesszük” szlogenjét vette célba. Arra buzdította a hallgatóságot, hogy szálljanak szembe azokkal, akik szerint Amerika régebben jobb és nagyszerűbb ország volt, mint most. „Az emberi természet már csak olyan, kivált a változások és a bizonytalanságok korában, hogy szívesen tekint a múltba, egy képzelt múltba, de tudjátok, mi a helyzet? Hogy az a múlt nem is volt olyan szép” - állította az elnök. Aztán kitért Trumpnak az amerikai-mexikói határon építendő falra vonatkozó, valamint a muszlimok amerikai beutazásának átmeneti tilalmáról hangoztatott javaslatára is. „Azt sugalmazni, hogy vége-hossza nincs falat emeljünk határainkon és a bevándorlókat kárhoztatni a kihívásainkért, nemcsak szembemegy történelmünkkel, hanem ellentmond annak a nyilvánvaló ténynek is, hogy növekedésünk, gyarapodásunk, újítókészségünk és dinamizmusunk mindig attól függött, sikerül-e idevonza- nunk az embereket a világ minden részéből” — mondta az elnök. Hozzátette: „így lett Amerika az, ami. Miért kellene ezt most leállítanunk?” Súlyos belpolitikai válság gyötri Horvátországot Súlyos belpolitikai válság fenyegeti Horvátországot, ha a hetek óta döntésképtelen parlament június 7-ig nem választja meg az új alkotmány- bírókat, és emiatt előrehozott választásokat sem lehet majd megtartani. Zágráb. A horvát alkotmánybíróság az alaptörvény szerint 13 tagú, és a bírákat 8 évre választják meg. Korábban a parlamentben jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata volt szükséges a megválasztásukhoz, de 2010-ben a nemzetgyűlés (szábor) módosította az alkotmányt, és szigorított a feltételeken: a taláros testület megválasztásához az összes megválasztott képviselő kétharmados többségére van szükség, vagyis a 151 fos parlamentben 101 szavazatra. A bírák közül többnek decemberben automatikusan hat hónapra meghosszabbodott a lejárt mandátuma - akkoriban a novemberi parlamenti választások után sem kormánya, sem parlamentje nem volt még Horvátországnak. Az alkotmánybíráknak június elején végleg lejár a megbízatása, és kétséges, hogy a szábor meg tudja-e választani addig az újakat. A horvát sajtó felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet előrehozott választásokat tartani, ha nincs működőképes alkotmánybírósága Horvátországnak, amely el tudná dönteni, hogy a választások törvényesek voltak-e. A horvát nemzetgyűlés már három hete egyetlen törvényt sem tud elfogadni a parlamentben, mert nem határozatképes. Tihomir Oreskovic kormányfő azt mondta: a kormány továbbra is rendelkezik támogatói parlamenti többséggel. Sajtóhírek arról szólnak, hogy egyre nagyobb a feszültség a horvát kormánykoalíció két pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Híd Függetlenek Listája között (Most), ezért a nagyobbik koalíciós partner, a HDZ puhatolózó tárgyalásokat kezdett esetleges új kormányzati partnerek felkutatása céljából. Zoran Milanovic, a Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke viszont arra figyelmeztetett, hogy a kormány nem rendelkezik a parlamentben többséggel. A szociáldemokraták szerint ez pénteken be is bizonyosodott, ezért új választásokat kell kiírni. Jelenleg a többséget 79 képviselő alkotja a 151 tagú parlamentben, az ellenzéki képviselők száma 72. A legnagyobb kormányzó pártnak, a HDZ-nek a diaszpórával együtt 59 képviselője van, a kisebbik kormányzó pártnak, a Hídnak pedig 15. Ide tartozik még Milan Bandié pártjának két képviselője és három kisebbségi képviselő is: a három szerb parlamenti képviselő közül egy, az albán, valamint a cseh. (MTI) Tegnap támadást indított az iraki hadsereg, hogy visszafoglalja az Iszlám Államtól Rutba városát a nyugat-iraki Anbár tartományban. A hadműveletben kommandósok, rendőrök, félkatonai szervezetek harcosai is részt vesznek, harckocsikkal és tüzérséggel, az iraki és az amerikaiak vezette koalíciós légierő támogatásával. Rutba 400 km-re nyugatra fekszik Bagdadtól, a fővárost a jor- dán határral összekötő főúton. A várost két évvel ezelőtt foglalták el a dzsihá- disták. Az iraki erők azóta jelentős területeket foglaltak vissza, de a szélsőségesek még mindig nagy térséget tartanak megszállva Anbárban, beleértve Fal- lúdzsa városát is, ill. az ő kezükön van Ninive tartomány nagy része is, a székvárossal, Moszullal együtt, amely Irak második legnagyobb települése. (SITA/ap) Fülöp-szigetek elnöke: újra legyen halálbüntetés Davao. Az antiszociális viselkedés büntetését, rendcsinálást és a szervezett bűnözés megszüntetését ígérte a Fülöp-szigetek megválasztott elnöke egy tegnapi tévéinterjúban, amely az első volt a megválasztása óta. A törvényes rend helyreállításával kampányoló Rodrigo Duterte az elképzeléseit ismertetve közölte: vissza akarja állítani a halálbüntetést, engedélyezni fogja a rendőröknek, hogy ellenszegülés esetén a helyszínen agyonlőjék a szervezett bűnözéssel gyanúsított személyeket, betiltaná az alkohol fogyasztását nyilvános helyen, leszámolna a részeg vagy drogos állapotban való gépkocsi- vezetéssel és „hanyagság” címén megbüntetné azokat a szülőket, akik este tíz óra után hagyják kimenni az utcára a gyermeküket. Büntetné azokat is, akik éjjel hangoskodással, erős zajjal zavarják mások álmát - mondta. Politikai szándékaira kitérve bejelentette, béketárgyalásokat kezdene a marxista felkelőkkel, akik évtizedek óta harcban állnak a kormánnyal. A háborúskodás eddig 40 ezer áldozatot követelt. Szeretne a kormányban is feladatot adni nekik, például a környezetvédelemben, a természeti erőforrások megóvásában, az agrárreformban, a társadalombiztosítás és a munkaügy területén. Az elnök meghívta a kormányba a kommunista párt alapítóját, Jósé Maria Sisont, aki Hollandiában él száműzetésben. Duterte azt is közölte, két éven belül népszavazást szeretne tartani az ország föderalista berendezkedéséről, arról, hogy a tartományok nagyobb önállóságot kapjanak. A 71 éves politikust még nem nyilvánították hivatalosan elnökké, de a szavazatok 96%-ának össze- számlálása alapján 16 millió vok- sot kapott, 6 millióval többet, mint fő vetélytársa. Beiktatása június 30-án esedékes. (MTI) Az 1990-es években elnök Bili Clinton neje révén újra aktívvá válhat (SITA/ap)
