Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-13 / 111. szám, péntek

8 | KÜLFÖLD 2016. május 13. | www.ujszo.com RÖVIDEN Gyerekeket égetett az Iszlám Állam Elmozdítják a brazil elnököt Az olimpiára készülő országot tartósan bénítja a Dilma Rousseff körüli bizonytalanság Kirkuk. Egy öttagú iraki csalá­dot - köztük 3 gyereket - égettek el élve az Iszlám Állam terror­szervezet szélsőségesei - jelen­tette tegnap a Press TV iráni hír­televízió. Ä családot kedden vé­gezték ki az észak-iraki Kirkuk Rijád nevű körzetében. ,3ünük” az volt, hogy megpróbáltak el­menekülni az iszlamisták ellen­őrzése alatt álló területekről. A terrorszervezet azért tiltotta meg a civileknek a szökést, mert így élő pajzsként használhatja őket. Ugyancsak kedden a dzsihádis- ták 35 dezertőrt temettek el élve, 20 másiknak pedig a lábát vágták le Moszulnál, mert állítólag el­menekültek az észak-iraki csa­tatérről. A dezertőrök nagy szá­ma miatt a szélsőségesek május elsején elvesztették Basirt. (MTI) Merényletek sora Dél-Jemenben Áden. Ismeretlen támadók 3 öngyilkos merényletet hajtottak végre a jemeni hadsereg egyik támaszpontja ellen az ország dél-keleti részén, Mukallában. Az autóba rejtett pokolgépekkel végrehajtott robbantásokat fegyveres összecsapások kö­vették, legalább 20 katona meg­halt. A támaszponton újonc je­meni és a szaúdi katonai koalí­cióban harcoló egyesült arab emírségekbeli katonák szolgál­nak. A legtöbb áldozat akna­mentesítő katona volt. (MTI) Mekka: nem mennek az iráni zarándokok Teherán. Nem adottak a felté­telek az irániak idei nyári mekkai zarándoklatához, és immár túl késő megszervezni részvételüket - mondta Ali Dzsannati iráni kultuszminiszter. Dzsannati szerint a szaúdi fél „elszabotál­ta” az irániak idei mekkai zarán­doklatát (haddzs). A tavalyi za­rándoklaton csaknem 2300 em­bert, köztük több mint 450 iránit taposott halálra a megrémült tö­meg. A szörnyű baleset után Te­herán alkalmatlannak nevezte Rijádot. A mekkai zarándoklat­tal kapcsolatos tárgyalás volt az első alkalom, amely összehozta az iszlám köztársaságot és a vah- hábita szaúdi királyságot diplo­máciai kapcsolataikjanuári megszakítása óta. (MTI) Újabb orosz katona halt meg Szíriában Moszkva. Újabb orosz katona halt meg Szíriában, Anton Jeri- gin Homsz tartományban esett el —közölték a szíriai Hmejmim orosz katonai támaszponton. Jerigin az orosz megbékélési központ parancsát teljesítve járműveket kísért a szíriai Homsz tartományban, amikor militánsok nehézfegyverekből tüzet nyitottak a konvojra. A súlyosan megsebesült katonát sürgősen kórházba szállították, ahol orosz orvosok két napig küzdöttek életéért. O volt a ki­lencedik orosz katona, aki életét vesztette Szíriában. (MTI) A brazil elnök ellen tüntetők Sao Paulóban. Unják a politikai cirkuszt. (Sita/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Brazíliaváros. Támogatásáról biztosította tegnap a brazil szenátus a Dilma Rousseff államfő elmozdítására irányu­ló jogi eljárás megindítását. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb 180 napra azonnal felfüggesz­tik hivatalából a Brazíliát 2011 óta irányító elnököt. A 81 tagú szenátusban 55 képvi­selő szavazott az eljárás megindítá­sára, míg 22-en nemmel voksoltak a több mint 20 órán át tartó maratoni vi­tát követően. Rousseff jelenleg má­sodik mandátumát tölti, amely elvi­leg 2018 végén jár le. Az államfői te­endőket ideiglenesen Michel Temer alelnök látja el addig, amíg a szenátus a legfelsőbb bíróság közremű­ködésével megvizsgálja, megsér- tette-e a költségvetési törvényt Rous­seff azzal, hogy két évvel ezelőtt új­raválasztása érdekében kozmetikázta az államháztartási mérleget. A vizs­gálatok lezárultát követően a szená­tus várhatóan szeptemberben végle­ges döntést hoz Rousseff sorsáról. A 6 hónapos kényszerpihenőre azt is je­lenti, hogy az augusztus 5-én kezdő­dő riói olimpia alatt sem Rousseff lát­ja el az elnöki feladatokat. Az elnök tényleges leváltásához a szenátorok kétharmadának szavazata szükséges, enélkül Rousseff hivatalában marad­hat. A brazil elnök visszautasítja a vá­dakat, és egy „parlamenti puccs” ál­dozatának tartja magát. Eddigi nyi­latkozataiban kizártnak nevezte, hogy lemondjon. Brazília demokratikus történetében eddig csak egyszer for­dult elő a mostanihoz hasonló jogi el­járás megindítása. 1992-ben Fernan­do Collor de Mellót korrupció gya­núja miatt függesztették fel hivatalá­ból, s a politikus végül lemondott. Rousseffnek és pártjának a költség- vetési törvény megsértésének gyanú­ja mellett sokat ártott az elődje és mentora, Luiz Inácio Lula da Silva hivatali idejére visszanyúló hatalmas korrupciós botrány is, amelynek kö­zéppontjában a Petrobras állami olaj- konszem áll. A felfüggesztéssel párhuzamosan korrupció miatt eljárás indul a brazil ellenzék vezetője, Aécio Neves sze­nátor ellen, aki az államfő elmozdí­tását célzó eljárás megindításának egyik fő kezdeményezője. Miközben a parlamentben vitatkoztak az elnök sorsáról, összecsaptak a Rousseff ál­lamfőt támogató tüntetők a rend­őrökkel a törvényhozás épületénél. A rendőrök könnygázt vetettek be a megmozdulás résztvevői ellen. Bra- zíliavároson kívül tiltakozások vol­tak Rio de Janeiróban és Sao Pauló­ban, ahol egyébként az elnök mara­dását, illetve eltávolítását követelők egymással is többször összecsaptak. A Dél-Amerika legerősebb gazda­ságával rendelkező országot hóna­pok óta megbénítja a Rousseff körüli bizonytalanság, így a piacok felléle­geztek a szenátusi szavazás eredmé­nyének hatására. A politikai káosz különösen azért érinti érzékenyen Brazíliát, mert alig 3 hónap maradt £ riói olimpia kezdetéig, és enélkül is bőven voltak gondok az előkészüle­tekkel, ráadásul a gazdaság is tartós recesszióba süllyedt. (MTI, index, ü Uniós keménykedés Törökországgal Törökország nem kap vízum­mentességet, ha nem teljesíti a feltételeket - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Brüsszel/Strasbourg. Az Euró­pai Bizottság elnöke nem aggódik a menekülthullám közös kezeléséről kötött megállapodás megbuktatására vonatkozó török utalások miatt. „Nem húzom össze magam, amikor Erdogan úr szólásra emelkedik” - mondta. Ha Recep Tayyip Erdogan török államfő nem változtat hozzáál­lásán, a végén meg kell majd magya­ráznia választóinak, hogy miért nem utazhatnak szabadon az EU-ba. „Ez az ő problémája lesz, nem az enyém”- emelte ki Juncker. A menekültügy reformjára tett bizottsági javaslatok­ról szólva aláhúzta, szolidárisán részt kell vennie a terhek finanszírozásá­ban mindazon államoknak, amelyek elzárkóznak a menekültek befogadá­sától. Az EU „nem büfé, hogy min­denki kedvére válogasson, azt kell enni, ami azt asztalon van” - mondta. A migrációs nyomás csökkentése érdekében sem szabad eltérni a ví­zumliberalizáció szigorú szabályai­tól, Törökországnak ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnie, mint minden más országnak ahhoz, hogy polgárai szabad beutazást kapjanak az Európai Unió területére - hangsú­lyozták politikai hovatartozástól függetlenül a képviselők az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülé­sén. A soros uniós elnökség képvi­seletében Jeannine Hennis- Plasschaert holland védelmi minisz­ter elmondta: bár a török hatóságok jelentős előrelépéseket tettek, egye­lőre nem tudták teljesíteni a vízumli­beralizációs akcióterv előírásainak mindegyikét. Törökország teljesítet­te az uniós vízumliberalizációs ak­cióterv előírásait, a felek közti meg­állapodásban foglaltak tisztességte­len elhalasztása ezért elfogadhatatlan -jelentette ki Volkan Bozkir európai ügyekért felelős török miniszter. A tárcavezető leszögezte, országa Brüsszel kedvéért sem fogja módo­sítani a terrorizmus elleni harccal foglalkozó törvényét. (MTI) Angela Merkel a menekültekről Berlin. Angela Merkel néme kancellár szerint a menekültvál­ság eddigi kezelése sikeres tanu­lási folyamat. A kancellár ki­emelte, a legfontosabb az uniói külső határ védelme. Ha vala­mennyi európai akarná, „akkoi sem tudnánk minden menekülte befogadni”, ezért a menekülésrí késztető okok kezelését is mej kell tanulni - tette hozzá. A vál ságot kiváltó okok kezelésé szolgálja a Törökországgal kötőt megállapodás is. Tudomásul kel venni, hogy Európa nem zárkóz hat be - mondta Merkel. Rámu tatott: az 500 milliós EU épper úgy Szíria közvetlen szomszédja mint az 5 milliós Libanon. (MTI Román bázison az amerikai rakétavédelmi pajzs Légvédelmi rakéták a silókban. Oroszország máris nagyon ideges, (tasr/ar Tegnap felavatták az amerikai rakótavédelmi rendszer Romániába telepített elemeit a dél-romániai deveselui katonai támaszponton. Bukarest/Moszkva. Robert Work amerikai helyettes védelmi mi­niszter azt mondta, hogy a rakétavé­delmi rendszernek köszönhetően a NATO hatékonyabban tud védekez­ni az ellene irányuló támadások ellen. Jens Stoltenberg NATO-fotitkár tör­ténelmi pillanatról beszélt, és úgy vélte, hogy a romániai támaszpont üzembe helyezése jelentősen növeli a NATO európai szövetségeseinek biztonságát. A NATO nem akar újabb hidegháborút Oroszországgal, a Ro­mániába telepített amerikai rakéta­védelmi rendszer nem irányul Moszkva ellen, hanem kizárólag vé­delmi jellege van - tette hozzá. De- veseluból lehetetlen Oroszország el­len támadást indítani, és a rakétavé­delmi rendszer a NATO térségén kí­vülről érkező fenyegetések ellen nyújt védelmet a tagállamoknak. A főtitkár bírálta Moszkvát, felelőtlennek ne­vezte fenyegetéseit, és kifejtette, hogy a NATO az Ukrajnával szembeni ag­resszív orosz fellépés miatt erősítette meg a második világháború óta pél­dátlan módon keleti határát. A csak­nem 170 hektáron elterülő, 800 mil­lió dolláros költséggel megvalósult támaszpont egyebek mellett ballisz­tikus rakéták megsemmisítésére al­kalmas 44 elfogórakétát telepítettek. Megsérti a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szerző­dést, hogy az USA Romániába tele­pítette az európai rakétapajzs elemeit - szögezte le az orosz külügyminisz­térium. Oroszország szerint a Nyu­gat ezzel a közép-európai békét fe­nyegeti, a rakétapajzs Romániába te­lepítését hibának minősítette, és rá­mutatott, hogy a lépés közvetlen fe­nyegetést jelent Oroszország bizton­ságára. Az orosz külügy szerint az amerikai rakétavédelmi rendszer eu­rópai elemeinek Romániába és Len­gyelországba (a lengyel Redziko­wóban most látnak neki egy hasonló komplexum építésének) telepítése képes felborítani a térség stratégiai egyensúlyát. Moszkva máris válasz­lépéseket helyezett kilátásba. Szer- gej Karakajev vezérezredes, a raké­tacsapatok parancsnoka szerint az ú rakétarendszerek kifejlesztése sorai már külön figyelnek arra, hogy ne hezen követhető pályán mozgó rob banófejekkel miként lehet áthatoln az amerikai pajzson. (MTI, nol

Next

/
Thumbnails
Contents