Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-10 / 108. szám, kedd
6 I KÜLFÖLD 2016. május 10.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Felfüggeszthetik a brazil elnököt A görög dráma új felvonása Az 5,4 milliárd eurós további megszorító csomag alaposan lefaragja a nyugdíjkiadásokat Brazíliaváros. Demokratikus történetének egyik legkritikusabb hete előtt áll Brazília: a parlament felsőháza ugyanis minden bizonnyal ideiglenesen felfüggeszti hivatalából Dilma Rous- seff államfőt, 2,5 évvel azelőtt, hogy lejárna második mandátuma. A szenátus tagjai holnap gyűlnek össze eldönteni, hogy induljon-e eljárás a dél-amerikai ország első női elnöke ellen a költségvetési törvények megsértésének, ezen belül is az állami mérleg kozmetikázásának gyanúja miatt. A riói nyári olimpiai játékokra készülő ország mára politikailag megbénult a korrupciós botrányok miatt. (MTI) Brexit: Cameron komor jövőt vázol London. A brit miniszterelnök szerint Közép- és Kelet-Európa EU-tagországait mélységesen aggasztja a Brexit lehetősége, vagyis az, hogy Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként esetleg távozhat az Európai Unióból. David Cameron alig burkoltan kifejtette azt a véleményét is, hogy az EU nélkül akár újabb háborús veszély is kialakulhatna Európában. Cameron szerint térségünk országai „rémülten figyelik, hogy mi történik Moszkvában”, és nem is lehetne rosszabb időpontot találni arra, hogy Nagy-Britannia kockára tegye az európai sokaságjelentette erőt. A Financial Times szerint a népszavazás dominóhatást indíthat el az Európai Unióban, Franciaországban és Olaszországban például a lakosság többsége támogatná egy hasonló referendum kiírását. (MTI) Klórgázt vetettek be a kurdok ellen Teherán. Klórgázzal töltött tüzérségi lövedékekkel lőtték az Iszlám Állam dzsihádista szervezet harcosai a kurd fegyveres erők, a pesmergák észak-iraki állásait - közölte a Press-TV iráni hírcsatorna. Kurd forrásokra hivatkozva a televízió azt jelentette, hogy a közelmúltban elkövetett támadás során három civil lakos életét vesztette, több százan megsebesültek, több tucat pesmerga harcosnál légzési nehézségek léptek fel, őket az észak-iraki Kirkuk városának kórházaiba szállították. Irak területének mintegy harmada felett már közel két éve az Iszlám Állam gyakorol ellenőrzést. (MTI) 44 menekült az Atlanti-óceánban Madrid. A spanyol hatóságok kimentettek 44 embert egy, az Atlanti-óceánon hánykolódó csónakból. A bajbajutottakat egy légi felderítő repülőgép találta meg a Kanári-szigetektől több mint 140 km-re délre. Az értük küldött mentőhajó Gran Canaria szigetének kikötőjébe vitte a Gambiából indult, 42 férfiből és 2 nőből álló csoportot. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén. A görög parlament vasárnap este heves viták után elfogadta az újabb takarékossági csomagot, a nyugdíjak és az adók reformjáról szóló indítványt. A hitelezők által elvárt megszorítócsomag a hevesen tüntető lakosság nagy rászát fájdalmasan érinti. A takarékossági csomagtól a radikális baloldali Sziriza vezetésével működő kormánykoalíció azt reméli, hatására az ország hozzájuthat a nemzetközi hitelkeret újabb részletéhez. Az 5,4 milliárd eurós megszorító csomag a nyugdíjkiadások 1,8 milliárd euróval való csökkentését, a jövedelemadókból származó bevételek 1,8 milliárd euróval, valamint a közvetlen adókból származó bevételek szintén 1,8 milliárd euróval való emelését tartalmazza. Az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vezette kormány, amelynek minimális többsége - 153 mandátum - van a 300 fős parlamentben, elegendő szavazatot szedett össze a kezdeményezés elfogadásához. Míg a honatyák a parlamentben vitatkoztak, addig az utcákon több ezren gyűltek össze a törAlekszisz Ciprasz kormányfő vehemensen érvel, miközben az athéni parlament előtt tomboltak a tüntetők (Tasr/ap) vényhozás épülete előtt. A rendőrség mintegy húszezer főre becsülte a résztvevők számát. Az állami és a magánszektor dolgozóit képviselő két legnagyobb szakszervezeti tömörülés közel 2 millió tagja háromnapos általános sztrájkot folytatott péntek óta. Késő délután összecsapás tört ki a parlamentnél a rendőrök és néhány száz randalírozó tüntető között. A rendőrség könnygázt és hanggránátot vetett be, kapucnis fiatalok égő benzinpalackokkal válaszoltak. Áz egykor megszorításellenes miniszterelnök nincs könnyű helyzetben, hiszen a nemzetközi hitelezők elvárásait teljesítenie kell, hogy elkerülje az ország fizetésképtelenségét. Tavaly már a harmadik, 86 milliárd eurós mentőcsomagot hagyta jóvá Görögország számára az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Bár a pénzügyi segítség megmentette az országot az államcsődtől, a hitelezők szigorú feltételekhez kötötték a folyósítást, többek között adó- és nyugdíjreformhoz. A hétvégi vita is erről szólt: ha a fájdalmas reformot nem sikerül keresztülvinni a törvényhozáson, akkor a hitelezők megtagadhatják a most esedékes, 5 milliárd eurós hitelkeret folyósítását. Amelyet Ciprasz nem is az állam működtetésére fordít, hanem abból finanszírozza a korábbi hitelek törlesztését az IMF-nek és az EKB-nak. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker pozitívan látja a dolgokat: közölte, hogy Görögország elérte a reformok alapcél- kitűzéseit. Az eurózóna pénzügy- miniszterei tegnap találkoztak Brüsszelben, hogy megtárgyalják az eredményeket. Tegnap váratlanul lemondott az osztrák kancellár Tegnap váratlanul lemondott összes tisztségéről Werner Faymann osztrák kancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke. Bécs. Az országnak és a pártnak is olyan vezetőre van szüksége, aki erős támogatottsággal bír - indokolta távozását Wemer Faymann az osztrák rádióban is bejátszott nyilatkozatában, amelyben kifejtette, hogy az SPÖ-n belül megcsappant eddigi jelentős támogatottsága. A kancellár az SPÖ tegnap délutánra összehívott, előre meghirdetett országos elnökségi ülése előtt néhány órával jelentette be lemondását. Az elnökségi ülést a Faymann személyét és a szélsőjobboldallal való együttműködés kérdését, valamint a menekültválság kapcsán az általa követett irányvonalat ért párton belüli bírálatok hatására hívták össze. Ennek ellenére még a hét végén is szinte biztosnak látszott, hogy a kancellár a helyén marad, így még a szociáldemokrata párton belül is meglepetést okozott Faymann bejelentése. Lemondásakor elmondott beszédében az 56 éves kormányfő ismételten védelmébe vette fokozatosan szigorúbbá vált menekültpolitikáját és azt, hogy Bécs felhagyott a menekültek befogadását helyeslő „Willkommenskultur” folytatásával. „Felelőtlenség lett volna, ha nem vezetünk be saját intézkedéseket” - tette hozzá arra utalva, hogy az Európai Unió részéről kemény bírálatok érték az osztrák kormányt a menekültválság kapcsán alkalmazott egyoldalú lépései miatt. Faymannt rendkívül meggyengítette a szociáldemokratáknak az osztrák elnökválasztás április 24-én tartott 1. fordulójában elszenvedett súlyos veresége is. A bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer a szavazatok 35,1%-át, a zöldek jelöltje, Alexander Van der Bellen a voksok 21,3%- át szerezte meg, míg a szociáldemokrata Rudolf Hundstofert csupán a szavazók 11,3%-a támogatta. így a második világháború óta először fordul elő, hogy a szociáldemokraták és a konzervatív Osztrák Néppárt (Ö VP)- amelyek 2008 óta koalícióban együtt kormányoznak - nem vesznek részt az elnökválasztás május 22-i 2. fordulójában. Miután a szociáldemokraták elveszítették az elnökválasztást, Faymannt egy május elsejei SPÖ-felvonuláson kifütyülték a résztvevők. Az Ausztriában jelentős befolyással bíró szakszervezetek, az SPÖ ifjúsági szárnya, a bécsi és salzburgi központok többször is távozásra szólították fel a kancellárt a menekültpolitikában végrehajtott fordulat miatt. Reinhold Mitterlehner alkan- cellár, a koalíciós partner ÖVP elnöke veszi át átmeneti időre a kormányfői tisztséget. Faymann pártelnöki pozícióját várhatóan Michael Häupl bécsi polgármester tölti majd be. (MTI) Phenjan folytatja nukleáris arzenálja fejlesztését A Koreai Munkáspárt kongresszusa. Mindenkitapsol Kim diktátornak, (tasr/ap) Hivatalosan is jóváhagyta ai önvádelmi nukleáris erő fej- lesztósát célzó politikáját az Észak-Koreában kormányzó Koreai Munkáspárt kongresz- szusa. „Tisztességtelen" tudósítás miatt kiutasítják a BBC brit közmódia egyik újságíróját. Phenjan. A küldöttek elfogadták Kim Dzsong Un észak-koreai vezető javaslatát a gazdaság fejlesztéséről és ezzel párhuzamosan „egy önvédelmi célú nukleáris erő minőségi és mennyiségi vonatkozásban történő” fejlesztéséről. A pénteken kezdődött - 36 év után először megrendezett - pártkongresszus arról is határozott, hogy csak akkor vetnek be atomfegyvert, ha az ország szuverenitását más atomhatalmak megsértenék. Ezt maga Kim Dzsong Un jelentette be, akinek beszédében elhangzott az is, hogy Észak-Korea „felelősségteljes állam”, s hűségesen teljesíteni fogja az atomfegyverek elterjesztésének megakadályozására vonatkozó kötelezettségeit. A kongresszuson megismételték azt az érvet is, miszerint Phenjan az amerikai ellenségeskedés miatt kényszerül nukleáris elrettentő erejének fejlesztésére. Az elszigetelt Észak-Korea a kongresszust megelőzően januárban egy kísérleti atomrobbantást és több rakétakísérletet is végrehajtott, amire válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa minden korábbinál szigorúbb büntetőintézkedéseket rendelt el Phenjannal szemben. A phenjani reptéren őrizetbe vették a BBC brit közszolgálati média egyik újságíróját, és „tisztességtelen” tudósítás miatt kiutasítják az országból, mivel negatív színben tüntette fel tudósításában Kim Dzsong Un vezetőt. Több mint száz újságíró kapott engedélyt arra, hogy a világtól elzárt és az információáramlást rendkívül szigorúan ellenőrző Észak- Koreában a kiemelt belpolitikai jelentőségű, pénteken kezdődött pártkongresszusról tudósítson. A várakozásokkal ellentétben Phenjan azonban a „megbízható” északkoreai állami médián kívül senkit nem enged a gyűlés helyszínére, így a külföldi újságíróknak csupán arra maradt lehetőségük, hogy a sajtótúrákon bemutatott észak-koreai eredményekről, például a phenjani huzalkészítő üzem sikereiről írjanak. (MTI)
