Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-10 / 108. szám, kedd

www.ujszo.com | 2016. május 10. KÖZÉLET 3 A kisiskolák jövőjét is meg kell oldani Peter Krajňák szerint az összes magyar kisiskolát megmentik, de ezzel hosszú távon a probléma még megmarad IBOS EMESE MÓZES SZABOLCS A Híd oktatási államtitkára a ruszin nemzstiségű Pster Krajňák lett, aki pedagó­guskánt roma kisiskolásokkal is foglalkozott. A kisiskolák esélyeiről és egyéb oktatási kulcskérdésekből beszélgettünk. Milyen kompetenciákat kapott Peter Plavčan oktatási miniszter­től? Május elsejétől lépett hatályba a minisztérium belső szervezeti egy­ségének módosítása, ez alapján a re­gionális iskolahálózatért felelek, te­hát az óvodákért, az alap- és a kö­zépiskolákért. Korábban úgy fogalmazott, hogy két fő prioritása van: a kis­iskolák megmentése, illetve a szlováknyelv-oktatás módosítása a nemzetiségi iskolákban. Mi lesz a kisiskolákkal? Valóban, a magyar kisebbségi ok­tatással kapcsolatban ez a két leg­fontosabb prioritás. A minisztérium hivatalnokai már dolgoznak a köz­oktatási törvény módosításán. Eb­ben a pillanatban nem szeretnék a részletekről beszélni, mert átfogóan elemeznünk kell a helyzetet. Jelen­leg 100 magyar, illetve 500 szlovák tanítási nyelvű kisiskola működik országszerte. Köztük vannak vi­szonylag jó anyagi kondícióban le­vők, a legalább 80 diákkal működő iskolák anyagi szempontból talpon tudnak maradni. Hozzávetőlegesen tíz olyan minimális létszámú ma­gyar iskola van, melyek fenntartása gazdasági szempontból már a tűréshatáron mozog. Természetesen segíteni szeretnénk ezeknek az isko­láknak is, reméljük sikerül meg­egyezésre jutni ebben a kérdésben. Mikor kerül a törvény a parla­ment elé? A koalíciós megállapodás értel­mében a módosító javaslatot gyor­sított eljárásban tárgyalja a parla­ment, a júniusi ülésére terjesztjük be. A kormány elé május végén, június elején kerül. Ön szerint mi lehet az a mini­mális diáklétszám, amellyel még fenntartható egy kisiskola? Ebben a pillanatban a vegyesen la­kott területen található összes kisis­kolát szeretnénk megmenteni, de arra is figyelmeztetni szeretnék, hogy en­nek komoly gazdasági vonzata van. Olyan modellt kell találnunk, mely a kisiskolák finanszírozását a jövőben is megoldaná. Egyébként ez a prob­léma nem csak a magyar iskolákat érinti. Van olyan ruszin kisiskola, mellyel kapcsolatban már a demo­gráfiai mutatók most jelzik, hogy nem lesz utánpótlás. A jövőre nézve ezért is lenne nagyon fontos, hogy felké­szüljünk az úgynevezett központi is­kolák modelljére, ezzel együtt ki kel­lene alakítani az iskolabuszok háló­zatát is. Ezekben a központi iskolák­ban pedig garantálva lenne az anya­nyelvi oktatás és azzal együtt a ki­sebbség szellemiségének jelenléte is. Hosszú távon tehát a kisiskolák fenntartása nem megoldható? Mi mindent megteszünk azért, hogy ebben a választási ciklusban a kisiskolák megmaradjanak. Ugyan­akkor el kell gondolkodnunk ezek­nek az iskoláknak a jövőbeni egzisz­tenciájáról is. Mégis mi az a minimális gyerek­létszám, mellyel fenntartható egy iskola? Most nem fogok válaszolni a lét­szám alsó határát illetően, az összes iskolát szeretnénk megmenteni, de logikus, hogy 2-3 diákkal működ­tetni egy iskolát már problémát je­lent. Az alsó határ a megállapodás­tól függ majd. Hogyan oldják meg a veszélyez­tetett kisiskolák finanszírozását? A minisztérium minden évben el­bírálja, mely iskoláknak juttat plusz­összeget a működésükre. Örülnék, ha a tárca az eljárás keretében pozi­tívan döntene, és kiegészítené a kis­iskolák működéséhez szükséges anyagiakat. Ez nem kerülne be a tör­vénybe, erről minden évben a tárcán belül születne döntés. Ugyanilyen helyzetben van az ország egyetlen ruszin alapiskolája is (Čabi- ny-Medzilaborce), mely 8 tanulóval működik. Ezeknek az iskoláknak segítenünk kell. A magyar iskolák számára kar­dinális kérdés az anyanyelvokta­tás óraszámainak növelése, lát er­re esélyt? Tudok erről a problémáról, és egyeztetni fogunk a kérdésről, de na­gyon nehéz lesz. Egyrészt a keret- tanterveket elfogadták, és azok kö­telező érvényűek a nemzetiségi is­kolákra nézve is. Paradox módon kü­lönböző nézetek alakulnak ki ezzel kapcsolatban. Tény, hogy a magyar kisebbség szempontjából a korábbi állapotokhoz képest csökkentek az óraszámok. Ugyanakkor például a ruszin kisebbségnek megfelel az új modell. Nagyon érzékenyen kell eh­hez a kérdéshez nyúlnunk. A minisz­térium kisebbségügyi főosztályának egyik első feladata lesz, hogy meg­oldást találjon a kérdésre, természe­tesen a kisebbségek képviselőivel és a kisebbségi bizottsággal való egyeztetés alapján. De nem lesz egyszerű a módosítás megvalósítása. Miért látja problémásnak a vo­natkozó rendelet rövid időn belül történő módosítását? Tudom, hogy ez elsősorban szak­mai probléma, a kerettantervek egy bizonyos űrt töltöttek be, viszont tisztában vagyok azzal is, hogy a magyar szakemberek j avaslatait nem vették figyelembe. De erről a kér­désről bővebben akkor tudok majd nyilatkozni, ha már egyeztettem az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPU) új igazgatójával, aki rövid időn belül elfoglalja hivatalát. Mikor kerülhet terítékre ez a kérdés? Amint belép az új osztályvezető, júniusban ez is a prioritások egyike lesz. Korábban már jelezte, hogy di- namikusabbá szeretné tenni a nemzetiségi osztály működését. Hogyan működnének ajövőben? Eddig a regionális iskolahálózat osztályaként működött, de szüksé­gesnek tartom egy kisebbségi főosz­tály kialakítását. A megállapodás értelmében nyárig megalakul a fő­osztály. Elére magyar nemzetiségű Peter Krajňák vezetőt szeretnénk, akinek a regio­nális oktatásügy a szakterülete. Az osztálynak további négy munkatársa lenne, a nemzetiségi iskoláknak fognak segíteni. Ez 90%-ban a ma­gyar iskolákat teszi ki, de nem sza­bad megfeledkeznünk a ruszin, a ro­ma, az ukrán és a német kisebbségi oktatásról sem. A Szlovákiában élő 13 nemzetiség közül a felsorolt ki­sebbségeknek van valamilyen okta­tási intézményük. Kiválasztotta már az új osztály munkatársait? Ebben a pillanatban még keressük a szakembereket, sajnos az állam- igazgatás fizetési táblázatai szűkre szabottak, ezért nem lesz egyszerű megtalálni a megfelelő szakembe­reket. De én optimista vagyok. Egyik feltételem, hogy az egyik új ember­nek a nyelvoktatás módszertani szakemberének kell lennie. A kormányprogram alapján a nemzetiségi iskolákban módosul­na a szlováknyelv-oktatás. Milye­nek az elképzelések ezzel kapcso­latban? Olyan módszert szeretnénk találni, mely a kommunikációra fekteti a hangsúlyt. A nyelvoktatásnak a gya­korlatból kell kiindulnia, és a valós igényeken kell alapulnia, hogy a déli településen élők is érvényesülni tud­janak a szlovák munkapiacon. Ebben a kérdésben a komáromi Módszerta­ni Központ szakembereire támasz­kodom, már eddig is jelentős munkát végeztek ezen a területen, vannak működő projektjeik. Ehhez azonban módosítani kell a kerettantervet. Ez azt jelenti, hogy emelkedni fog a szlovákórák száma? Ez elsősorban attól függ, hogy miben állapodunk meg a szakem­berekkel, de alapvetően igen. Van­nak nézetek, melyek szerint a nem­zetiségi iskolákban szlovák nemzetiségű tanároknak kellene oktatni a szlovák nyelvet, ezzel persze nem vonva kétségbe a ma­gyar nemzetiségű tanárok hozzáér­tését, alkalmasságát. Meggyőző­désem, hogy megtaláljuk a megfe­lelőmódszert. Mikortól vezethetik be az új módszert? (Somogyi Tibor felvétele) Becslésem szerint a 2017/2018-as tanévtől taníthatnak az új módszer alapján az iskolák. A történelemoktatás is egy na­gyon fontos kérdés a magyar is­kolák számára. Lát esélyt arra, hogy törvénybe kerüljön a ki­sebbségek történelmének oktatá­sa a nemzetiségi iskolákban? Ez a kérdés is terítéken van, még ha ebben a pillanatban nem is tudom konkrétan definiálni. Két lehetőséget látok: az oktatási minisztérium dol­gozik egy kiegészítő tankönyvön, mely a Szlovákiában élő kisebbsé­gekről szól. Történelemtankönyv lesz, de más tantárgyaknál is felhasz­nálható lenne. Egy másik lehetőség­ként a regionális nevelés merül fel, személy szerint én örülnék annak, ha a szakma is támogatná, és be tud­nánk vezetni egy ilyen tankönyvet. Az alapok azonosak lennének, ki­egészítve az adott régiók - Csalló­köz, Gömör stb. - sajátosságaival. Meg kell jegyeznem, hogy ország­szerte számos nagyon jó könyvet ad­tak ki, de nagyon kis mennyiségben, a másik probléma, hogy nincs jóvá­hagyott függelékük, ezért nem hasz­nálhatóak tankönyvként. Ez a probléma a Simon Attila és szerzőtársai által készített történe- lemtankönyv-sorozat utolsó köte­tével, engedély híján leállt a pro­jekt. Igen, ez is egy tipikus probléma, mellyel a kisebbségi osztálynak foglalkoznia kell majd. Ezért sem vonható kétségbe, hogy szükség van a magyar szakemberekre a minisz­tériumban. Rengeteg feladatuk lesz. Jelenleg 13 tankönyv előkészítése van folyamatban, köztük több ma­gyar tankönyv is készül. Tény, hogy ezen a területen jelentős a lemara­dás. A tárca egyébként 7 millió eurót költhet évente a tankönyvpolitikára. Ebből kell állni a régi könyvek pót­lását, az újak készítését és a fordítá­sokat. A hazai oktatásügy számára óriási kihívás a roma gyerekek oktatása, a roma közösség felzár­kóztatása a hiányzó óvodák miatt is komoly gondokkal küzd. Mi­lyen módosításokat tervez ezen a területen? Ez egy nagyon nehéz kérdés. Bár az elmúlt 25 év alatt próbálták meg­oldani, de korántsem olyan intenzi­tással, amilyennel kellett volna. Örülök a leszakadó régiók felzár­kóztatására irányuló programnak, a kormány az év végéig elfogadja a program elindításához szükséges akcióterveket. Természetesen eze­ket az adott régiókban levő állapo­tokra kell szabni. Általában óriási óvodai férőhelyhiánnyal állunk szemben, de a romák lakta régiók­ban nemcsak óvodák, hanem isko­lák sincsenek. Ez egy hatalmas ki­hívás és óriási összegeket fog fel­emészteni. Fontos, hogy a gyereke­ket megfelelően diagnosztizálják az iskolaérettségi vizsgálat során, ne kerüljön minden roma gyerek spe­ciális iskolába. Egy új tesztelési for­ma kidolgozására 40 ezer eurót kü­lönített el a tárca. Úgy vélem, Ra­vasz Ábel kormánybiztossal együttműködve komoly előrelépést tehetünk ebben a kérdésben. De ter­mészetesen ennek a problémának a megoldása is elsősorban pénz kér­dése. A kormányprogramba nem ke­rültek be a pedagógusok követe­lései, legalábbis nem olyan formá­ban, ahogyan azt ők szerették vol­na: béremelés, a kreditrendszer módosítása, több pénz a rendszer­be. Lát esélyt az általuk kért bér­emelésre? Háromszor tárgyaltunk a pénz­ügyminiszterrel, látunk teret az idei 6%-os emelésen túl újabb béreme­lésre. De tudatosítani kell, hogy a pedagógusbérek csupán 1%-os emelése 10 millió eurót jelent, és ezt gyakorlatilag meg sem éreznék. A szakszervezet által követelt emelés 250 millió eurót tenne ki. Közben vannak olyan ágazatok, például a kultúra területén, ahol egy felsőfo­kú végzettséggel rendelkező fiatal kezdőbére 380 euró, a minimálbért sem éri el. Van ígéret a további eme­lésre, én elégedett leszek, ha a pe­dagógusbérek ebben a választási ciklusban nettó 150-200 euróval emelkednek majd. Ez persze nem zárná ki, hogy tárgyaljunk a kezdő pedagógusok béremeléséről és a kreditrendszer átalakításáról, mely további anyagi ráfordításokat igé­nyelne. Ebben a választási ciklusban a minisztérium egyik fő feladata, hogy kidolgozza az oktatásügy át­fogó reformját. Milyen változáso­kat hoz majd magával a sokat ra­gozott reform? Most nem fogok átfogó választ adni erre a kérdésre, de szó van a millennium programban megfogal­mazott elképzelésekről, tehát a cur­riculum, vagyis a tartalom reform­járól, hogy a tanulás szórakoztatób- bá váljon, hogy legyen elektronikus változata a tankönyveknek, hogy az oktatásban nagyobb teret kapjanak az alternatív módszerek, például a Waldorf-iskolák, hogy a margina- lizált csoportok esetében nem a ha­gyományos, hanem az alternatív kerettanterveket lehessen használni - én ezekben látom a reformot. Re­mélem, hogy már az idén kidolgoz­zuk a reform alapjait, melynek tel­jesítése pontos időpontokhoz lesz kötve. A teljes interjút elolvashatja hon­lapunkon, awww.ujszo.com-on.

Next

/
Thumbnails
Contents