Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-09 / 107. szám, hétfő

KÜLFÖLD 6 I 2016. május 9. | www.ujszo.com RÖVIDEN Sadiq Khan London új polgármestere London. A végleges és hivatalos adatok szerint az ellenzéki Munkáspárt képviselője, Sadiq Khan London új polgármestere. Khan jelentős előnnyel győzött: a voksok 56,8 százalékát kapta. Fő vetélytársa az indulók népes mezőnyében Zac Goldsmith, a kormányzó Konzervatív Párt jelöltje volt, akire a választók 43,2 százaléka szavazott. A brit fővárosnak nyolc év óta először van baloldali polgármestere. Khan egyben az első muszlim a londoni városháza élén. A 45 esztendős Khan pakisztáni be­vándorlók gyermeke. (MTI) Hillary Clinton nyert Guamon Washinotn. Hillary Clinton volt külügyminiszter nyerte meg Bemie Sanders vermonti szená­tor előtt a Guam szigetén tartott demokratajelölőgyűlést. Clin­ton 60 százalékos támogatott­sággal nyert. A következő elő­választás holnap leszNyugat- Virginiában. (MTI) Erdogan szembe megy Európával Ankara. A Törökországot bíráló európai országok félretették a demokráciát és a szabadságjo­gokat, amikor területükön bom­bák kezdtek robbanni - mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök. A török elnök szerint az unió képmutatóan viselkedik akkor, amikor arra kéri Ankarát, hogy a török állampolgárok schengeni vízummentessége érdekében enyhítsen terroriz­musellenes törvényén. Kijelen­tette: „sajnálom, de akkor külön utakon járunk, mi a mienkén, az EU is a sajátján.” (MTI) Összetűzések a Brennernél Jean-Claude Juncker szerint „politikai katasztrófával" érne fel a hágó lezárása MTI-HÍR Brenner. Több száz, a tervezett osztrák határellenőrzések ellen tüntető aktivista csapott össze szombaton az olasz rendőrséggel a Brenner- hágónál, alig pár száz méterre az osztrák-olasz határtól. Az aktivisták rátámadtak a hely­színen lévő olasz rendőrökre, és pe­tárdákat dobáltak rájuk. Az AP ame­rikai hírügynökség arról számolt be, hogy több tucat, gázmaszkot vagy motoros sisakot viselő anarchista csapott össze a rendőrökkel, és pe­tárdák mellett köveket is dobáltak rájuk. Négy rendőr megsérült és mintegy 20 tüntetőt őrizetbe vettek a hatóságok. A rendőrök könnygázt vetettek be a mintegy ötszáz tüntető ellen. Az olasz rendőrség nem nyi­latkozott az esettel kapcsolatban. A tüntetők csoportja először a Brenner-hágó olasz oldalán kezdett el gyülekezni, ahonnan az Ausztri­ával közös határ felé vonult. A meg­mozdulás egyaránt érintette a Brenner-hágón át haladó vasútvo­nalat és a forgalmas autópályát, idő­szakosan akadályozva mindkettő forgalmát. A tüntetésen békés akti­visták is részt vettek. Az elmúlt hetek két hasonló tün­tetésén is sor került erőszakos inci­densekre. Bécs ugyanakkor hetek óta készül szigorított határellenőrzések bevezetésére a Brenner-hágón. Osztrák adatok szerint 2015-ben 27 ezer migráns érkezett Olaszország­ból Ausztriába. Bécs attól tart, hogy idén nyáron 300 ezer bevándorló ér­kezhet az olasz partokra, és északi irányban indulhatnak tovább a gaz­dagabb európai országok felé. Juncker óva inti Bécset Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke óva intette Ausztriát attól, hogy az illegális bevándorlás csökkentése érdekében szigorított határellenőrzéseket vezessen be a Brenner-hágónál. Német lapokban közzétett nyilatkozatában Juncker úgy fogalmazott, hogy ez a lépés „po­litikai katasztrófával” érne fel. Mint mondta, a Brenner-hágónál található közlekedési csomópont „minden te­kintetben fontos összeköttetés Dél- és Eszak-Európa között.” Az osztrák belügyminiszter a múlt hónap végén Rómában kijelentette, hogy egyelőre szigorított határel­lenőrzés bevezetését tervezik, de ha Olaszország irányából tömeges migránsáradat indul el, nem kizárt a határátkelő lezárása sem. Juncker most azt hangoztatta, hogy az euró­pai uniós tagországokba érkező me­nekültek száma csökkenést mutat. Több tízezren, egyes adatok szerint 200 ezren gyűltek össze a varsói ellenzéki, Brüsszel-párti tüntetésen; ezzel egyidejűleg egy ellentüntetés is végigvonult Varsón. Az ellenzéki felvonuláson felszólalt Bronislaw Komorowski volt lengyel államfő is. (siTA/AP-feivétei) Megöli az EU-t a magyar referendum Berlin. Az Európai Unió „meghal”, ha uniós kérdéseket népszavazással döntenek el - mondta Jean Asselbom luxem­burgi külügyminiszter az ARD német országos köztelevízió­nak. A szocialista politikus el­mondta: „Orbán Viktor Ma­gyarországon most népszava­zást tart, és azt mondja, hogy egy migráns sem jöhet Magyaror­szágra.” A magyar miniszterel­nök „meg fogja nyerni ezt a re­ferendumot”, és ha Magyaror­szág népszavazást tart, akkor ta­lán más tagállamok is így tesz­nek, és „dobhatjuk a szemét­dombra az Emberi Jogok Euró­pai Egyezményét” - mondta Je­an Asselbom. „A magyar kormány éppen azért kezdeményezett népsza­vazást az illegális bevándorlás­ról, hogy a magyar emberek döntsenek a sorsukról és ne a lu­xemburgi külügyminiszter” - reagált Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. (MTI) Kémfőnökök az unióért A Soha többé napja Lelőttek nyolc rendőrt Kairóban Kairó. Lelőttek nyolc rendőrt, köztük egy tisztet az Iszlám Ál­lam terrorszervezet tagjai Kairó egyik elővárosában. A nyolc rendőr szolgálati kisbuszban utazott. Kénytelenek voltak megállni mert egy furgon torla­szolta el az utat, amelyből négy álarcos fegyveres ugrott ki, és lelőtte a kisbusz mindegyik uta­sát. (MTI) Kiszabadult három spanyol újságíró Madrid. Kiszabadult fogságá­ból a tavaly Aleppóban elrabolt három spanyol újságíró. Állító­lag több ország diplomatái segí­tettek kiszabadulásukban, az EFE spanyol hírügynökség pél­daként Törökországot és Katart említette. Mindhárom újságíró a világ számos országából, a leg- forrongóbb térségekből rend­szeresen tudósított. Az EFE emlékeztet: a 2014-ben elrabolt 119 újságíró közül 27 Szíriában esett fogságban, a 66 meggyil­kolt újságíró közül 15-nek ugyancsak abban az országban oltották ki az életét. (MTI) London. Az európai biztonság és stabilitás fenntartásához fűződő érdekek azt diktálják, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon - írta közös cikkében a brit titkosszolgálatok két egykori legmagasabb rangú vezetője. írásukban hangsúlyozták, hogy a közép- és kelet-európai EU- tagországokat is elsősorban a bizton­ság és a szabadság ígérete késztette az uniós csatlakozásra. Lord Jonathan Evans, a brit elhárítás (MI5) volt igazgatója és Sir John Sawers, a kül­ső hírszerző szolgálat (MI6) előző vezetője szerint, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként távozna az unióból, az rendkívüli mértékben destabilizálná az egyébként is gaz­dasági bajokkal, migrációs válsággal küszködő, és „a feléledő Oroszor­szággal” szembesülő Európai Uniót. Evans és Sawers szerint valós az a kockázat, hogy ez a destabilizáció idővel az EU szétforgácsolódásához vezethetne, és ennek csak a demok­rácia ellenségei örülnének. A szerzők felidézik: mindketten emlékeznek azokra a beszélgetések­re, amelyeket az EU-tagságra készü­lő közép- és kelet-európai országok biztonsági szolgálatainak vezetőivel és politikusaival folytattak a csatla­kozási folyamat idején. Az MI5 és az MI6 volt vezetője szerint ezeknek az országoknak nem az uniós tagság gazdasági előnyei jelentették a leg­nagyobb vonzerőt, hanem az, hogy az EU-csatlakozással hitet tehettek a szabályokra alapozott, demokratikus és szabad politikai rendszer mellett. Minden hibája és triviális, bosszantó vonásai ellenére az EU se­gítette elő, hogy Európában a békés együttműködés, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság vált normává - írták a volt titkosszol­gálati vezetők. Nemrégiben a brit fegyveres erők egykori legmagasabb rangú parancs­nokai is annak a véleményüknek ad­tak hangot, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia, mert csak így tudja hatékonyan meg­védeni magát a jelenlegi súlyos biz­tonsági kockázatoktól. A The Daily Telegraph című konzervatív napi­lapban néhány hete megjelent közös levelet tizenhárom nyugalmazott fő­tiszt írta alá, köztük hat volt vezérkari főnök. (MTI) Párizs/Bécs/Moszkva. A má­sodik világháborúban a náci Né­metország felett aratott győzelem 71. évfordulójára emlékezett teg­nap több európai vezető. A francia elnök arra figyelmez­tetett, hogy Európát napjainkban a széthullás fenyegeti. „Európát most nem a háború, hanem a széthullás fenyegeti amiatt, hogy elfelejti, mi igazolta létrehozását” - mondta Francois Hollandé. A napjainkban zajló fegyveres konfliktusokról, köztük a szíriai és iraki háborúról szólva hangsúlyozta, hogy az új ge­nerációknak tudatában kell lenniük annak, hogy mi történt a múltban, és annak is, hogy ez megismétlődhet. Ausztriában is megemlékeztek a náci Németország kapitulációjának 71. évfordulójáról. Wemer Fay- mann osztrák szövetségi kancellár hivatalában mondott beszédében hangsúlyozta, hogy május 8-át so­hasem szabad elfelejteni, szerinte ez a nap a „Soha többé” napja. „Az emlékezés azt jelenti, hogy a dol­gokat nevükön nevezzük” - mond­ta Faymann. Ez magában foglalja azt, hogy kimondjuk, mit döntött meg Európa és a világ történetének legborzasztóbb válságakor - a má­sodik világháborúban, benne „a holokauszt 6 millió meggyilkolt ál­dozatával”. Vlagyimir Putyin orosz elnök a győzelem napját szent ünnepnek nevezte, amely örökké a népek egységénekjelképe marad. Azoké a népeké, amelyek véres csatákban védték meg földjüket és felszaba­dították a világot a nácizmus alól. A moszkvai Vőrös tér ma, közép­európai idő szerint reggel 9-től is­mét a hagyományos győzelem napi katonai parádé helyszíne lesz. Áz elmúlt napokban az orosz főváros­ban három próbát tartottak a pará­déhoz, amelyben 10 ezer katona 100 egységnyi haditechnika és 71 repü­lőgép és helikopter vesz részt. Petro Porosenko ukrán elnök „birodalmi elmebajnak” nevezte az Ukrajna elleni orosz agressziót a második világháborús győzelem napján Kijevben mondott beszédé­ben. „Ezt a gyilkos háborút (Kelet- Ukrajnában) az orosz agresszor robbantotta ki birodalmi elmebajá­val és véres kezével. A gyilkossá­gok bűne csakis az ő lelkén szárad” - fogalmazott az államfő. Porosen­ko kijelentette, elnökként a leg- megterhelőbb számára az, amikor a konfliktusban meghalt katonákról és polgárokról kap jelentést. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents