Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-09 / 107. szám, hétfő

Mai mellékletünk 50 óve nem volt ekkora fagykár Kevesen kötnek biztosítást fagykár ellen, rosszak a tapasztalatok 4. oldal Interjú Pavel Vilikovskýval A szlovák írót magyar kollégája, Nádas Péter is inspirálta 7. oldal w A NAP MONDATA Hát ha valóban egy ilyen képességű politikusnak kell foglalkoznia az üldözött keresztényekkel, mint Ján Fígeľ, akkor tényleg az Isten mentse meg őket! Ján Baránek politológus arról, hogy a KDH volt elnöke vallásügyi uniós különmegbízott lesz Brüsszelben IDŐJÁRÁS Közepesen felhős ég, né­hol futó zápor, de napsütéses időszakra is lehet számítani. A csúcshőmérséklet 17 és 22 fok között alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS megrendeles@petitpress.sk 02/323 77 777 9 uj szó. SPORT Két vereség, de a magyarok kapitánya elégedett 15. oldal 69. évfolyam I 107. szám I www.ujszo.com Még kevesebb magyar gyerek Meglepő módon az ötvenes években született a legtöbb szlovákiai magyar gyerek IBOS EMESE Pozsony. Nem meglepd, hogy csökken a magyar iskolába íratott elsősök száma - állítja Gyurgyík László demográfus. Ez a tendencia jó ideje tart ós folytatódni fog. Bacelósa sze­rint tíz óv múlva a magyar is­kolába íratott elsősök szánts a háromezret sem fogja elárni. Az iskolai beíratások adatai alap­ján idén 180-al kevesebb leendő el­sőst írattak be a magyar iskolákba, mint egy éve. Először fordult elő, hogy számuk nem érte el a lélektani 3500-as határt, szeptemberben 3402 kiselsős lesz. Gyurgyík László de­mográfus lapunknak rámutatott, ha összevetjük a beíratottak számát a szlovákiai magyarság születési ada­taival, szoros összefüggés figyelhető meg. „Folyamatosan csökken a szlo­vákiai magyar születések száma. Bármennyire abszurdnak is tűnik, lé­nyegében az 50-es évek második fe­lében született a legtöbb magyar gyermek. Azokban az években 10 ezer fölötti számról beszélhettünk, majd az elkövetkező időszakban ez folyamatosan csökkent” - magya­rázta Gyurgyík. Hozzátette, az utóbbi években már jóval négyezer alatti a magyar születések száma. A legutol­só rendelkezésre álló adat alapján, a 2014-es demográfiai évkönyv 3556 magyar születést mutatott ki. 2009- ben, illetve a korábbi években 4000 körüli volt a magyar születések számaránya. 1998-ban és azelőtt vi­szont ez a szám még 5 ezer fölött mozgott. „Egyértelműen folyamatos csökkenés mutatkozik, ami ráadásul eltér az országos trendektől, mivel Szlovákiában országosan a 2000-es évek elején volt a legalacsonyabb a születések aránya. Viszont az évtized végére ez az érték ismét megugrott, 8-10 ezerrel volt magasabb, mint ko­rábban. A magyar lakosságnál vi­szont ilyen jelenség nem mutatkozik. A magyarok termékenysége egyre jobban elmarad az országos érték­től.” Gyurgyík László szerint fel kell készülni arra, hogy évről-évre csök­keni fog az elsősök száma. Az egye­temi oktató 2012-ben készített tanul­mányában a születési adatok alapján igyekezet felbecsülni, hogy hány gyereket íratnak majd magyar isko­lába. A tavalyi évre 3561 elsőssel számolt, a következő tanévre, vagyis a 2016/2017-es évre 3453 elsőst jó­solt. Viszont a 2017/2018-as tanévre vonatkozó prognózisa szerint jövőre már csak 3295 elsős lesz. Nagy valószínűséggel tíz év múlva már a 3000-es határt sem érik el a magyar osztályba íratott gyerekek száma. Folytatás a 2. oldalon. Nem bírnak leszokni róla. Díszlépés a moszkvai Vörös téren, Európa tegnap a második világháború befejeződésének 71. évfordulóját ünnepelte. (TASR/AP-feivétei) „A fasizmus itt van, a parlamentben” Emlékeznünk kell arra, hogy a második világháború egyik oka a más népakkal ós nemze­tiségekkel szembeni gyűlölkö­dés volt - mondta Andrej Kiska államfő a közmódia politikai műsorában, melyet a győzelem napja alkalmából tegnap a szeredi Holokauszt- múzeumbál sugároztak. Szered. Kiska kijelentette, nem hajlandó egy asztalhoz ülni olyan emberrel, aki a Szlovák nemzeti fel­kelést szégyennek, az ország leg­szomorúbb történelmi eseményének tartja, aki szerint minket nem érint a közel 70 ezer zsidó elhurcolása, mert mi nem a zsidó, hanem a szlovák nemzet vagyunk, és aki Tisót élteti. „Elnökként ilyen emberrel nem fo­gok egy asztalhoz ülni” - válaszolta Kiska arra a kérdésre, miért nem fo­gadta Marian Kotlebát a parlamenti választások után. A köztársasági el­nök szerint a lakosság azért fordult a szélsőségek felé, mert csalódott az államban. „Az állam egyenes adás­ban mond csődöt, és itt nem csak az egészségügyről, az oktatásügyről van szó” - állítja a köztársasági el­nök. Az, hogy a parlamentbe beju­tottak a szélsőségek képviselői, a választások előtti populista elkép­zeléseknek és a helyes politika hiá­nyának tudható be. „Meg kell mon­danunk az igazat, a szélsőségesség és a fasizmus itt van, a parlamentben van. Világos választóvonalat kell húznunk, leszögezni, hogy ez és ez a demokrácia, ez pedig már a szélső­séges fasizmus” - véli az elnök. Kis­ka nem érti, hogy miért nem lép köz­be az állam akkor, amikor a Mi Szlo­vákiánk Néppárt tagjainak facebo- okos oldalai egyértelműen fasiszta és rasszista szimbólumokkal vannak tele. Helyesli, hogy a kormány el­sődleges feladatai között az egész­ségügy és az oktatásügy talpra állí­tását, valamint a korrupció vissza­szorítását jelölte meg. Ugyanakkor megjegyezte: ha kudarcot vall, és nem nyújt megoldást a legégetőbb problémákra, van félnivalónk a kö­vetkező választások eredményétől. (SITA, ie) Feloldja az ENSZ az 56-os iratokat Budapest. Az ENSZ feloldja a Columbia Egyetemen és az ENSZ levéltárában lévő 1956-os dokumentumok titkosítását - je­lentette be Szijjártó Péter ma­gyar külügyminiszter. A forra­dalmat kutató magyar történész, Nagy András május 16-án érke­zik New Yorkba és kezdi meg az adatok tanulmányozását. Szij­jártó felidézte, korábban nem volt annyira közismert, hogy lé­teznek titkosított adatok az ENSZ-nél 1956-ról. Amikor át­nézték a magyar vonatkozású ENSZ-ügyeket, akkor döntöttek arról, hogy tárgyalni kezdenek a feloldásról. A témában többször is egyeztettek Jeffrey Feltman politikai ügyekért felelős főtit­kárhelyettessel, folyamatosan napirenden tartották az ügyet, és most kapták az értesítést, hogy az ENSZ feloldja a titkosítást. (MTI) NAHÁT! Csalás vidéki patkónyfarkakkal Pesa vár. Patkányinvázió sújtja a pakisztáni várost, a helyiek sze­rint a rágcsálók a macskanagy­ságot is elérik, és rátámadnak a gyerekekre. Mindenütt ott van­nak, el sem lehet kergetni őket, számuk több százezer lehet. Egy angol nyelvű helyi lap sze­rint már öt kisgyereket öltek meg, de ez nem hivatalos adat. Az viszont biztos, hogy a város legnagyobb kórházában az el­múlt egy hónapban 445 embert, köztük 206 gyereket láttak el patkányharapás miatt. A város „vérdíjat” írt ki az elpusztított patkányok farkáért, de később eltörölte a sok csalás miatt, az emberek ugyanis vidékről be­szerzett patkányfarkakat szol­gáltattak be. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents