Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-07 / 106. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2016. MÁJUS 7. OSCAR-DIJASOK 15 Wlin WlCKED. WDHDERFUL PMMS rdmuuis » ssfiSlf a »u(n »'•‘SSÍ*“'** ■»««s felesége, aki minden kétséget kizá­ró bizonyítékot tár az író elé, hogy férjét antiszemita megfontolásból, ártadanul börtönözték be kém­kedés hamis vádjával. Ekkor Zola megírja az azóta legendássá vált J accuse! (Vádolom!) című röpira- tát a francia köztársasági elnöknek. A hatalom nem késlekedik: rágal­mazás címén perbe fogják az írót, egyévi börtönbüntetésre ítélik, ba­rátainak csak nagy nehezen sikerül őt rábeszélni, hogy az igazságtalan ítélet elől Londonba meneküljön. Ahogyan a valóságban, a filmben is kiderül, hogy Alfred Dreyfius ár- tadan. Herczeg Géza, akinek neve napjainkra a feledés homályába merült, oly mesterien oldotta meg az 1937-ben forgatott moziban a feladatát, hogy egyszerre két díjra is javasolták. A Zola-film mintájára megírta a Mahatma Gandhi életéről szóló forgatókönyvet. Csalódottan kel­lett tudomásul vennie, hogy a< tra­gikus sorsú népvezér, India függet­lensége megteremtőjének története iránt nincs megfelelő érdeklődés a filmesek körében. Hogy mennyire megelőzte korát, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy emberöl­tő múltán az általa megálmodott film valósággá vált. Igaz, nem az Újvilágban: az angol Richard Attenborough indiai koprodukci­óban forgatta le, nyolc Oscar-díjat söpörve be vele. így aztán a forga­tókönyvért járó szobrocskát sem Herczeg Géza, hanem John Briley vehette át. Ez előbbi már csak azért sem vehetett volna részt az 1983- as díjátadáson, mivel 1954-ben Rómában el­hunyt. Nagy kár, hogy az amerikai filmesek a Gandhi-filmet illetően nem adtak a szavára. A 16. Oscar-díjátadó 1944-ben hat jelölésből négy megszerzett szob­rocskával minden idők legnagyobb magyar sike­rét hozta: Kertész Mihály a Casablancáért, Lukács Pál az Őrség a Rajnán fér­fi főszerepéért, Sándorházy Vilmos (William S. Dar­ling) a Bernadette lát­ványterveiért, míg George Pál addigi életművéért kapta meg az Amerikai Filmkadémia díját. George Pál A statisztikák szerint a leg­többször Meryl Streepet je­lölték Oscar-díjra, összesen 18-szor, ebből három esetben haza is vihette a legendás szobrocskát. Hogy gazdagab­bak vagyunk, mint gondol­nánk, az is bizonyítja, hogy a magyar származásúak között is van rekorder: George Pál egymást követően hét alkalom­mal volt a jelöltek között, kétszer meg is kapta az Oscart, valamint egy életmű-Oscarral is dicsekedhet. Ezenkívül az általa rendezett vagy a produkciójában készült filmek hat alkalommal kapták meg a speciális effektusokért az Oscar-díjat. De ki is valójában ez a tősgyökeres ameri­kainak tűnő filmes? Mivel Magyar- országon látta meg a napvilágot, sejthető, hogy bizonyos módon átszabta a nevét. Nem is túlzottan: csak angolosította azt, amit a ke- resztségben szerzett. Marczincsak György Pálként látta meg 1908. február 1-jén, Cegléden a napvilágot. A legnagyobb rajz­filmrendezők között a scifi műfaj­ban a fantasztikummal szemben a tudományosságra összpontosította figyelmét: a Végállomás a Hold című alkotásának nem kisebb szak­tekintély volt a tanácsadója, mint Wernher von Braun, a későbbi holdprogram megvalósítója, akit korszakalkotó tevékenységéért Dr. Space-nek, azaz Világűr doktornak kereszteltek el. Az alkotás 1951-ben elnyerte a speciális effektusokért kiosztott Oscar-díjat. A követke­ző évben ugyancsak megszerzi az Amikor a világok ütköznek című, az ő produkciójában készült, Máté Rudolf rendezte mű ugyanezt az Oscar-díjat. A világok harcát a következő díjátadón immár hagyo- mányszerűen Oscarral jutalmazták. Megszerezte a legendás szobrocskát Az időgéppel is, amelynek nem­csak, producere, hanem a rendezője is volt. Talán ifjúkori bábfilmjei tették alkalmassá arra, hogy érett fej­jel is mesefilmeket forgasson. Itt ugyancsak alkalmazta az általa ki­dolgozott trükköket. A George Pál rendezésében és produceri vezény­letével, Fodor László forgatóköny­ve alapján készült Hüvelyk Matyi 1959-ben ugyancsak elnyerte a legjobb speciális effektusokért járó Oscar-díjat. A későbbiekben több kultuszfilmet is forgatott, ezek közé tartozott az Adantisz, az elveszett kontinens, az Igaz mese a Grimm testvérek­ről, amely a látványtervekért meg­kapta az Oscart, míg a Dr. Lao hét arca című opusért 1965-ben tiszte­letbeli Oscart-kapott. 1980. május másodikán Los An­gelesben, 72 éves korában hunyt el. A Culver City Szent Kereszt te­metőben nyert végső nyugalmat. A filmművészethez való jelentős hoz­zájárulásáért, úttörő munkásságáért Geore Pál saját csillagot kapott a hollywoodi hírességek sétányán. Rózsa Miklós Az 1907. április 18-án Budapesten született Rózsa Miklós zeneszerző 1941-ben költözött Hollywoodba, ahol a kezdetektől fogva a legfoglal- koztatottabbak közé tartozott. Csupán fél évtizedet kellett várnia, hogy eljusson sikerei csúcsára: Alf­red Hitchcock Spellboundjának - amelyet Elbűvölve címen ismer­nek a magyar nézők - a zenéjéért 1946- ban átvehette az Oscar-díjat. Az elsőt életében. Mert ezzel a si­kerszériának koránt sincs vége: az 1947- ben forgatott Kettős élet és az 1959-es, William Wyler-féle Ben Húr komponistájaként még kétszer állhatott a dobogón. Ami azt jelenti, hogy magyar Oscar-díjas csúcstartó: rajta kívül csak George Palnak sikerült három szobrocskát begyűjtenie. Egy másik csúcsot is tart: összesen 13 alkalommal jelöl­ték, ezzel a nemzetközi élmezőny­ben is az élbolyban szerepel. Regényes önéletrajzát Kettős élet címen írta meg; Sebestyén János Életem történetei címen adta ki a vele készült beszélgetéseket; az amerikai olvasók Jeffrey Dane: A zeneszerző jegyzetei. Emlékezés Rózsa Miklósra című, 2006-ban megjelent művéből ismerhetik meg az 1995-ben, 88 éves korában Los Angelesben elhunyt kiváló zenész tevékenységét. Marcel Vertés A francia képzőművészet legna­gyobb mestereinek egyikéről, Henri Toulouse-Lautrec életéről szóló angol dráma az 1953-as Oscar-díj- átadón hat jelölésből két szobrocskát kapott. Mindkettőt a Montmartre jeles művésze, Marcel Vertés vihette haza, az egyiket a legjobb díszletért, a másikat a jelmezért. Nevének hal­latán a kívülállók azt gondolhatnák, hogy született párizsi. A valóságban a saját lábán, Újpestről került a fény városába. Művészi ötleteinek egyi­ke, hogy Vértes Marcellből Marcel Vertésre „franciásította” a nevét. Eredetileg könyvillusztrátorként dolgozott. Eközben jelmez- és díszletterveket is készített a párizsi és londoni színházak, az operaház számára, és kosztümterveket az amerikai Barnum Cirkusznak. így aztán nem meglepő, hogy John Husto tndező felkérte őt a Mou- lin r című film díszlet- és kosztün einek elkészítésére. Jól tette: Vértes Marcell két Oscar-dí­jat hozott az alkotás számára. A mű további magyar vonatkozása, hogy a női főszerepet Gábor Zsazsa ját­szotta. A Moulin Rouge díszlet- és kosztümterveit Párizsban, majd New Yorkban is önálló kiállításon mutatták be. A korábban kifejezetten vallási célo­kat szolgáló művészetet, a freskót is kivitte az emberek közé: szállodák, kávéházak nagypolgári lakások szá­mára készített freskóterveket. Ter­mészetesen legjelentősebb művei képtárakban tekinthetők meg szer­te a világon, Párizstól d'Auxerre-ig, Daliástól Budapestig. Vértes Párizsban hunyt el 66 éves korában, 1961-ben, mindenszen­tek napján. Emlékét Újpesten utca őrzi, a Philadelphiai Művészeti Múzeum ösztöndíjat alapított az emlékére. Változatos életét ön­életrajzi művében örökítette meg, amely 1971-ben Vértes varieté cí­men magyarul is megjelent. George Cukor Ki ne emlékezne a pergő ritmu­sú, csaknem háromórás mara­toni filmre, a George Bemard Shaw Pygmalionjából forgatott My fair Ladyre, a főhősök meg- formálóira, a törékeny Audrey Hepburnre és a cinikusan férfi­as Rex Harrisonra? A remekbe szabott alkotás három Golden Globe-díjat kapott, további két kategóriában jelölték, az 1965-ös Oscar-gálán pedig nyolc arany­szobrocskát gyűjtött be, miköz­ben a jelölések szerint még továb­bi hármat kaphatott volna. Persze rendezője, a magyar származású George Cukor is a díjazottak kö­zött volt, akinek érzékeny „nőies stílusa” maradéktalanul érvénye­sült a filmvásznon. Nem véleden ez a jelző: tizenöt évvel korábban egy ugyancsak vi­lághírű és számtalan Oscart taroló film - az Elfújta a szél - rende­zését amiatt vették el a filmalkotás első félórájának leforgatása után az említett rendezőtől, mivel a fő­szereplő, Clark Gable kifogásolta A George Pál producerről és rendezőről szóló dokumentumfilm plakátja 1985-ből Cukor másságát, azt, hogy saját neméhez vonzódik. A producer, David Selznick kutyaszorítóba került: a sztárszínészt képtelen volt nélkülözni, ezért a rendező­nek mennie kellett. A kész alko­tás alapján a filmművészet óriási veszteségére: az említett első fél óra a legdrámaibb, szakmailag a leg­jobb, ami eleve felveti annak lehe­tőségét, hogy a ténylegesen meg­szerzett tíz Oscar-díj mellé még azt a további ötöt is megkaphatta volna, amelyben a jelölőlistán volt, ha nem váltják le Cukort. Ha csak ennyit tett volna, már ak­kor is a filmművészet legnagyobb­jai között a helye. De ő az Ingrid Bergman főszereplésével készült Gázláng című alkotásával a hor­rorfilmek terén iskolát teremtett, ugyanígy úttörő megoldásaival a Rod Taylor a George Pál rendezte Az időgép című filmben Rózsa Miklós egyik Oscar-díját a felejthetetlen Ben Húr filmzenéjéért kapta Rómeó és Júliában. Magyarországi bevándorlók gyermekeként 1899. július 7-én látta meg New Yorkban a napvilágot. A színház bűvöleté­ben nőtt fel, ezért az első adandó alkalommal beállt segédrendező­nek. Nem is akárhol: a nevezetes Broadway-en. Gyorsan emelke­dett a ranglétrán: a múlt század húszas éveiben már rendezőként alkalmazzák. Az áttörést az életébe a hangosfilm hozta, az új eszköz bűvöletében Hollywoodba utazott, ahol Zukor Adolf híres Paramount vállalatánál helyezkedett el. Persze a legalsó fokon kellett kezdenie: dia­lógus rendezőként alkalmazták. Vi­szont itt is sikerült bebizonyítania kivételes képességeit, ezért hamaro­san rendezővé lépett elő. Ekkor de­rült ki, hogy mekkora tőkét jelent számára egykori színházi munkája: ebből merítve első számú rendező­vé lépett elő a színdarabok filmre vitelében. Az 1933-ban forgatott Vacsora nyolckor, az 1939-es Az asszonyok, az 1940-ben elkészült Philadelphiai történet nemcsak a maga korában aratott osztadan si­kert, hanem mára mindegyik klasz- szikus alkotássá érett. Színházi tapasztalatainak volt egy másik nagy előnye is: megtanulta, hogy a néző a színésszel azonosít­ja a darabot, ennek megfelelően a rendezőnek ajánlatos a háttérben maradnia. Ez szöges ellentétben állt a hollywoodi rendezői kultusszal, így aztán aligha csodálható, hogy a legnagyobb sztárok is szívesen dolgoztak vele. Nem kisebb színé­szeket irányított a rendezői székből, mint Greta Garbo, Joan Crawford és Katharine Hepburn. A kitűnő együttműködésnek köszönhető, hogy őt bízták meg George Ber­nard Shaw Pygmalion című műve musical változatának a megrende­zésével, amely a bemutatótól nap­jainkig igazi ünnepet jelent a nézők számára, ha levetítik vagy valame­lyik tévéadó a műsorára tűzi. Operatőr barátjával, George Hoy= ningen-Huene-nel és Gene Allen látványtervezővel elkészítették az ugyancsak zajos sikert arató Csillag születik című filmet. Kései filmjei nem arattak különö­sebb sikert sem szakmai berkek­ben, sem a közönségnél. Utolsó alkotását, a Gazdagok és szépeket 1981-ben forgatta. Ekkorra már szellemileg és alkotói ödeteit ille­tően is elfáradt. Nem csodálható: már 82 éves volt. Két év múltán, 1983. január 24-én hunyt el Los Angelesben. Személyével azok egyi­ke távozott, akik megteremtették az amerikai film legendáját. Végezetül mindenképp érdemes megemlékezni arról a további egy tucat magyar származású alkotó­ról, akik ugyancsak átvehették az Oscar-díjat: az ereden történet ka­tegóriában Székely János az Ébredj szerelemért 1941-ben, Presburger Imre a 49. szélességi fokért 1943- ban; díszlettervezőként Trauner Sándor 1961-ben a Legénylakásért, Joseph Kish 1963-ban a Bolondok hajójáért; ugyanezért a filmért Er­nest László operatőri díjat kapott; ugyancsak operatőrként állhatott a dobogón Zsigmond Vilmos 1978- ban A Harmadik típusú találkozá­sokban nyújtott teljesítményéért; a következő évben King Vidor életműdíjat vehetett át; 1986-ban Elek Zoltán a legjobb maszkért vehette át a szobrocskát; Stephen Csillag 1950-ben, Steve Sass 1996- ban, Bili Kovács 1998-ban műszaki Oscart kapott. Az utolsó magyar származású díjazott Rachel Weisz, aki 2006-ban Az elszánt diploma­ta női mellékszerepéért vehette át a legendás szobrocskát. OzogányEmő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents