Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-06 / 105. szám, péntek
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2016. május 6 I 7 Nyilvános kivégzés Kivonják az 500 euróst a forgalomból, de miért pont most? osszú szünet után nyilvános kivégzésre készül Európa. A hírt szerdán jelentették be. A halálraítélt bűne a hivatalos magyarázat szerint az, hogy a maffiát szolgálta. Az európai lakosság nagy része az elítéltet és a hóhért is ismeri, személyesen azonban csak kevesen találkoztak velük. Az Európai Központi Bank szűkszavú közleményben adta hírül, hogy leszámol a lakosság nagy része által csak a televízióból vagy az újságokból ismert 500 euróssal, kibocsátása 2018 vége felé szűnik meg. Az emberek többsége által szintén csak a televízióból ismert „hóhér”, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke azzal indokolja a kivégzést, hogy az 500 eurós az alvilág kedvence, a pénzmosásnál egyik leggyakrabban használt eszköz. Igaza van, a nagy kérdés azonban az, miért épp most jutott eszébe, hogy leszámoljon az alvilág üdvöskéjével. A legnagyobb címletű eu- róbankjegyet ugyanis még 2002- ben hozták forgalomba, és évek óta tudják, hogy a pénzmosásnál használják. A választ a tekintélyes müncheni ifo gazdaságkutató intézet adta meg. „Az 500 eurós kivonása valójában a negatív kamatláb további csökkentését szolgálja” - árulta el Clemens Fuest, az ifo elnöke. A nagy címletű bankjegyek hiánya fokozza a negatív kamatlábak hatékonyságát. Az EKB márciusban döntött arról, hogy 0 százalékra csökkenti irányadó kamatát, a tavaly márciusban beindított havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programját pedig 80 milliárd euróra bővítette. A gazdasági növekedést, a hitelezés fellendítését, az infláció felpörgetését célzó rendkívül alacsony kamatok és a pénznyomtatás azonban eddig nem hozta meg a várt eredményt: a növekedés gyenge, az infláció pedig messze elmarad a célszámtól. Időközben ezért az is felmerült, hogy helikopterről szórják szét a pénzt a lakosságnak, Peter Praet, az EKB közgazdásza ezt sem zárta ki. „Igen, lehet pénz nyomtatni és szétosztani, ez a helikopterpénz.” Ezt azonban egyelőre elvetették, így maradtak az olyan apró trükkök, mint az 500-as bevonása. Míg azonban az EKB trükközése alig segít a gazdaságnak, a lakosság egy részének súlyos problémát okoz. Evek óta azzal riogatnak bennünket, hogy Európa elöregszik, ezért minden polgárnak komoly megtakarításokkal kellene készülnie nyugdíjas éveire. Arról már kevesebbet beszélnek, hogy az EKB által megszabott alacsony kamatok és a bőséges pénzkínálat aláássa a takarékoskodók erőfeszítéseit. Német források szerint az elmúlt pár évben csak a német állampolgárok több mint 260 milliárd eurót veszítettek az alacsony kamatok miatt. Draghi így nem csupán az 500 eurós bankjegyet végzi ki, hanem az eurózónás polgárok nyugdíjtartalékait is.- Milyen ember vagy te? Képes vagy betegeskedni, amikor gyógyszerhiány van az országban! (Peter Gossányi rajza) Gyereksarok P olitikai színpadunk kész show-műsor. Itt van például a „Petrík mama esete a gonosz ajtónállókkal”, Imi a kettős, azaz anyai és politikusi eladatának végzésében akadályoz- atott szerencsétlen nő drámájaként /an feltüntetve, de szerencsés a vég- cifejlet, hiszen lesz a parlamentben gyereksarok, méghozzá a tisztelt ház izon további tagjának irodájában, aki nőst épp állapotos, de majd ha eljön tz idő, szintén gyerekestől tervezi a nunkahelyére való bejárást. Ez az :gész olyan aranyos, hogy szinte mélyítő. Pláne, hogy a mamának lem ez az első színészi teljesítménye, íezdődött azzal, hogy a lelkiismere- ére hivatkozva kilépett a pártból, melynek köszönhetően - politikaiig ismeretlen arcként - bejutott a parlamentbe. A fennálló szabályok értelmében ez jogában állt, s talán még tapsoltam is volna neki, ha nemcsak a pártnak, hanem a parlamentnek is búcsút mond. Úgy gondolom ugyanis, hogy könnyű úgymond tisztességesnek mutatkozni, ha közben tudom, hogy semmit sem vesztek. Nagyon kíváncsi lennék, hogy a választások után a pártjaiktól hirtelen „függetlenedő” képviselők akkor is megtették volna-e ezt a lépést, ha ez azzal járna, hogy a parlamenti széküket is elveszítik... Mert ha nem (amit persze nem tudhatunk, és soha nem is fogunk megtudni), akkor lehet, hogy az egész csak egyszerű populizmus. Az, hogy lesz a parlamentben gyerekszoba, nagyjából annyira fontos, mintha edzőtermet, vasárnap is üzemelő kisboltot vagy biciklimegőrzőt nyírnának ott: vagyis semennyire. A parlamenti mamákon kívül ugyanis senki más érdekeit nem szolgálja. És nem is viszi előre. De hát végül is miért ne legyen nekik pelenkázópultjuk, pár euró az, több is veszett már itt. Nem is ezzel van bajom, utóvégre kétgyerekes anya vagyok. De épp azért, mert az vagyok, egy gondolat bánt engemet. Anyának lenni egész asszonyt kíván. Ezért vannak az anyák a csecsemőikkel anyasági - úgynevezett - szabadságon. S azért nem hurcolásszák picinyeiket a munkahelyükre, mert ez idő tájt nem dolgoznak. Merthogy a munkahely is, jogosan, teljes embert kíván. És akárhogy is számolunk, egyszerre egy ember nem lehet két teljes ember, még akkor sem, ha nő. Vagyis nekem nyolc, ha egy képviselőnőnek gyereke születik, de az már nem, ha közben a parlamentben is jelen akar lenni, méghozzá úgy, hogy elvárja, respektáljuk, hogy ő anya. Mert tartok tőle, bármilyen ügyes, nem tud kellőképpen foglalkozni a választópolgárok ügyeivel, márpedig ezért fizetjük. Persze értem én, hogy jobb a képviselői fizetés, mint a gyed. De ha valaki anya akar lenni... Ha meg képviselő akar lenni, akkor azzal foglalkozzon, ami fontos. Soroljuk? Legálisan is nehéz LAJOS P. JÁNOS lovákiában mintegy 35 ezer, úgynevezett harmadik országból - vagyis nem az Európai Unió valamelyik tagállamából - érkezett bevándorló él. Ők azok, akik hivatalosan, az engedélyeket megszerezve telepedtek le nálunk, tanulás, vállalkozás céljából, vagy egyszerűen csak itt dolgoznak. Vannak köztük orvosok, mérnökök, de egyszerű munkások, piaci árusok, vendéglősök, masszőrök. Azok vannak előnyben, akik már régebben itt élnek, ők általában még a kommunizmus idején érkeztek tanulni, és itt ragadtak. De jönnek ma is, bár nagyon kevesen, mert az ügyintézés nehézkes, bonyolult és rendkívül időigényes. Ők azok, akiket gyakran - természetesen a tudtuk nélkül - példának állítanak az illegális bevándorlók és a menekültek elé, mondván, hogy miért nem érkeznek „hivatalosan”, a szükséges vízum és egyéb engedélyek birtokában az országba, miért kell nekik „erőszakosan”, illegálisan, „papírok” nélkül megérkezni. Azért, mert ők nem tehetnek másként. A menekültekre ugyanis a menekülttörvény vonatkozik, és nem az idegenek letelepedéséről szóló törvény. A menekültnek személyesen kell kérnie a menekültstátust, tehát valamilyen módon el kell jutnia az országba vagy legalább az országhatárig, hogy ezt a rendőrségen megtehesse. A jelenlegi jogszabály szerint nem kérhet menekültstátust országon kívül, vagyis például egy menekülttáborból valahol a szír-török határról. Elméletileg kérhetné a letelepedést, de ez csak tényleg elméleti lehetőség. Az idegenek letelepedéséről szóló törvény ugyanis olyan szigorú, s olyan hosszú ügyintézést igényel, hogy gyakorlatilag lehetetlenné teszi ezt számukra. És nem csak a letelepedés nehéz, sok esetben a letelepedési engedély megőrzése is megoldhatatlan, még ha a feltételeket teljesíti is a bevándorló. Nem elég, ha a rendőri igazoltatás során az útlevelet és a letelepedési engedélyt felmutatja, azt is igazolnia kell, hogy megfelelő anyagi fedezete van az itt-tartózkodás idejére. A közúti ellenőrzés következménye tehát esetükben nemcsak a pénzbírság a be nem csatolt biztonsági övért, hanem akár kitoloncolás is lehet. Itt mutatkozik meg a hivatalok packázása. A bevándorlóknak ugyanis úgy kellett kiharcolniuk, hogy ne csak bankszámla-kivonattal, hanem készpénzzel is igazolhassák: van elég pénzük a költségeik fedezésére. A törvény természetesen nem, csak a rendőrség belső utasítása követelte meg a számlakivonatot, ennek a módosítását sikerült elérniük. Emellett elég, ha valaki elveszíti az állását, szinte biztosra vehető a kitoloncolása. Az érvényes rendelkezések alapján ugyanis harmadik országból származó munkaerőt csak akkor lehet felvenni, ha a munkahelyet 30 munkanapig hirdették, és nem találtak hazai jelentkezőt. A harminc munkanap másfél naptári hónap, és elég, ha néhány nap hiányzik a határidőhöz, a bevándorló nem kaphatja meg a munkát, utazhat haza. Egy ukrán munkavállalónak a hazautazás nem olyan nagy tétel, de a kitoloncolás általában azzal jár, hogy bizonyos ideig, mondjuk egy évig, nem is térhet vissza. Csoda, hogy ilyen feltételek mellett egyáltalán vannak néhányan, akik nálunk szeremének letelepedni. FIGYELŐ Az iszlám mégse német „dolog" A német lakosság többsége nem ért egyet azzal az állítással, hogy az iszlám Németországhoz tartozik - mutatta ki a Bild lap megbízásából végzett felmérés. A lakosság 60%-a elutasítja ezt az állítást, és csak 22% véli úgy, hogy az iszlám szerves része a német társadalomnak. Eszerint egyre több német viszonyul kritikusan az iszlámhoz, tavaly januárban még 37% volt azok aránya, akik úgy gondolták, az iszlám hozzátartozik Németországhoz. Az ország esetleges „el- iszlámosodása” minden második németet aggodalommal tölt el, 47% tart tőle. Az a megállapítás, hogy az iszlám Németországhoz tartozik, Christian Wulff volt államfő egy 2010-es beszédéből származik, a német egység napján hangsúlyozta, hogy a kereszténység és a zsidóság mellett az iszlám is része Németországnak. Az elutasítás sokkal nagyobb a keleti, volt NDK-s tartományokban, mint az ország nyugati részén. A 82 milliós Németországban nagyjából 4—4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. Tavaly a menekülthullám révén további mintegy félmillió fővel nőhetett a muszlimok száma. (MTI) Nyelvi problémák a sörrel Felfüggesztette a Székelyföldön gyártott Igazi csíki sör nyereményjátékát aromán fogyasztó- védelem. A sörivók galambot, nyulat, malacot vagy lovat nyerhetnek az augusztusig tartó játékon. A nyereményről a kupak felirata tájékoztat, de csak magyar nyelven. A nyereményjáték elnevezése Noé bárkája. „Azt kifogásolták, hogy a cég csak magyar nyelven reklámoz” - mondta a sörgyár ügyvédje. A hivatal 5000 lejes (1160 euró) bírságot rótt ki, mert „a sörgyártó kizárólag magyar nyelven folytat reklámtevékenységet, ezzel sérti a fogyasztók érdekeit, nem nyújt számukra egyértelmű tájékoztatást”. Hajdú Gábor ügyvéd elmondta, a Noé bárkájának magyar arculatot adtak, de az információkat a címkén román nyelven is feltüntették. Laurentiu Moldovan, a fogyasztóvédelem megyei főfelügyelője megjegyezte, a sörgyár képviselői azt állították, vannak román nyelvű szórólapjaik is, de azokat nem mutatták meg. „Ha lesz román nyelvű szórólap, két perc múlva folytathatják a nyereményjátékot” -jelentette ki a főellenőr. (MTI)
