Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-06 / 105. szám, péntek

KÖZÉLET www.ujszo.com | 2016. május 6 I 3 Van esély a járulékcsökkentésre Ivan Švejna szociális ügyi államtitkár szerint a munkaviszonyok rugalmasabbá tételét a Smer dominanciája gátolja Ivan Švejna (Jozef Jakubčo felvétele) LAJOS P. JÁNOS A Híd alelnökeként, jobboldali közgazdászként a smeres /ezetósü szociális ügyi minisztériumba nsvszték ki államtitkárnak. A miniszter, Ján Richter korábbi fő politi- cai ellenfele, akit az elmúlt lágy évben sokat bírált iáidéul a munkatörvénykönyv módosítása, vagy a második lillér elleni támadások miatt, van Svejnával, a szociális igyi minisztérium államtit­kárával beszélgettünk. Milyen érzés egy smeres ezetésű, szociális ügyi miniszté- iumban államtitkárként dolgoz­ik Még rövid időt töltöttem el itt ah­oz, hogy értékeljem a helyzetet, sak egy hónapja vagyok államtit- ár. Kell egy év vagy legalább 100 ap ahhoz, hogy pontosabb képet al- othassak. Azonban én örök opti- űsta vagyok, nem is lehetnék a po- tikában, ha pesszimista lennék. A kormányprogram alapján a 'ociális politikát jórészt a Smer >gja meghatározni a következő égy évben. Szerepel benne a mi- imálbér emelése, 100 ezer új mnkahely kialakítása, nagyobb lértékű nyugdíjemelés. Ossz- angban van ez a Híd program­ival? A kormányprogramot a miniszté- iimok készítették, a Híd számára a ját prioritásai voltak fontosak, el- isorban a nyugdíjak. Már régóta ez : egyik legfontosabb témánk, akár : első pillért, a nyugdíj-valorizációt, második pillért, a második pillér- >1 származó kifizetések szabályo­sát nézzük. Ezek közül sok min­in bekerült a kormányprogramba. A misztériumban is a nyugdíjrend- er felügyelete tartozik hozzám. De okát a pontokat sem ellenezzük, lelyek a Smer javaslatára került be, m vagyunk az ellen, hogy 100 ezer munkahely jöjjön létre, hiszen mi szeretnénk, ha jelentősen csok­imé a munkanélküliség. A Híd egyik témája volt a ma­sabb nyugdíjemelés, ami beke­lt a programba is. Milyen lesz az mechanizmus? A nyugdíjak valorizációjának ídosítása kulcstéma, egyben a Híd yik prioritása is. Ez volt az egyik ipfeltétele annak, hogy belépjünk oalícióba. Ez nemcsak az öregsé- nyugdíjakra, hanem a rokkant- ugdíjakra, özvegyi nyugdíjakra . is vonatkozik majd, tehát egy vi- ínylag nagy lakossági csoportot > érinteni. Az idei valorizáció 1,9 ■ó volt, a rokkantnyugdíjasok ese- ■en még alacsonyabb, 1,7 vagy 1 •ó, a rokkantság fokától függően. kz alacsony valorizáció abból a mpontból érthető, hogy az inf- ió gyakorlatilag nulla, vagyis az ik átlagosan nem emelkednek. gén, jelenleg a nyugdíj- orizációs képlet az infláció és a ek emelkedésének mértékére il, miközben a béremelkedés sú- évről évre alacsonyabb. Most 20 zalékos volt, jövőre már csak 10 zalékos lesz. Az infláció súlya lig nő. Ha a képlet nem változna, :or a nyugdíjak jövőre már nem 1,90-nel, hanem csak 1,30-cal emel­kednének. 2018-ban viszont - ha az infláció ilyen alacsony marad - ak­kor a valorizáció is 0 euró lenne. Vi­szont arról lehet vitatkozni, hogy a képlet helyes-e, hogy nem kellene-e többet adni a nyugdíjasoknak, ha az ország gazdasága bővül. Ilyen hely­zetben valóban megalapozott az a kérdés, hogy a nyugdíjasoknak az 1,90 euró megfelelő emelés-e. A nyugdíjak vásárlóértéke valóban nem csökken, de az alacsony nyug­díjemelés felháborította a nyugdíja­sokat. Csehországban is hasonló a valorizáció rendszere, de amikor rá­jöttek, hogy milyen alacsony emelés következik ebből, akkor azonnal kompenzációról döntöttek, ha jól emlékszem egyszeri, 1000 cseh ko­ronás támogatást adtak minden nyugdíjasnak. A nyugdíjak esetében mindig felmerül a kérdés, hogy mi­lyen mértékben akarunk osztozni az idősekkel, szüléinkkel a gazdasági növekedés hasznán. Valaki mond­hatja azt is, hogy nem osztozik ve­lük, de a Híd úgy véli, hogy meg kell osztani velük is a hasznot. Én úgy vélem, és a választások előtt is el­mondtuk, hogy a jelenlegi valorizá­ciós rendszer nem megfelelő. Már van elképzelése az új valo­rizációs rendszerről? Igen, az elképzelés már megvolt, mielőtt a minisztériumba beléptem volna: a nyugdíjasoknak biztosítani kell valamilyen mértékű minimális valorizációt. Nem szabad elfelejte­ni, hogy ha nem módosítanánk a rendszeren, akkor jövőre még ala­csonyabb lenne a nyugdíjemelés. Az elképzelésünk szerint meghatároz­nánk egy minimális nyugdíjemelést, de ennek a mértékében még nem egyeztünk meg. Még egyeztetni kell Ján Richter miniszterrel és a pénz­ügyminisztériummal is. Azt szeret­ném azonban elérni, hogy többet ne legyen a jelenlegihez hasonlóan ala­csony nyugdíjemelés, vagyis meg akarjuk fordítani a jelenlegi trendet, amely a csökkenő nyugdíjemelés irányába halad. Az idei nyugdíj-valorizáció éves szinten mintegy 28 millió euróba került. Azt tudhatjuk, hogy a jövő évi emelés kapcsán mekkora összegben gondolkodnak? Ez az, ami a pénzügyminisztertől függ. Én arra fogok törekedni, hogy ez az összeg arányos legyen. A kormányprogramban szere­pel az is, hogy segítenek az úgyne­vezett „régi nyugdíjasoknak”, vagyis azoknak, akik 2004 előtt, még a régi nyugdíjrendszer alap­ján vonultak nyugdíjba, ami álta­lában alacsonyabb nyugdíjat ered­ményezett. Ok mire számíthat­nak? Már 2004-ben is bíráltam az ak­kor elkészített új nyugdíjtörvényt, mivel jelentős különbséget ered­ményezett az úgynevezett régi és az új nyugdíjasok, vagyis a 2004 de­cembere előtt és után nyugdíjba vo­nultak között. Nagyon érzéketlenül kezelte a törvény ezt a témát, így azok, akik hasonló munkakörben dolgoztak, hasonló bért kaptak, vagyis ugyanannyi járulékot fizet­tek, nagy különbséget tapasztalhat­tak járadékukban, képletesen szól­va már akkor is, ha akárcsak egyet­len nappal korábban vagy később kérték nyugdíjaztatásukat. Sokan igazságtalannak tartják, ami történt velük. Most legalább részben kom­penzálni szeretnénk ezt az igazság­talanságot. Mivel azonban nagyon nehéz lenne újra átszámítani min­den érintettnek a nyugdíját - tech­nikailag talán nem is lehetséges -, a karácsonyi nyugdíj összegében legalább szimbolikusan kárpótol­juk őket. Azt még nem tudjuk, mek­kora pénzcsomagot tudunk erre el­különíteni. A második pillérrel kapcsolat­ban azonban nem sok változást tudtak kiharcolni. Én három jelentősebb változást szerettem volna elérni: a progra­mozható kifizetés, a második pillér­bejutójárulék arányának emelése és a Szociális Biztosító tartalékalapjá­ba befizetett járulék beszámítása a nyugdíjszámítás során. Ebből egyet sikerült beleírni a kormányprog­ramba, a programozható kifizetést, amit alapvető fontosságúnak tartok. A kifizetési fázisban jelenleg olyan rendszer működik, hogy ha az ügy­fél hozzá akar jutni a pénzéhez, ak­kor szerződést kell kötnie egy élet- biztosítóval. Az életbiztosító aján­latát gyakorlatilag el kell fogadnia, mivel más módon nem juthat a pén­zéhez. Bizonyos esetben lehetőség van arra, hogy részletekben, vagyis a programozott kifizetéssel hozzá­jusson a pénzéhez. jogilag ugyan létezik ez a lehető­ség, de a gyakorlatban nagyon ke­vesen élhetnek vele. Az eddigi mint­egy háromezer ember közül, akik a kétpilléres rendszerből mentek nyugdíjba, csak mintegy 15 száza­lék fogadta el az életbiztosítók aján­latát, közülük is csak minden tizedik jutott hozzá az úgynevezett progra­mozott kifizetés segítségével a pénzéhez, és ők is csak részben. Va­lójában tehát csak körülbelül a jo­gosultak 1 százalékáról beszélünk. Ok is csak azt a különbözetet kapták meg, amellyel a kétpilléres rendszer jobban teljesített az egypilléresnél. Ez nem programozott kifizetés. Ez annyiban hasonlít a programozott kifizetéshez, mint a demokrácia a szocializmushoz: mondhatjuk, hogy akkor is demokrácia volt, hiszen több párt működött... Milyennek kellene lennie a rendszernek? Olyannak, hogy egy egyszerű fel­tétel teljesítésével részletekben hoz­zájuthassunk a megtakarításhoz. De a feltételnek valóban olyan egyszerűnek kell lennie, hogy az emberek többsége teljesíteni tudj a. A gyakorlat megmutatta, hogy a jelen­legi rendszer rossz, az emberek 85 százaléka elutasította az életbiztosí­tók ajánlatát, valószínűleg azért, mert nem tartották előnyösnek. A pénzük tehát megvan, de nem tud­nak hozzájutni. A Fico-kormányok idején a má­sodik pillér egyfajta mostohagye­rek volt. Ez most változni fog? A korábbi években négyszer meg­nyitották a 2. pillért, ez már nem fog megismétlődni? Határozottan bízom benne, hogy nem. Éppen ezért vagyok itt. Aki is­mer, tudja, hogy részt vettem a má­sodik pillér létrehozásában, képle­tesen mondhatom tehát, hogy a kör bezárul, 12 év után megpróbálom stabilizálni a rendszert. Az előzetes megállapodás az, hogy a 2. pillér a nyugdíjrendszer standard eleme. Természetesen minden rendszert, így a 2. pillért is lehet fejleszteni. Az fontos kérdés, hogy a járulék hány százaléka kerül a második pillérbe, de az is, hogy mekkora lesz a nyug­díjak összege. Figyelni fogja a 2. pillér hoza­mait is? Természetesen. Az elmúlt 12 év­ben a második pillért sok csapás ér­te, de szerencsére egyik sem volt ha­lálos. Az egyik ilyen csapás az volt, hogy a pénztártagoknak kötelezően át kellett lépniük az úgynevezett ga­rantált alapokba. De ezek az alapok valójában alacsony hozamú alapok. Az Éurópai Központi Bank jelenlegi politikája azt eredményezi, hogy a kötvények hozama nulla közeli. Vagyis a kötvényalapokban nem lesz tényleges hozam. Ezért fontos a tá­jékoztatás, hogy a fiatalok inkább a vegyes, részvényeket is vásároló alapokat válasszák. A korábbi jobboldali kormá­nyok egyik első lépése volt, hogy módosították a baloldali kor­mánytól örökölt munkatörvény­könyvet. Ezt most nem tartalmaz­za a kormányprogram. Olyan erős volt az elutasítás? A jobbközép kormányok a mun­kaviszony rugalmasságának növelé­sét célozzák. De most sajnos nem jobboldali, nem jobbközép, de még csak nem is jobb-bal, hanem bal-jobb kormányról beszélünk. Sok kérdés­ben viszont egyetértünk, ilyen példá­ul a munkanélküliség csökkentése. Vagy a kisvállalkozók számára biz­tosított adókedvezmény, amely bi­zonyos feltételek teljesítése mellett alanyi jogon jár majd mindenkinek. A járulékcsökkentés sem ke­rült be a kormányprogramba. Erre lesz esély a következő évek­ben? Ugyan ezekkel a szavakkal való­ban nem szerepel benne, de a pénz­ügyminisztériumban napirenden van ez a téma. A programban ez virág­nyelven úgy szerepel, hogy a kor­mány átértékeli a társadalombizto­sítási alapok struktúráját. Ez más szóval járulékcsökkentést jelent, hi­szen ennek kapcsán a járulékkulcs nagyságáról, a kivetési alapokról fogunk tárgyalni.

Next

/
Thumbnails
Contents